Muzgo

Az Artplacc a nyár egyik kellemes meglepetése. A kortárs művészeti fesztivál egyik látványossága az Akasztó-dombon felállított fősátorban látható képzőművészeti kiállítás. A tárlat egy válogatás a legnevesebb budapesti galériák anyagából. A helyszínen az Inda Galéria művészeti vezetőjével, Muladi Brigittával beszélgettünk a rendezvényről.

Muzgo: Az Artplaccot immár második éve rendezik meg itt Tihanyban. Ha jól tudom, te személy szerint nem voltál itt tavaly, de az Inda Galéria igen. Hallottál valamit? Mi változott egy év alatt?
Muldai Brigitta: Azt gondolom, hogy ez egy fejlődőképes rendezvény, tavaly sokkal kisebb léptékű kezdeményezésként indult. Akkor még burkolat sem volt a füvön, így egy katonai sátor hangulatát keltette. Ebben az évben sokkal nagyobb mértékű volt a szponzoráció, ezért is tapasztalható ilyen jelentős fejlődés. Idén például több helyszínen is látható kiállítás, valamint zenés rendezvények, filmvetítések, beszélgetések, koncertek is vannak a programok között. A jövőben, ha a résztvevők is komolyan veszik, egy igazi fesztivállá nőheti ki magát.

M: Itt voltál a fesztivál mind a tíz napján. Tudsz nekünk mesélni arról, hogy hogyan telnek a napok?
M.B.: Az elején a nagyváros után az ember kicsit idegenül jár-kel, de pár nap akklimatizáció után bárki maximálisan jól érezheti magát. Itt van a fő látványosság, a legnevesebb budapesti galériák kiállítása. Mindenki igyekezett egy kicsit színesebb, vidámabb és kevésbé intellektuális anyagot lehozni Tihanyba, hogy könnyen befogadható legyen. Már maga ez a válogatás is felér egy szórakozással, de a rendkívül sokrétű programkínálatnak köszönhetően egész nap elfoglalhatja magát az ember. A főtéren van egy szabadtéri szoborkiállítás, a Tihanyi Apátsági Pincében egy kurátori kiállítás Robotinvázió címmel, amit mindenki nagyon dicsér. Este filmvetítések és beszélgetések nyújthatnak szórakozási lehetőséget. Tegnap például Winkler Nóra mutatta be az új könyvét és utána a Jampeceket vetítették le, Todorovszkij 2008-as filmjét, amit mindenkinek csak ajánlani tudok, ha nem látta.

M: Az Artplacc augusztus 9-től 20-ig tart, ami rendkívül hosszú idő a programok számát tekintve. Egy zsúfoltabb, sokkal intenzívebb pár nap nem lenne jobb?
M.B.: Igen, ezt én is kérdésként tettem fel magamnak, hogy nem lenne-e jobb egy időben sűrűbb, egy sátor köré fókuszáló rendezvény, ami valószínűleg több embert vonzana. A másik lehetőség, ami most meg is valósult, hogy belakjuk az egész várost, különböző pontokat látogatunk meg, a nap különböző szakaiban. Nagyon tetszik a kikötőben a zenei sátor, ahol a zene mellett konténerekben vagy épp a falra vetítve láthatunk filmeket a Cross Talk videó fesztivál kihelyezett részeként, egyéni kezdeményezésekkel vegyesen. Ezek este a sötétben sokkal jobban élvezhető és látványos elemei az Artplaccnak. A parton elhelyezett babzsákok, fotelek és maga a neccháló-szerű anyagból felépített sátor is nagyon hangulatos - egyfelől nem jönnek be a bogarak - másfelől este színes fényárban úsznak. Ugyan nappal is nyitva van, de elsősorban éjszaka élvezhető. Visszatérnék a zenei programokra, mert tényleg színvonalas fellépők jönnek. A buli gyakran hajnalig tart, és ha bevállaljuk a hosszú hazasétával együtt, akkor elég fárasztó, de megéri. Tényleg úgy működik, mint egy minifesztivál. Mindenki, aki közben hazament Pestre azt mondta, alig várta, hogy visszajöjjön. Én csak azt tudnám ajánlani mindenkinek, hogy próbálja ki milyen az, ha 10 napig van itt és megszokja a ritmust.

M: Az Artplacc már most is rengeteg érdekes programot kínál és továbbiakban is igyekszik majd tartani a színvonalat. Neked milyen elképzeléseid, tanácsaid lennének a jövőt illetőleg?
M.B.: Persze vannak ötleteim, beszélgettünk erről Peleskey Ákossal és Kiss Mónikával, a Mono Galéria két munkatársával, és Kaplár F. Krisztinával, akik a főszervezők. Szerintem nehéz ebben a városban egy olyan helyszínt találni, ahol lehetne fókuszálni a rendezvényeket, mert ha itt az Akasztó-dombon lenne minden, akkor a partot nem használnánk ki, ami pedig nagyon értékes. Kiváló hangulatot biztosít a zenei sátornak a Balaton, ki lehet ülni a partra, lehet bámulni a fényeket és a csillagokat. Jó lenne, ha többen jönnének és lenne sűrűbb program ehhez, s az egész város egy hatalmas helyszínné válhatna. Ahhoz képest, hogy milyen kevés a rendező, nagyon jól meg van szervezve. Persze vannak nehézségek, de ha felmerül valami meglepően olajozottan megoldódik, de ezt-azt lehetne fejleszteni, például több szervezőt és önkéntest bevonni. A reklámozás is egy olyan terület, amin lehetne javítani. Meg kell mutatni az embereknek, hogy az Artplacc ugyan egy lazább fesztivál, mint a Sziget vagy a BalatonSound, de itt több pihenéssel összekötve értékesen el lehet tölteni az időt.

M: Az világosan kiderült, hogy az Artplacc a második évére is nagyon sokat fejlődött. Viszont az ismertség és a presztízs megszerzése azonban idő kérdése is. Szerinted hány év, míg befut” a fesztivál?
M.B.: Az, hogy eljönnek Tihanyba Budapest legnívósabb galériái, azt mutatja, hogy van presztízse, mert különben nem lennének itt. Jelen vannak a legnagyobb gyűjtők is, találkoztam 3-4-gyel is. Természetesen előfordult, hogy vásároltak is. Szinte mindenkinek van itt a parton távol, vagy közel nyaralója, de arra is volt példa, hogy csak az Artplacc miatt jött le valaki Pestről Tihanyba.

M: Az utóbbi időben rengeteg vásár, biennále kerül megrendezésre, valamint itt vagytok az Artplaccon is. Nálatok mennyire jellemző, hogy a művészek munkáival megjelentek ezeken a rendezvényeken?
M. B.: Nagyon jellemző, az utóbbi években ez abszolút előtérbe került. Sőt igazából egész évben ezen dolgozunk. Tavasszal kettőn vettünk részt és ősszel is három vásárra megyünk, ez elég nagy vállalás egy kis galériától, mint mi, összesen hárman dolgozunk az Indában: Tallér Ágnes galéria tulajdonos, Molnár Ildikó PR-os és jómagam. Idén még előttünk van a Viennafair, Fotofever és a Artmarket Budapest, ami a két tavaszival - a VOLTA New Yor és az ArtParis - összesen öt vásár ebben az évben.

Világhy Gergely