Muzgo

Szépség, gazdagság, ármány, szerelem és talán még egy csipetnyi ármány jellemzi a 2007-ben indult Gossip Girl-t (magyarul: A pletykafészek). A fő-szerepben lévő amerikai tinédzserek egyáltalán nem a korosztályuk mindennapi életét élik: partik, fogadások, méregdrága ruhák, autók, utazások. Flancos, puccos felszín, de azért a problémák náluk sem mások, mint kortársaiknál: ki szeret, ki nem szeret, ki van velem és ellenem. De hol van itt a múzeum? Sokkal hangsúlyosabb helyen, mint az eddigiekből gondolnánk!

Blair Waldorf-nak (Blake Lively), Serena Van der Woodsen-nek (Leighton Meester) és barátnőiknek nincs jobb helyük ebédjük elköltésére és a középiskolai élet megtárgyalására mint a Metropolitan Museum of Art lépcsői. Ez az egész azonban nem csak a békés üldögélésről szól. Itt a hatalom a lényeg - aki legfelül ül, ő a nyertes, a többiek pedig csak örülhetnek, hogy egyáltalán ott lehetnek körülötte. Ez gyerekesnek hangzik, és az is - de amíg egy kör elfogadja a játékszabályokat, addig ez működik. Ha azt azonban még hozzávesszük, hogy a Met a 2011-es adatok alapján a világ második leglátogatottabb múzeuma, akkor az kicsit árnyalhatja a képet. Az évadok során vissza-visszatérő lépcsők tehát egy „múzeumóriás” bejáratát képezik (ez is a hatalom megjelenítése).
A kérdés persze felmerülhet: Jó-jó, ülnek az épület előtt, de be is mennek? Arról nem szól a fáma, hogy a Met-ben hányszor jártak a sorozat karakterei, de egy galériában Dan (Penn Badgley) apjának Rufusnak (Matthew Settle) a Bedford Avenue Gallery (a valóságban Front Room Gallery) nevű kiállítóterében sokszor megfordulnak, sőt egyszer még egy izgalmas kiállítást is láthat a néző.

A mostani cikknek a témája azonban nem az, hogy melyik szereplő hányszor járt bármilyen tárlaton az évadok során. Sokkal inkább arra szeretnék kitérni, ami bennem az epizódokat látva felötlött. A múzeum közösségi tér! Az emberek járhatnak kiállításokra, de ülhetnek akár az épület előtt is. A lényeg az, hogy eszükbe jusson ott megbeszélni egy találkozót, aztán esetleg kedvet kapva be is menjenek a kiállításra. Az lenne a jó, ha a kulturális intézmények ezen válfaja ki tudna kerülni a „misztikus, templomszerű és mindezek mellett unalmas” kategóriából és szabadidős tevékenységként a mozi, színház mellett (még) nagyobb hangsúlyt kapnának. Itt a tavasz, megjött a jó idő, félre lehet tenni a télikabátokat, kötött pulcsikat. Kezdődik a szezonja a múzeumok lépcsőjén való ücsörgésnek, aminek például a Magyar Nemzeti Múzeum esetében nagy hagyománya van. Ilyenkor márciusban az épület előtt elsétálva mindig örömmel nézem a bejárat előtti fokokon egyre sokasodó napozó, pihenő, beszélgető embereket.

Amellett persze, hogy az ember lánya/fia megszeret egy épületet, és szívesen jár vissza oda, az ottani kiállításokat is megnézheti és nemcsak egyedül, csoporttal vagy barátokkal mehet el oda, hanem például randi alkalmából is. A Gossip Girl-ben is van egy ilyen rész (4. évad 1. epizód: Belles de Jour), ahol nemcsak egy randevú, hanem konkrétan az első találkozás játszódik le a kiállítás falai között - Blair találkozik hercegével Louis-val (Hugo Becker). A helyszín azonban már nem New York, hanem Párizs, a Musée d’ Orsay, ahol Manet Ebéd a szabadban című képe előtt történik meg az ismerkedés. Romantikus lelkületű muzeológusoknak nem is kellhet ennél szebb egymásra találás.

Tavasszal is, mint ahogy bármelyik másik évszakban is - irány a múzeum, csak most meg lehet előtte pihenni a lépcsőn, csak nehogy közben benneteket is figyeljen a Gossip Girl!

IMDB

Légrády Eszter