Muzgo

Múzeum az űrben

Mint derült égből a villámcsapás, robbant be a köztudatba a Battlestar Galactica 2003-ban. A sorozat karrierjét egy 2 részes minisorozattal kezdte, ami bemutatta a főszereplő karaktereket, felvázolta a cselekmény főbb mozgató rugóit és ízelítőt adott a történetet átszövő hihetetlen feszült atmoszférából. Ki hitte volna, hogy ebben a fiktív világban is helyet kapott egy múzeum? És nem is akárhogyan! Egy kis túlzással a főszerep is neki jutott.

A Battlestar Galactica megalkotása a veterán sci-fi producer és író Ronald D. Moor és David Eick nevéhez fűződik, akik az 1970-es évek végén készült azonos sorozatot vették alapul. A minisorozat sikere után a Battlestar Galacitca 2004-ben debütált az akkori Sci-fi Channelen, majd négy évadon keresztül szórakoztatta gyarapodó közönségét. Magyarul Csillagközi Romboló néven fut/futott a kereskedelmi adókon.

A történet középpontjában egy kivénhedt űrbárka áll, ezt hívják Battlestar Galacticának. A sorozat azzal a felütéssel indul, hogy a szebb napokat is megélt, de mára már elavult csatahajót épp leselejtezik. Mivel az űrhajó végigharcolta a cylonok (robotok) és emberek között dúló véres háborút, ennek az igazi ereklyének a leszerelését a hozzá méltó módon oldják meg: egy múzeummá alakítják át. A sorozathoz abban a pillanatban kapcsolódunk be, mikor a hajó legénysége éppen a falra akasztaná a zubbonyát és a hajó kapitánya, Adama (Edward James Olmos) is a nyugdíjas éveit tervezné. A 12 kolónián látszólag béke honol. Senki sem látott cylont már vagy 40 éve...

A muzealizálás jelensége tehát ebben a fiktív univerzumban is megjelenik. A Galactica maga is egy műtárgy, de a hatalmas hajó testében további, a sorozat szempontjából is fontos tárgyak kerültek a kiállításra: egy vitrinben egy cylon centurio bújik meg, mögötte egy cylon anyahajó makettje kapott helyet, de az eredeti Viperek is a fedélzeten pihennek. Vipernek hívják azokat a kisebb vadász-űrhajókat, amiket a cylon-ember háborúban használtak. Amellett, hogy a katonák még aktív szolgálatot teljesítenek, a háború és a hajó történetét tárlatvezetők magyarázzák az érdeklődő turistacsoportoknak. A néző is egy tárlatvezető szájából tud meg sok új információt: “Az utolsó ilyen típusú hajó, ami működésben van, [a Galacticát] 50 éve készítették a cylon háború elején. Eredetileg 12 Battlestar készült, ami a 12 Kolóniát reprezentálta.”

Aztán hirtelen elszabadul a pokol, a kolóniákon atombombák robbanak fel, a modern csatahajók számítógépes rendszerei felmondják a szolgálatot, így a támadó cylon anyahajók könnyedén levadásszák a tehetetlen bárkákat. Az emberiség nagy része elpusztul, akik túlélték a szörnyű támadást, azok egy flottába verődve próbálják lerázni az üldöző cylonokat. A flottában egyetlen csatahajó van: a Galactica.

ha bekövetkezik a robot-apokalipszis a legbiztosabb menedék a múzeum

Érdemes még rámutatni pár tényre: elsősorban azok élték túl a cylonok támadását, akik űrhajón tartózkodtak. Jelentősen nagyobb volt a túlélési esélye annak, aki a Galacticán nézelődött. Következtetés: ha bekövetkezik a robot-apokalipszis a legbiztosabb menedék a múzeum! További hasznos tanács robottámadás esetére, hogy a legjobb fegyvert nem a csúcstechnika fogja jelenteni, mert azt a robotok úgyis ellenünk fordítják. Helyette érdemesebb lesz felnyitni a múzeumok raktárait és keresni egy megbízható régi stukkert. Sajnos az ICOM és a magyar múzeumok etikai kódexe sem tér ki a robot-apokalipszis esetére, így a muzeológusok esetleg ellenezhetik a tárgyak ilyen felhasználási módját műtárgyvédelmi vagy adminisztratív okokra hivatkozva. A sorozat ennél persze könnyedebben kezeli a témát, mert a szereplők semmi perc alatt belepattannak a kiállítási tárgyként funkcionáló Viper-be, hogy szétlőjjenek pár robot segget!

A Battlestar Galactica közönségsikere az első pillanatoktól kezdve tapasztalható volt, amit a készítők azzal háláltak meg, hogy sorra érkeztek a franchise-hoz kapcsolódó további sorozatok, filmek, web-sorozatok, játékok. Egy hihetetlenül izgalmas űrdrámát sikerült letenniük az asztalra, ami új mércét állított fel a sci-fi sorozatok világában. Múzeumi szemmel nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az írók milyen kontextusban is jelenítették meg a múzeumot? A múzeum avittas mivoltát hangsúlyozták, mert ezzel tudták érzékeltetni a Galactica elavult, régies jellegét.

De hogy visszatérjek a valóság nem túl szilárd talajára: nem játszott fontos szerepet a Mir az egész emberiség történetében? A 90-es évek végén az orosz űrkutatás úgy döntött, hogy nem öl több pénz a Mir fenntartásába és bár voltak magánbefektetők, akik láttak fantáziát az űrállomásban, az mégis elégett a Föld légkörében. Biztos sokaknak élményt jelentett volna végigsétálni az űrállomáson, beleértve engem is. Természetesen nem látom ennek technikai, anyagi hátterét, de nem lehetett volna csak úgy fenn hagyni? Túlzás lenne azt állítani, hogy a közeljövőben a Mir sorsára juthat, de nem játszik ugyanilyen fontos szerepet a Nemzetközi Űrállomás a történelemben?

Világhy Gergely

IMDB

-->
Vissza a lap tetejére