Muzgo

Irány Westeros! Nemzetközi Trónok harca kiállítás- nem csak rajongóknak!

Kedveled a Trónok harcát és minden vágyad, hogy testközelből tapasztald meg a többszörösen díjazott fantasy sorozat világát?  Most valóra válhat az álmod! Az HBO egy kihagyhatatlan, lélegzetelállító kiállítással készült idén tavasszal a sorozat rajongóinak, hogy azok még jobban beleélhessék magukat Westeros mindennapjaiba.

 

11_1.jpg

Az országokon és kontinenseken átívelő vándorturné során az érdeklődők öt nemzetközi nagyvárosban is bepillantást nyerhetnek a sorozat kulisszái mögé, és többek között megtekinthetik Jeoffry számszeríját, a Stark-ház legendás pallosát, Jeget, vagy akár Havas John kardját, Hosszúkarmot is. A tárlat során a kellékeket készítő profi mesteremberek mutatják majd be a főbb karakterek páncéljait, a saját készítésű fegyvereket és pajzsokat, az egyedi koronákat és ékszereket, a korhű kosztümöket, valamint minden egyéb kiegészítőt, amely feltűnt a sorozatban. Akik a nézelődésnél viszont egy kicsit több izgalomra vágynak, azok egy interaktív programon is részt vehetnek, amely a második évad csúcspontjához, a feketevízi csata kellős közepébe repíti őket. Végül, hogy ne csak az emlékek maradjanak hírmondónak a fantasztikus élményekről, a látogatók fotókat is készíttethetnek magukról a Vastrón pontos másában, és az HBO hivatalos márkaboltjában a Trónok harcához kötődő emléktárgyakat is vásárolhatnak . Igazán érdemes ellátogatni!

 

13.jpg

(Jegyekről bővebb információ itt)

14.png

(És itt)



A Trónok harca kiállítás állomásai:


Toronto

Március 9-16.


New York

Március 28. - Április 3.



Sao Paulo

Április 25-30.


Amszterdam

Május 19-27.


Belfast

Június 8-17.

 

 

 Bódai Dalma

--> komment

A világ legkisebb múzeuma

Vajon melyik lehet a világ legkisebb múzeuma? Mindig nagyban gondolkodunk: hány terme van a British Museumnak, hány nap alatt tudjuk bebarangolni a Louvre-t, vagy mekkora gyűjteménye van a Metropolitannek? Na, de ki tartja számon a legkisebb múzeumokat - majd mi!

Mi a múzeum? Ezt fontos az elején tisztázni, nehogy félreértések áldozatává válhasson bárki is, aki kis alapterületű kiállítást lát. Mindenekelőtt a legfontosabb szempont a hármas funkció megléte - gyűjteményképzés, tudományos munka, és közművelődés (korábbi cikkeinkben utána lehet olvasni), különben muzeális kiállítóhelyről, vagy gyűjteményről beszélünk. Új kritériumként megfontolandó a 2012. évi CLII. törvény 3.§ 4. bekezdésében kijelölt új funkciók: múzeumpedagógia segítségével a kulturális örökség értékeit a nevelésbe és oktatásba elérhetővé teszi, az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) szem előtt tartása és az andragógia módszereinek alkalmazása, illetve a turisztikai vonzerejét felhasználva elősegíti lokális vagy országos szinten a gazdaság élénkítését. Úgy vélem, európai színvonalon el lehet várni ezeket a kritériumokat a múzeumoktól, ezért ezek szerint vesszük górcső alá a piciny intézményeket. Fizikai kiterjedésükből adódóan rengeteg hátránnyal kell számolniuk, de más területeken ez hasznukra válhat. Legkézenfekvőbb példa talán a kiállítás variálhatósága és az ebből fakadó rugalmas, látogatóbarát gondolkodásmód.

Talán a legkisebb, de mindenképpen az élmezőnybe tartozik a svájci cipőmúzeum. Mielőtt esetleg mulatságos gondolatok szökkennének fejünkbe, ne feledjük el, hogy a kulturális örökség megőrzésére hivatott intézmények közül csak méretével (fizikai és gyűjtőköri) lóg ki, nem pedig létjogosultságával! Lássuk hát, mivel is van dolgunk!

A lausanne-i (Svájc) páros, Serge és Marqita Volken 1993-ban határozta el, hogy létrehoz egy alapítványt a lábbelik kutatására. 2003-ban, a Gentle Craft Alapítvány tíz éves születésnapjára megalapították a GENTLE CRAFT Cipőmúzeumot. Nem pusztán cipészek és bőrdíszművesek bohókás hobbija ez, hanem hivatásuknak tekintik az alapítványt és a szakmúzeumot. A régészet egyik határterülete a kalceológia, vagyis a lábviseletek tudománya. Eszköztárának gerincét a divattörténet és a régészet adja, de sokkal tágabb kitekintést is enged a kultúr- és életmódtörténet felé.

A bőrök, cipők és lábbelik konzerválása és restaurálása mellett, kutatómunkát is végeznek: a tipologizáláshoz és a felbukkanó leletek beazonosításához adatbázist építenek; összegyűjtik Európa releváns régészeti leleteiről készült információkat. Természetesen közművelődési szerepkörüket is művelik: állandó tárlatuk mellett rendezvények aktív szervezői és az iskolai oktatásba is be tudnak kapcsolódni a számos kapcsolódó történettudományi szakág segítségével.

Az immáron tizedik éve fennálló intézmény gyűjteménye gyakorlatilag rekonstrukciókból áll. A lábbelik és a készítésükhöz használatos szerszámok, létező műtárgyak és régészeti leletek alapján készültek. A gyűjtés korszakhatára a prehisztorikus lábbeliktől, a preindusztriális korszakig terjed, ami megközelítőleg 4000 év.

A nyitvatartása igen szűkös (minden hónap első hétvégéjén délután 14 és 19 óra között), de előzetes bejelentkezéssel bárki beteheti a lábát a cipőmúzeumba, mellesleg ingyen. A múzeum szinte kizárólagosan a restaurálási és kutatási megbízásokból tartja fenn magát, ami nagyjából a kinti minimálbérnek megfelelő. Mivel az intézmény alig nagyobb 11 nm-nél a bérleti és rezsi költségekre ez az összeg szűkösen, de elegendő. A múzeumot hárman üzemeltetik teljesen önkéntes alapon, összesen havi 60 munkaórában.

Természetesen az intézmény gyűjtőkörét tekintve nem egyedülálló fenoménről van szó: a lábbelikre és a hozzájuk kapcsolódó tudományos felhasználhatóságra más országokban is születtek kisebb, de sokkal nagyobb múzeumok is. Nem csak az öreg kontinens hóbortja a cipők rezerválása, hanem Kanadában is emeltek pantheont a lábviseleteknek. A Brit-szigeteken több múzeum választotta egyedüli, vagy jelentős szempontként gyűjtőköréül.

A lausanne-i cipőmúzeum különleges a kezdeményezését, misszióját és erőráforrásait tekintve, amiből hasonló méretű, de nagyobb múzeumok is meríthetnek erőt. A kis méret és/vagy a szűkös büdzsé csak a megfelelő kreativitás hiányában lehet bénító hatású. Minden a hozzáállás kérdése: az Egyesült Államokban például szerveződnek, hogy minél hatékonyabban működhessenek.

Órás Tamás

Fotó: GentleCraft

--> komment

A szecesszió mesterei – Megnyílt az Iparművészeti Múzeum legújabb időszaki kiállítása

Nemrég érkeztek haza Rómából az Iparművészeti Múzeum szecessziós remekművei, melyeket május 24-től tekinthetnek meg a látogatók a múzeum új időszaki kiállításán, A szecesszió mesterein. A műtárgyakat a 2013-as olasz-magyar kulturális évad keretében állították ki február végén a Capitoliumi Múzeumban, ahol két és fél hónap alatt nagy sikert arattak. Gálos Miklós, a tárlat egyik rendezőjének állítása szerint még az olasz múzeum őrei is azt mondták, hogy ilyen szép kiállítást még nem láttak.

tovább »
--> komment

Az új, lebegő aranytető és a múzeum küldetése – Megnyílt A Louvre új iszlám művészeti gyűjteménye

A MúzeumCafé 34. számából:

Szerző: Radványi Orsolya művészettörténész
© Mario Bellini and Rudy Ricciotti, Musée du Louvre

Beduin sátor? Lebegő aranyfátyol? Repülő szőnyeg? Bellini és Ricciotti különleges építménye sokféle képzetet kelthet Fotó: © 2012 Musée du Louvre, Antoine Mongodin

Beduin sátor? Lebegő aranyfátyol? Repülő szőnyeg? Bellini és Ricciotti különleges építménye sokféle képzetet kelthet
Fotó: © 2012 Musée du Louvre, Antoine Mongodin

A muzulmán területekről származó, a varázslatos Kelet hangulatát megidéző tárgyak évszázadok óta ejtik ámulatba a nyugati világ lakóit, gyűjtésük története ennek megfelelően hosszú időre nyúlik vissza. Nem véletlen, hogy az egyik legrégebbi és leghatalmasabb európai birodalom, a Francia Királyság uralkodóinak, főpapjainak, lovagrendjeinek vagy akár szerzetesrendjeinek kincsestárában már a 12. századtól megtalálhatók voltak a Közel-Keleten vagy Egyiptomban készült remekművek. Ezek a különleges tárgyak a francia forradalomnak köszönhetően lettek az 1793-ban megalapított Louvre féltett kincseivé, mégis 2003-ig kel- lett várni, amíg külön gyűjteménnyé szervezte őket Henri Loyrette, a múzeum idén áprilisban leköszönő főigazgatója. A kétszáz évnyi „elrejtett” állapot után megnyitott önálló Iszlám Művészeti Gyűjtemény igazán méltó elhelyezést kapott a Visconti udvar befedésével nagyvonalúan kialakított új, kétszintes kiállítótérben. A barnás-arany színű, repülő szőnyeghez, szitakötő szárnyához, homokdűnéhez hasonlított üveg-fém tetőzet alatt, a természe- tes fényt megszűrő, de általa átjárt légies térben finom eleganciával elhelyezett és tudományos pontossággal berendezett vitrinekben, talapzatokon olyan műremekek elevenednek meg a szemünk előtt, amelyek a középkori spanyol területektől Indiáig, Egyiptomtól Iránig elterülő hatalmas, kulturális és etnikai sokszínűségében változatos térség több évszáza- dos történetét meséli el szőnyegbe szőve, kerámiára égetve, mozaikba ágyazva, fába farag- va, kőbe vésve, pergamenre rajzolva-festve vagy ékszerbe foglalva.

tovább »
--> komment

Lehetséges Világörökség

Közép-Európa legnagyobb újkori erődítménye, az UNESCO Világörökségi listájának várományosa, Komárom városának turisztikai csodája, a Monostori erőd. Meglátogatása mindenkinek ajánlott, felnőttnek és gyereknek is garantált szórakozás a hétvégékre.

következő világörökség_1.jpg

tovább »
--> komment

Atmoszféra

Épp egy hete zárta be kapuit a Magyar Nemzeti Múzeum Sajtófotó 2012 kiállítása. Aki nem tudott eljutni a múzeumba, annak kárpótlásul van egy jó kis programajánlónk hasonló témában, ugyanis tegnap este nyílt a Brody Studios új fotó kiállítása. A művész pedig nem más mint Kalló Péter a Metropol napilap és a Sziget Kft. munkatársa, Magyar Sajtófotó- és Goldenblog-díjas fotográfus.

Kálló Péter photo3.jpg

tovább »
--> komment

A Smithsonian felfedezése

Hallo, hallo! Ki van a vonal másik végén? "Itt Alexander Graham Bell beszél." A telefon feltalálójának ez a mondata korunkra is megmaradt, köszönhetően annak, hogy Bell saját hangját egy viasz lemezre rögzítette 1885-ben.

A felvétel a rögzítés időpontja és Bell 1922-es halála között került a Smithsonian Institution gyűjteményébe, ahol a közelmúltban végre elérték a nagy áttörést és le tudták játszani a különleges lemezt. A skót születésű, kanadai emigráns tudós, akihez legnagyobb részben kötjük a telefon feltalálását, feltehetőleg saját maga adományozta a felvételt a múzeumnak, körülbelül 400 másik viaszhenger és lemez társaságában, melyek kutatásait és egyéb állami pozíciókban betöltött munkáit dokumentálták. Rossz nyelvek szerint az ajándékozásnak nem csak a nagylelkűsége volt az oka, hanem az is, hogy be akarta biztosítani magát az esetleges telefonnal kapcsolatos jogi perek ellen.

Bell 1880 és 1886 között együtt dolgozott unokatestvérével Chichester Bellel és Charles Summer Tainter technikussal Washingtoni Volta Laboratóriumban, a hanggal kapcsolatos kutatásokon. Ekkor, 1877-ben Bell riválisa Edison rögzítette a saját hangját, így Bell sem tehetett másként, az utókor szerencséjére. Bellék kutatásaiból fennmaradtak a lemezek és a hengerek, de a rögzítésüknek és a meghallgatásuknak módja elveszett. Így a Smithsonians több évtizede tartó kísérletei után a mostani siker igazi áttörést jelentett.

"Hear my voice, Alexander Graham Bell."

--> komment

Múzeumok Majálisa 2013

A Múzeumok Majálisa idén lett nagykorú, a 18. megrendezése alkalmából színesebben, új arculattal és elrendezéssel jelent meg a május 11−12-i hétvégén a Magyar Nemzeti Múzeum rendezésében. Bővült a tartalom, nőtt a programok száma, a látogatók számára pedig interaktív játékokkal igyekeztek szélesebbre tárni a világot.

A közel száz közgyűjtemény a Nemzeti Múzeum történetében jelentős szerepet betöltő személyekről elnevezett negyedekben kapott helyet. Így a Pulszky-negyedben az Iparművészeti Múzeumot és a Petőfi Irodalmi Múzeumot, a Herman-negyedben a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot, illetve a Széchényi Ferencről elnevezett negyedben a Nemzeti Múzeumot és filiáléit lehetett megtalálni. A könnyebb tájékozódás érdekében a programfüzethez egy térképet is csatoltak, amiből még azt is meg lehetett tudni, hogy az egyes kiállítóknál milyen típusú programokon lehet részt venni. Maga a programfüzet hozta az új arculatot, de az előző évekhez képest gyengébb útmutatást nyújtott olvasójának.

tovább »
--> komment

Itt a tavasz, itt a majális!

Megjött a tavasz, vagy már inkább a nyár, és a jó idővel itt van a májusi kihagyhatatlan program a Múzeumok Majálisa is.  Idén 18. alkalommal, már nagykorúként, megújult külsővel és rengeteg programmal csábítja a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeum.

A kétnapos ingyenes rendezvényre érkezők a Múzeumkertben közel 100 kiállító intézménnyel és számos kiemelkedő programmal találkozhatnak. Ízelítőnek egy-kettő közülük: a múzeum régészei ásatási területet nyitnak, láthatnak 19. századi kard és pisztoly párbajt, megismerkedhetnek az Iparművészeti Múzeum épületrekonstrukciós tervével, és még sok sok érdekességgel várják a közönséget.

A nagyszínpad kiemelt zenei programjai között lesznek a Jamie Winchester zenekar, az Akkezdet Phiai, Szekeres & Barbaró Wurlitzer Band és a Budapesti Történeti Múzeum szervezésében az Üllői Úti Fuck és az Ági és a Fiúk. Hagyományosan ezen a hétvégén adják át a múzeumi szakma rangos elismeréseit, „Az Év Múzeuma” és „Az Év Kiállítása”-díjakat is.

--> komment

Írországi útikalauz: Dublin Writers Museum

Nem gondoltam volna, hogy Dublinban járva pont az írek irodalmi múzeumába fogok ellátogatni, és kihagyom például a nemzeti múzeumot vagy a galériájukat. Az élet és a barátok azonban úgy hozták, hogy a már kicsit naposabb dublini napjaink alatt benéztünk a Petőfi Irodalmi Múzeum kinti megfelelőjébe, bár ne tettük volna. Alapvetően kritikus ember vagyok, igyekszem azonban ezt kordában tartani és az adott körülményeket szem előtt tartva véleményt alkotni, ez a hely azonban kihúzta nálam a gyufát.

tovább »
--> komment
Vissza a lap tetejére
süti beállítások módosítása