Muzgo

A kód: Bethlen 1613

1001245_624291767622079_1465973039_n.jpgA kód: Bethlen 1613 címmel november 12-én megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeum Bethlen Gáborra emlékező időszaki kiállítása. „Ó vajha, avagy ne született, avagy örökké élt volna!” -Bethlen halálát követően így emlékezett a fejedelemről önéletírásában Kemény János. Évszázadok óta kutatják, vajon ki- s miféle lehetett az a nagyméltóságú ember, akiről ilyen kettős vélemény alakult ki uralkodásának idejében.

Bethlen az Erdélyi Fejedelemség első embere volt, aki az Oszmán Birodalom és a Habsburgok Német-római Császársága közötti összeütközések határterületén fekvő országát úgy irányította, hogy a kései utókor egyenesen aranykornak nevezte uralkodásának 17 esztendejét. Kiváltképpen szem előtt tartotta Erdély felvirágoztatását, békés gazdagodását, erős és stabil állam létrehozását. Egy alkalommal így fogalmazott: „Soha senki azt nem hiheti, mennyi gonddal, búsulással, éjszakai-nappali sok nyughatatlansággal főtöréssel viszem én naponként véghez az országra való gondviselést, hanem csak az, aki szemeivel látja.”Bethlen Gábort 1613. október 23-án választotta fejedelemmé a kolozsvári országgyűlés. Ennek az eseménynek a 400. évfordulóján a Magyar Nemzeti Múzeum ezzel az időszaki kiállítással tiszteleg a nagy fejedelem emléke előtt.1452434_626924320692157_2084842858_n.jpgA tárlat középpontjában Bethlen Gábor máig érdeklődésre számot tartó, különleges személyisége, életútja áll. A kiállítás célja az uralkodói méltóság mellett a fejedelem emberi oldalát, magánéletét, a döntései, dilemmái mögött meghúzódó töprengő embert, de a kemény, határozott, európai szintű politikust is bemutatni – mindezt rengeteg interaktív technika segítségével. Bethlen Gábort 1613. október 23-án választotta fejedelemmé a kolozsvári országgyűlés. Ennek az eseménynek a 400. évfordulóján a Magyar Nemzeti Múzeum ezzel az időszaki kiállítással tiszteleg a nagy fejedelem emléke előtt. Ennek az eseménynek a 400. évfordulóján a Magyar Nemzeti Múzeum ezzel az időszaki kiállítással tiszteleg a nagy fejedelem emléke előtt.

Bethlenkiall8.jpg

A három teremből álló tárlat első részében a fejedelemről született korabeli véleményeket ismerheti meg a látogató. A falakon külön rendezve a piros színnel pozitív és feketével negatív ítéletek olvashatóak, a család pecsétjének változatai pedig projektor segítségével jelennek meg.

A második terem Bethlent mint fejedelmet mutatja be, aki támogatta a céheket, bányákat és pénzverdéket, építkezéseket folytatott, befogadta a híres kerámiát készítő habánokat, és igyekezett erős, saját utas politikával rendelkező országot teremteni.

fff2868.jpgA térben három részre elhelyezett a török-erdélyi-hódoltsági tárgyak remekül érzékeltetik a korabeli politikai élet megosztottságát. Itt  található a kiállítás legreprezentatívabb tárgya is, egy gyönyörű faragott vörös bársonnyal párnázott karosszék, melybe rengetek hatalmas tűt szúrtak a kiállítás készítői jelezvén, hogy mennyi fájdalmas nehézséggel járt a fejedelmi cím, s emellett Kemény János egy kedves anekdotáját is megjelenítvén: Bethlen egy alkalommal valóban tűkkel párnázott székbe ült, mikor cselédje legkedvesebb vadászkutyáját igyekezett a fejedelmi trónus elfoglalásáról leszoktatni.  A teremben látható korabeli műtárgyakon, írásos és nyomtatott emlékanyagon kívül igazi érdekességként mutatják be Székely Beáta festőművész történeti kutatásokon alapuló egész alakos Bethlen-portréját. (A fejedelemről nem ismerünk a saját korában készült, reprezentatív, egész alakos festményt.) A tárlat második egységének igazi különlegességét a nagy számú interaktív elem, így pl. Bethlen és kortársainak közösségi oldalai, kommentelő történészek és érinthető térképek adják. A kezdeményezés úttörő jelentőségű, a fiatalok számára is közelebb hozza a korabeli erdélyi hangulatot.

1461129_626924524025470_782304570_n.jpg

A harmadik terem a fejedelem intimebb környezetét mutatja be és igyekszik „magánemberi oldalát” hangsúlyozni. A tér központjában egy nagy fehér üveges szekrény áll, melynek kihúzható fiókjai Bethlen életének egy-egy fontos részét ismertetik, többek között feleségével való kapcsolatát, betegségét, és a könyvekhez ill. a művelődéshez való vonzódását, mindezt egy sms formájában olvasható szerelmes levéllel fűszerezve.

A korábbi kiállításokhoz képest feltűnően nagy hangsúlyt kapott az interaktív technika és a QR-kódok rendszere, ami remek lehetőséget nyújt plusz információk szerzésére és a tárlat színessé tételére, így a múzeum életében igazi újításként értékelhető a tárlat. Kitűnő délutáni időtöltés, ha a modern technika segítségével szeretné átélni a 16-17. századi  Erdély sokszínűségét.

A kiállítás kurátorai:

Kiss Erika (MNM Történeti Tár) - Oborni Teréz (MTA BTK Történettudományi Intézet) - Orgona Angelika (MNM Történeti Tár) - Szvitek Róbert (MNM Történti Tár) - Horn Ildikó (ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék).

Bódai Dalma


-->
Vissza a lap tetejére