Muzgo

Miért szeretjük a könyvbemutatókat? Sok okos ember beszél okosságokat, lehet ismerkedni hasonló érdeklődésűekkel, és néha még ennivalóval is várnak. Szerkesztőségünk ilyen rendezvényen vett részt: 2012. február 28-án mutatták be a nagyközönségnek Frazon Zsófia: Múzeum és kiállítás. Az újrarajzolás terei

Az idei telünk egy nagy havazással búcsúzott tőlünk kedden, mikor is a fenti eseményre igyekeztünk. Este 7 órai kezdettel hirdették meg az összejövetelt, időben is érkeztünk nagy szerencsénkre, mert pillanatok alatt elfogytak az üres székek a Nyitott Műhelyben. Mind a könyv szerzője csábította oda a könyv közönségét, mind a vitapartnerek.  Szokás egy-egy könyv kapcsán beszélgetni a bemutatott témáról, a tudomány mai állásáról, a fent vázolt okos emberek ezért is vannak elhívva. Kedden este különböző tudományok felől érkeztek a beszélgetőtársak, akik bemutatták a könyvet. Kritikai észrevételükre a szerző is válaszolt, hiszen (szép szóval) egy tudományos diskurzus is a célja ilyen jellegű összejövetelnek.

Elsőként Szoboszlai János a Magyar Képzőművészeti Egyetem művészettörténésze méltatta a művet. Generációs szempontot képvisel a Múzeum és kiállítás, hiszen szerzője még annak a nemzedéknek a tagja, akik nem végeztek muzeológiai képzést, autodidakta módon foglalkoztak a témával, a gyakorlatban tanulták meg ezt a szakmát. Ne csodálkozzunk ezen, hiszen csak az 1990-es években lesz úgynevezett C szak a muzeológia (választható volt az egyetemen belül, erre nem lehetett külön felvételizni). Ma Magyarországon csak az ELTE-BTK-n lehet muzeológiát tanulni (BA Történelem Muzeológia szakiránnyal és MA Történeti muzeológia – ez utóbbi szerkesztőségünk közösnevezője), valamint a Miskolci Egyetemenen BA Történelem Muzeológiai szakiránnyal. A Magyar Képzőművészeti Egyetem berkein belül nemrégen indult el a kurátor képzés (BA Képzőművészet- elmélet és MA Kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek). A magyarországi kurátor munka része a kiállítás alapötlete, az elképzelés, és rendezés. Tehát az interpretáció és kommunikáció együttesével foglalkoznak. A muzeológus főként a háttérmunkával, a  gyűjteménnyel, de remélem emlékeztek A muzeológus feladatai cikksorozatunkra! No de ez mind hogy is kapcsolódik Frazon Zsófia könyvéhez? Kötelező olvasmány lesz a fent említett szakokon! Így visszakanyarodtunk a generációs kérdéshez, tehát a mai egyetemisták, már olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy magyarul (ráadásul magyar szerző tollából) olvashatnak múzeum-elméleti szakirodalmat! A Képzőművészet-elmélet Tanszék adjunktusa elmondta, hogy amellett, hogy a könyvben a társadalomra közvetlen ható paradigmák (tudományos elméletek) vannak rögzítve, több kiállítás elemzése, értelmezése segítséget nyújthat a hallgatók tanulmányaiban!

György Péter esztéta „példátlan, fontos szövegnek” nevezte a bemutatott könyvet. Hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz dolog, eszméket adaptálni Magyarországra, különösen intézményekbe, amivel a szerző sikeresen megküzdött könyvében. Az ELTE-BTK Média és Kommunikációs Tanszékének egyetemi tanára hiányolja kis hazánkban a múzeumi önreflexiót. A magyar múzeumi rendszer nem ismeri az elméleti problémákat, „nem tudja, hogy ő maga is egy probléma”. De mit is jelent mindez? A 19. századi múzeumokat egy történeti narratívára fűzték fel, vagyis bemutatták a kezdeteket, napjainkat és jövőbeli jóslásokra is törekedtek. Nem utolsó sorban a középosztálybeli férfiaknak volt mindez elmesélve. Az ezredforduló és a 21. század új igényeket támasztott a múzeumokkal szemben, alkalmazkodniuk kell ezen intézményeknek, ha látogatóikat meg szeretnék tartani. Frazon Zsófia „praktizáló muzeológusként” is nap mint nap találkozik ezzel a problémával. György Péter kiemelte, hogy ez az első könyv magyar nyelven, amiben az elméleti kritika arról szól, amit a szerző is csinál.

A muzeológusi szakma részéről Erőss Nikolett vett részt a kerekasztal beszélgetésen, mint a Ludwig Múzeum kurátora. Tovább fűzte esztéta társa szavait: önreflexív muzeológia a szakmában sem ismert. Majd a tapasztalatait is elmesélte, amit bólogatva fogadott a közönség, a látogatók nem tudnak kiállítást olvasni. A kiállítás nem tanítja meg a látogatót arra, hogy hogyan is kell értelmezni azt, amit lát. A Múzeum és kiállítás kötet a muzeológusok segédeszközéül szolgálhat, hogyan rendezzenek kiállítást úgy, hogy a mai látogató igényeinek megfeleljen. Több tanulmány is szól arról manapság, hogy a múzeum és a kiállítás is a fogyasztás része lett, azaz a látogató nemcsak ismeretekhez szeretne jutni ezekben az intézményekben, hanem jól is akarja érezni magát. A kiállítás egésze látványt és élményt jelentsen számára. A 21. századi muzeológia ilyen kihívásokkal áll szemben, melyben szakmai segítség lehet ez a magyar kötet!

A kötet méltatói közül utolsóként szólalt fel Wessely Anna szociológus, akinek szintén vannak korábbi múzeumi szakmai tapasztalatai. Az ELTE-TÁTK Szociológiai Tanszékének docense a vitrin, bábu, makett fejezeteket emelte ki, amivel a kötet a muzeológusi kézikönyv címet is megérdemli. Kiállítást kritizálni könnyű, ha csak azt soroljuk fel, hogy mi a rossz, de a kiállítást értelmezni, megérteni már nem olyan egyszerű, ebben is példátlan a könyv. Frazon Zsófia munkájának az is a nagy előnye, hogy „lazán lép át az interdiszciplináris határokon”, vagyis játszi könnyedséggel használja a muzeológia, etnográfia (néprajz), antropológia, művészettörténet és az empirikus társtudományok legfrissebb kutatási eredményeit.

Az este moderátora Szíjártó Zsolt volt, aki a könyv születésénél is jelen volt. A kötet illusztrátora Sior képregényrajzoló volt, aki az alcímhez igazodva (Az újrarajzolás terei), valóban újrarajzolta tudásunkat a múzeumról, szellemes karikatúráival meghökkenti és elgondolkodtatja az olvasót. A szakmai vita alatt a közönség szeme láttára készült el 12 plakáttal, amit a szerencsések haza is vihettek. Szerkesztőségünk is megkaparintott néhányat belőlük, amiért itt szeretnénk köszönetet mondani!

Finta Laci mesterszakács ejtette ámulatba a résztvevőket ehető csodáival.

Ezek után ajánljuk-e a Múzeum és kiállítás elolvasását? Naná! Nemcsak a szakmának íródott, bár tudom, most erről érveltem többet. A kiállítás a múzeum retorikai eszköztárának egy szelete. Ha érteni szeretnéd mélyebben ezt a fajta kommunikációt, ne habozz az elolvasásában! Megtalálhatod a Gondolat kiadó termékei között, valamint a Néprajzi Múzeum boltjának polcain! Fogd és olvasd!

Villangó – Török Ivett