Muzgo

Gondoltátok volna, hogy egyszer a múzeumban is szükségetek lesz 3D-s szemüvegre?  Ám nem is akármilyen intézményről van szó. A Gödöllői Királyi Kastély ismét bebizonyította, hogy egy kastélymúzeum is tud lépést tartani a 21. századdal. A film hátteréről, elkészüléséről a muzeológusból lett forgatókönyvírót kérdeztük, Faludi Ildikót.

Muzgo: Honnét jött az ötlet a 3D-s film elkészítéséhez?

Faludi Ildikó: A kastély Rudolf- és Gizella-szárnya, valamint a lovarda és az istálló is az Új Széchenyi Terv keretében elnyert európai uniós támogatással újult meg. A projektek mindegyike a turisztikai attrakció-fejlesztést szolgálta, így a beruházási elemeken túl – melyek jelentősen megnövelték a kastély vendégek által is látogatható területét – az új attrakciók és családbarát szolgáltatások kialakítása és bevezetése is cél volt. Ezek egyike a lovarda alá beépített, teljesen új szinten létrehozott 3D-s vetítőtermünk, amelybe az első film elkészítését is tartalmazta a pályázati projekt.

M: Mennyire okozott fejtörést a Gödöllői Kastély Egykor és Ma című kisfilm forgatókönyve?

F. I.: A kastély munkatársai közül többen is gondolkodtunk azon, hogy mi lehetne az első film megfelelő témája, ami több korosztályt is megszólít, ugyanakkor a kastély történetét bemutató állandó kiállításhoz többlet-információt nyújt. Első nekifutásra a kollégákkal összesen öt különböző szinopszist készítettünk, végül abban maradtunk, hogy a kastély „legerősebb” történeteit dolgozzuk fel, úgy, hogy a hangsúly azért a legnagyobb vonzerőt jelentő Erzsébet királyné személyére kerüljön.

M: Miről szól és milyen hosszú?

F. I.: A gyönyörű, barokk kastély felépülésének fázisait láthatjuk a film elején, ami 3D-s animációban nagyon szemléletes, látványos és izgalmas képsor. Majd a Grassalkovichok gödöllői életének fontos jelenetei elevenednek meg: Mária Terézia királynő látogatása, a barokk színház működése. A film legnagyobb részében a királyi család hétköznapjaiba pillanthatunk be. A történet végül átvezet napjainkba: a kastélyt, mint Erzsébet királyné titkainak őrzőjét, legfontosabb hazai kultuszhelyét látjuk. Mindezt összesen 12 percben. A magyar mellett német és angol nyelven is elkészült a film narrációja.

M: Meddig tartott és hogyan zajlott a forgatás?

F. I.: Lóránt Judit producer több előzetes bejárás és megbeszélés alapján a forgatókönyv jeleneteit a megvalósíthatóság és a szereplők időbeosztásának figyelembe vételével forgatási napokra osztotta.  Négy nap alatt zajlott le a forgatás, amit próbáltunk úgy időzíteni, hogy a napi látogatói forgalomban a legkisebb fennakadást okozza. A látogatók azonban mindig szívesen veszik az ilyen különleges eseményeket, amikor a lépcsőházban esetleg egyszerre futhatnak össze Mária Teréziával, Ferenc Józseffel – és Ragályi Elemérrel, a filmünk világhírű, Kossuth-díjas rendező-operatőrével! Nagyon jó hangulatú négy nap volt ez, különösen azért, mert minden résztvevője a maga pozíciójában a legtöbbet igyekezett hozzátenni. A negyedik nap külső jeleneteinél például végig esett az eső, a stáb minden tagja csurom víz volt a nap végére, de mindenki ugyanúgy dolgozott, mintha sütne a nap…

M: Muzeológusként lett forgatókönyvíró, de mennyire szólhatott bele az eseményekbe?

F. I.: A forgatást előkészítő csapat munkájában is részt vehettem és a forgatási napokon is jelen voltam. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a problémás részeknél Ragályi Elemér megkérdezte a véleményemet, csakúgy, mint az, hogy a meglévő forgatókönyvet továbbgondolta, és újabb ötletekkel gazdagította.

M: Milyen jelenetek szerepeltek az előzetes tervben, amik kimaradtak?

F. I.: Volt egy szép kép a szinopszisomban, ami madártávlatból láttatta volna a kastély felé vezető utat, mellette XIX. századi Hattyús-tóval. A vasútállomás felől érkező királyi hintót láthattuk volna ezen az úton közeledni. Ez egy nagyon bonyolult és drága jelenet lett volna, ezért egy másikkal váltottuk ki, ami azért szépségében nem marad el az eredetitől Kerültek be ugyanakkor plusz jelenetek, ilyen például az egyik leghangulatosabb kép: az Erzsébet-verandán a királyné és Mária Valéria találkozása – ez például Lóránt Judit producer ötlete volt.

M: Milyen technikai háttérre volt szükség?

F. I.: Erre inkább Magyar László, a film 3D-s szakértője tudna részletes választ adni. Az ő nevéhez több hasonló hazai ismeretterjesztő kisfilm is fűződik, széleskörű tapasztalatai nagyban segítették a munkánkat, csakúgy, mint a profi stábé.

M: Együttműködtek-e más intézményekkel?

F. I.: Nem, ez alapvetően a kastély saját produkciója volt. A ruhákhoz kaptunk segítséget Czédly Mónikától, akivel már régóta dolgozunk együtt: Erzsébet királyné és udvarhölgyeinek korhű ruházatát ő készíti és kölcsönzi számos rendezvényünkre, így a forgatáson is ez történt. Sőt, az együttműködés még ennél is szorosabb! A fodrásznő, Fanny Angerer ruháját nem csak kölcsönözte Mónika, de bele is bújt: ő alakította nagy átéléssel ezt a szerepet. (Tegyük hozzá: nem először, egy német játékfilmben már korábban is volt erre példa.)

M: Hogyan választották ki a szereplőket?

F. I.: Erzsébet királyné szerepe egyértelmű volt: a 2007-es Erzsébet királyné hasonmásversenyünk győztese, Szabó Dóra színművésznő ötödik éve alakítja a kastélyban Erzsébetet a különféle ünnepi alkalmakkor. A hasonlóság mellett szerénysége, méltóságteljes megjelenése, ugyanakkor a vendégekhez való szeretetteljes odafordulása teszik őt maradéktalanul alkalmassá erre a szerepre. Ferenc Józsefet Németh Attila, a Budapesti Operettszínház művésze játszotta, aki a Rudolf-musicalben már alakította ezt a szerepet. Kaján Katalin operaénekes szintén több éve formálja meg Mária Teréziát a Barokk Kastélynapokon.

M: A többi muzeológus kolléga részt vett az előkészületekben vagy a forgatáson?

F. I.: Igen, egy ilyen komoly produkció mindig csapatmunka. Kovács Éva és Dr. Papházi János a tanácsaikkal, véleményükkel segítettek sokat. Kaján Marianna pedig a szereplők ruháinak kiválasztásában, kölcsönzésében, a forgatás helyszíni teendőinek koordinálásában közreműködött.

M: Mennyire keresik a látogatók ezt a filmet? Érkezett már visszajelzés róla?

F. I.: A vendégeink számára nagyon nagy élmény „működés közben” látni a már megismert tereket. A felújított lovarda megtekintése után például különleges hatással bír az a jelenet, amikor Erzsébetet láthatjuk a XIX. századi lovardában lovagolni. Abban a lovardában, amiről egyetlen archív fotó maradt fenn a királyi időszakból! Ezt a nézők is nagyon élvezik: eddig igazán pozitív, lelkes visszajelzéseket kaptunk. Számos vendégnek volt alkalmam megmutatni a filmet és sokan azonnal megosztották velem a benyomásaikat. De az is elég, ha a tekinteteteket megfigyelem a villany felkapcsolása után... Volt már olyan is néző is, aki a városban állított meg, hogy látta a filmet és mennyire klassznak találja.

M: Hogyan értesülnek  a látogatók erről az újdonságról?

F. I.: A kastély vendégforgalmi tereiben plakáton és kivetítőn is reklámozzuk, csakúgy, mint a weboldalunkon, vagy a helyi sajtóban. Úgy gondoljuk, hogy van még ebben lehetőség: például múzeumpedagógiai foglalkozással „összecsomagolva” jó program lehet a helyi és környékbeli iskolásoknak. De gondolkodunk egy speciális „3D-túrán” is, ami a film helyszíneit járná végig, a végén filmvetítéssel. A film lesz a témája a Kastélybarátok Klubja november 19-i alkalmának is, amikor a szereplők közül „Erzsébet királynét” és „Mária Valériát” (Rudniczai Dorka) kérdezhetik az érdeklődők.

Köszönjük, hogy időt szakított ránk!

Villangó- Török Ivett

Fotó: Gödöllői Királyi Kastély