Muzgo

Interjú a Red Dot-díjas Kassák Múzeummal

A Kassák Múzeum új, díjnyertes arculati rendszerrel várja a látogatókat. A múzeum vezetését két éve vette át Sasvári Edit, aki más szerepet szán az intézménynek, mint elődje. Az új irányvonal egyik markáns eleme az új vizuális megjelenés, ami modern, letisztult és illik az író-művész-designer életművéhez. Az arculat kidolgozása Lepsényi Imre grafikus munkája, de egy igazi csapatmunka áll a végeredmény mögött, aminek a minőségét nem is jelezheti jobban más, mint az a tény, hogy az egyik legrangosabb designelismeréssel, a red dot díjjal jutalmazták. Az intézmény igazgatóját, Sasvári Editet és a pr szakértőt, Szőke Katalint kérdeztük arról, hogy az ötleteléstől hogyan jutottak el a kész arculatig és milyen érzés volt átvenni a díjat.

Muzgo: Egy elavult megjelenés, az intézményi küldetés újradefiniálása vagy egy megváltozott látogatói kör mind olyan ok, ami az arculat megújítására sarkallhat. Valamint 125 éve született Kassák Lajos, tehát a jubileumi év is egy jó időpont az új vizuális identitás bevezetésére, de mi volt az, ami valóban elindította ezt a folyamatot?

Sasvári Edit: A múzeum a ‘70-es években jött létre, ezt azért hangsúlyozom, mert olyan intézményről beszélünk, aminek markáns koncepciója volt már az elmúlt 35 évben is. Ezekben az évtizedekben viszont egy-egy intézmény arculata, vizuális megjelenése nem játszott akkora szerepet, mint ma. Kollégáimmal, Szőke Katalinnal és Csatlós Judittal együtt 2011 januárjától kezdtünk el dolgozni a múzeumban. Kassák Lajos a magyar művészet ismert és különleges személyisége, és úgy gondoltuk, hogy mint irodalmárt, képzőművészt vagy lapszerkesztőt elég jól ismeri a közönség és a szakma. Így azt a kérdést tettük fel magunknak, hogy 2011-ben hogyan látjuk az életművét és a múzeumot. A tervünk az volt, hogy a régi, kissé elszigetelt Kassák Múzeumot egy új, minden irányba nyitott intézménnyé alakítsuk. Ehhez az új koncepcióhoz természetesen olyan új arculatot képzeltünk el, amely tükrözi Kassákkal és a múzeummal kapcsolatos elképzeléseinket.

Szőke Katalin: Ehhez tartozik, hogy a kiállítási koncepcióban is próbáltunk nyitni, hogy ne csak Kassák Lajost vagy a követőinek a munkáit mutassuk be, hanem egy szélesebb történeti, kulturális és nemzetközi kontextust. Az időszaki kiállítóterekben ezért váltakozva kortárs irodalmi, mozdulatművészeti, nemzetközi stb. anyagot állítunk ki. Ez szorosan összefügg a koncepció pr felével, miszerint - szakszóval élve - minden érdekgazda felé nyitunk. Ide tartoznak az új közönségrétegek – a színházat, táncot kedvelők például – vagy a lehetséges szponzorok, a Kassák-gyűjtők, a régi közönség.

M.: Említetted, hogy a PIM a Kassák Múzeum anyaintézménye. Hogyan befolyásolta ez a helyzet az arculattervezést?

S.E.: A PIM-nek van saját arculata, logója, weboldala. Azon gondolkoztuk el, hogy ebben az összefüggésben hogyan tudjuk megjeleníteni a Kassák Múzeumot. A többi íróhoz képest Kassák esetében a vizualitás erőteljesen jelen van, amit nem lehetett nem kihasználni. Tulajdonképpen hasonló a helyzetünk Kassákéhoz, aki része is a magyar irodalomnak, de kicsit ki is lóg belőle. Rájöttünk arra, hogy ezt a különleges helyzetet ki kell használni és vizuálisan rá lehet erősíteni.

M.: Az intézmény csaknem 40 éves múltra tekint vissza. Csaplár Ferenc az alapítástól kezdve 2007-ig vagyis kicsit több mint 30 évig irányította az intézményt, hogy illeszkedik ehhez az új irány?

S.E.: Csaplár Ferencnek nagy szerepe volt abban, hogy Kassákot felépítse, mint képzőművészt. A ‘70-es években egy nehéz időszakban kezdte el a munkát, amikor Kassák még nem számított elismert alkotónak. Kiállítási koncepciójában tehát elsősorban képzőművészeti tevékenységnek jutott komolyabb szerep. Sikerült elérnie, hogy Kassák nem csak irodalmárként, de képzőművészként is a kánon része legyen. Mi egyrészt arra vagyunk kíváncsiak, mi a kassáki életmű mai aktualitása, mit mond a mai fiatal generációnak, illetve életműve hogyan értelmezhető a történeti avantgárd és modernizmus összefüggéseiben. Nem utolsó sorban azt is kutatjuk, mi maradt rejtve az életműben, ami itthon és nemzetközileg egyaránt érdekes lehet. De a legfontosabb az, hogy mai szempontok alapján gondolkodjunk a magyar művészetnek erről a jelentős életművéről.

M.: A kommunikációs stratégia kialakítása során meg kell ismerni a fogyasztókat, vagyis mit gondol egy látogató a szervezetről, milyen kép él az emberek fejében a Kassák Múzeumról. Hogyan határoztátok meg azt a központi gondolatot, amire az új arculatot felépítettétek?

kassák.jpgS.E.: Az arculattervezés nagy ballasztja maga Kassák volt, és az ő designeri tevékenysége. Sokan javasolták, hogy valami “kassákosat” kellene csinálni, ami azt jelentette, hogy használjunk fel egy-egy részletet a műalkotásaiból. Mi azt gondoltuk, hogy Kassák kitűnő designer volt, és pont ezért, ha bármit lecsípnénk vagy átalakítanánk a műveiből, az nem hozná azt, amit mi az arculattal kapcsolatban elképzeltünk. Nekünk azt kellett megnézni, hogy mi az, ami ebből a szellemiségből ma fontos, mi az, amit a múzeumi koncepciónk által képviselni tudunk és ezt hogyan tudjuk hozzá méltóan is vizuálisan megjeleníteni.

M.: Nehéz feladat elé állították Lepsényi Imrét, aki az arculatot tervezte. A koncepciótokat hogyan foglaltátok össze a designernek?

Sz.K.: A mi részünkről a kérés annyi volt, hogy legyen kortárs design, idézze meg, de formailag ne másolja Kassák korát és stílusát, valamint Kassák szellemisége átjöjjön. Innen átadtuk a munkát Lespényi Imrének. Ő nagyon jól ismeri Kassák munkásságát és vizuálisan azt jelenítette meg, amit leszűrt az életművéből. Aztán előállt a tervekkel, és mi elfogadtuk.

M.: Többször előkerült, hogy a múzeum menedzselését hárman végzitek. Ehhez a csapathoz csatlakozott a designer. Hogyan zajlott a munka az arculat kialakítása során?

Sz.K.: Borzasztóan fontos, hogy csapatmunkáról van szó,és valóban nagyon jól kiegészítjük egymást. Mindenki felveti a saját szakterületének a szempontjait, elmondjuk a kritikánkat egymás gondolataival kapcsolatban. A designerünk, Lepsényi Imre is rengeteg mindent hozzátett az elképzeléseinkhez a beszélgetések során. Mint designer és mint képzőművész sok olyan szempontot felvetett, amin elgondolkodtunk és beépítettük. Azért pont rá esett a választásunk, mert ismertem a korábbi munkáit, ahol képzőművészek szemszögéből kellett webanimációs esszéket megvalósítania, és azt gondoltam, próbáljuk meg azt, hogy Kassák szerepébe bújik bele.

M.: A designer honlapján olvasható az arculat mögötti koncepciót. A logót alkotó felkiáltójelet maga Kassák is sokszor használta, és a kritikai attitűdre utal. Ezen kívül olyan kifejezések bukkannak fel, mint kritikus hozzáállás, forradalmiság. Úgy gondolom, hogy egy múzeumnak vonzó lehet a kritikus gondolkodó szerepét megfogni. Viszont ez a szerepkör elsőre nem olyan nyilvánvaló, ha az intézmény kommunikációját nézzük.

S.E.: A kritika árnyaltan jelenik meg, a szakmai koncepciónk része a kontextus bemutatása, ami rögtön jelzi azt is, hogy nem emlékműveket állítunk Kassáknak, hanem azokat a finom összefüggéseket szeretnénk feltárni, amelyekben létrejött az életműve.

M.: A legjobb visszajelzés mégis az, hogy megnyertétek az egyik legrangosabb designeri elismerést, a red dot awardot. Ott voltatok a díjátadón, hogyan zajlott az esemény és milyen élményekkel jöttetek haza?

Sz.K.: Nekem a legizgalmasabb az volt, hogy pontosan tudtam, hogy rajtunk kívül szinte kizárólag olyanok vannak ott, akiknek rengeteg idő és pénz állt a rendelkezésére. Büszkék voltunk arra, hogy mi jóval kevesebb pénzből, viszont sok lelkesedést beleadva, három személyes szervezetként, természetesen a PIM-mel a háttérben, ugyanott vagyunk és nyerni tudunk. Minden évben a legnagyobbak versenyeznek itt, mint pl. a BMW, a Mercedes, a Sony, a Volkswagen vagy a múzeumok közül például a Pergamon Múzeum és az amszterdami Van Gogh Múzeum és mi is ugyanazt a díjat tudtuk elhozni, mint ők. Szerintem ez fantasztikus.

M: Szeretettel gratulálok az elismeréshez, már csak a múzeumokat nézve is egy nívós társaságba kerültetek bele. További sok sikert!

Az arculati elemek kiállítása Design! Red dot díj 2012 címmel megtekinthető a Kassák Múzeumban. (Nyitva: 2013. március 3-ig.)

Világhy Gergely

-->
Vissza a lap tetejére

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu