„A piros bugyelláris” – Blaha Lujza Gödöllőn című kiállítással indul a Híres Hölgyek Gödöllőn tematikus év
A Gödöllői Városi Múzeumban óriási tömeg gyűlt össze szombaton 16 órakor. A múzeum időszakos kiállításnak otthont adó szárnyban volt a gyülekező, de percek alatt megtelt a terem, így a későn érkezőket az állandó kiállításba irányították, ahol kivetítőn figyelhették a földszinten zajló eseményeket.
Elsőként a múzeum igazgatónője, Gaálné Merva Mária köszöntötte a látogatókat. A kiállítás apropóját az adja, hogy Blaha Lujza nyári nyaralóját Gödöllőn rendezte be a századfordulón. Ami az épület különlegességét adta, az pedig a parasztos stílusú bútorzat: a színésznő kedvenc népszínműve, A piros bugyelláris című darab, ihlette a szobabelsőket. A kortársak körében is ismert volt ez a hóbort, több híres vendég is megfordult a ma már nem létező falak között. Az igazgatónő elmondta, hogy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet irattárában előkerült az a kézirat, melyben Blaha Lujza leírta, hogy a királynő ellátogatott nyaralójába. Ferenc József és Erzsébet királyné is nagy tisztelője volt. Ez a dokumentum egyik fő helyen szerepel a kiállításban.
Gémesi György, Gödöllő város polgármestere is köszöntötte néhány szóval az egybegyűlteket. A 2012 immáron második a tematikus évek sorában. A tavalyi év tanúsága szerint van igény a minőségi kultúrára. Idén 30 rendezvény valósul meg különböző kulturális intézmények, műhelyek összefogásával. A polgármester ezzel a kis köszöntővel hivatalosan is megnyitotta a Híres Hölgyek Gödöllőn évet.
A szintén gödöllői színművésznő, Pécsi Ildikó is megemlékezett Blaha Lujzáról, akit a példaképének tart. A múzeumnak adományozott egy ezüst borostyánlevél alakú ereklyetartóban lévő selyemdarabot, melyen Blaha Lujza néhány sora és aláírása szerepel. Pécsi Ildikó Komlósi Jucitól kapta, aki színész famíliából származik és családi örökségként őrizte. A gödöllői színésznő elmondta, hogy nem talált méltóbb helyet ennek az ereklyének, mint itt a városi múzeumban, abban a városban, ahol Blaha Lujza oly sok időt töltött. A megnyitó ünnepség közös éneklésbe csapott át, mikor is lejátszották Blaha Lujza néhány felvételét, ami gramofonon maradt fenn.
A szakmai megnyitót Ács Piroska, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója vezényelte le. Röviden ismertette Blaha Lujza életét, amelyben, mint mondta az Osztrák-Magyar Monarchia története bújik meg. Több műfajban is kipróbálta magát, ám mégis a népszínművek mestere maradt, ahol vagy tűzről pattant leányka vagy kardos menyecske szerepeket játszott. A Nemzeti Színház 1901-ben választotta örökös tagjává. 1920-ban ünnepelte 70. születésnapját, Budapesten rendezvények hosszú során köszöntötték fel őt. Megélhette, hogy még életében közteret nevezzenek el róla (a Blaha Lujza teret Budapesten). A nemzet csalogánya 1926-ban hunyt el a fővárosban. A temetésén 120 fős cigányzenekar kísérte végső nyughelyére, a Fiume úti temetőbe.
A megnyitó után libasorban indult el a tömeg az emeleten berendezett kis állófogadásra. A pezsgő és víz mellett meg lehetett kóstolni az aznap bemutatott új tortákat a Soliér cukrászda jóvoltából.
Ötféle süteményt kreáltak a tematikus év kapcsán, melyek Mária Terézia (mézes-fűszeres alma-körte ragu, lágy muskotályos borhabbal), Erzsébet királyné, (eperhabos, kókuszhabos, kókuszos tészta), Mária Valéra (gesztenyéspiskóta, sárgabarack habbal), Blaha Lujza (mandulás ízű linzer, házi készítésű málnalekvárral, málnás fehércsokoládéval) és Léda (csokoládés-mákos-almás piskótatészta, kávéhabbal és diókrémmel) nevét viselik. Íme néhány kép ízelítőül - a felsorolás sorrendjét követi:
A szervezők kreativitását dicséri, hogy a süteményes pult mellett helyeztek el egy prospektust, melyen nemcsak a híres hölgyek és általuk ihletett torták képi ábrázolása látható, hanem az édességek története is olvasható.
A kiállítás 2012. szeptember 30-ig látogatható, érdemes ellátogatni Gödöllőre érte. A tárlat megtekintése után a torták megkóstolását is ajánlom!
Villangó – Török Ivett