Megnyílt a Mesemúzeum!
Ki ne szeretne a mesék főszereplőjévé válni? Októbertől bárki átélheti a varázslatos utazást az Üveghegytől egészen Feketeországig! A kicsikből hercegek és királylányok, a nagyokból újra huszárok és tündérek lehetnek a Mesemúzeum bűvös rengetegében.
Pénteken 13 órakor nyitotta meg a kapuit a sajtó képviselői előtt a Magyar Mesemúzeum és Meseműhely Budapesten a Döbrentei utca 15. szám alatt. Természetesen a Muzgo is részt vett a megnyitón. Ahogy azt E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a megnyitóbeszédében is hangsúlyozta, a Mesemúzeum új dimenziót nyitott a hazai múzeumi életben. Külföldön már megszokott a kifejezetten gyermekközönséget célzó intézmények létezése, Magyarországon a Mesemúzeum az első példa ebben a műfajban. Helmich Katalin (PIM), a kiállítás kurátora példaként a bécsi Kindermuseumot, vagy éppen a berlini Labyrinth Museumot emelte ki angolszász testvéreik közül, amelyek iránymutatóként szolgáltak a múzeum megvalósításához.
A múzeum ötletének felvetése és a helyszín kiválasztása Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőnek köszönhető. A Mesemúzeum a Budavári Önkormányzat jóvoltából felújított műemléki épület alsó szintjén kapott helyet. Az épület kapuján belépve egyből meseszerűen a ház történetével ismerkedhet meg a látogató.
Az új intézmény koncepciója nem áll messze a szakmai hátterét biztosító PIM küldetésétől, hiszen a Károlyi-palotában is fontos ez a korosztály (3-12 évesek). Az irodalom és a könyv szeretetének átadásához a mesék kiváló eszközként szolgálhatnak mindamellett, hogy a gyermek kreativitását, fantáziáját, érzelmi fejlődését és szókincsét hathatósan befolyásolják. A mesék olyan szellemi közkincsek, melyek közelebb hozzák a mesélőt a hallgatósághoz, és segítenek a fiatalabb generációkat az idősebbekkel összekapcsolni. Továbbá E. Csorba Csilla kifejtette, hogy a múzeum a magyar és külföldi, mű- és népmesék segítségével fogja közösségépítő szerepét teljesíteni, ami két fő platformon jelenik meg: egyfelől a családok felé fordul, másfelől a formális és informális oktatásba kíván bekapcsolódni foglalkozásaival és programjaival.
Kedden, szerdán és pénteken előre bejelentett csoportok látogathatják a múzeumot, amikor is másfél órán keresztül ők uralhatják az egész kiállítást. Ez kiváló alkalom lehet például egy rendhagyó irodalomóra megtartására. Bejelentkezés nélkül csütörtökön, szombaton és vasárnap látogatható. Hétvégén elsősorban a családos látogatókra számítanak. Ezeken a családi hétvégéken kedvenc íróikkal találkozhatnak az idelátogatók, majd színtársulatok előadásait és a mesedélutánokat élvezhetik.
Az állandó kiállítás a Magyar tündérmese világa címet viseli és három termen keresztül kalauzol át a mesék világán. A mesei szerkezetet követve az első teremben a fontosabb karakterekkel találkozhatunk. A következő helyiségbe, vagyis az erdőbe érve próbák sora elé állítják az azon áthalandókat, hogy utána eljussunk a célhoz, a trónterembe. Itt például a Természettudományi Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött anyagok segítségével megismerhetik a gyerekek a sárkány-mondák alapját szolgáló leleteket. A viszonylag rövid kiállítás élménydús kalandot nyújt mindenkinek, aki megáll az összes állomásán. Aki a próbák sorát kiállta, elnyeri végső jutalmát és a trónra ülhet. A gyerekek méretére és igényeire kialakított terek kuckósak, barátságosak, és tele vannak apró mondanivalóval, gondolat/fantáziaébresztő elemmel. A családdal vagy csoporttal érkezőknek foglalkoztató füzetek nyújtanak további lehetőségeket a kiállítás bebarangolására, átélésére.
Az időszaki kiállítás az utolsó teremből nyíló szobában kapott helyet, ahol a magyar mesegyűjtés első száz évét ismerhetik meg a betérők. A főigazgató-asszony hangsúlyozta, hogy a népmesék tele vannak érdekes kincsekkel, amelyek sokoldalú megközelítési és értelmezési lehetőségeket nyújtanak. Emellett tudományos szempontból is fontosak, amiről a gazdag szakirodalma is árulkodik, így tehát a múzeumnak foglalkoznia érdemes és kell is a népmesékkel. A további időszaki kiállításokra vonatkozólag elárulta, hogy a mesék története fontos szempontot fog képviselni.
A kiállításról kijőve újra a fogadóhelyiségbe érkezünk. Ez a meseműhely tágas helyet biztosít csoportok számára, akár előadásokat is tarthatnak az itt található színpad segítségével. Az angolaknákban felállított munkaállomások korszerű megoldásokkal nyújtanak lehetőséget az Y-generáció gyermekének, aki akár filmvágással is múlathatja idejét. A mesekönyvek értelemszerűen elengedhetetlen elemei a múzeumnak: a Pagony és a Móra kiadók elküldték gyermekkiadványaikat, melyek itt kerültek polcokra. E. Csorba Csilla hangsúlyozta, hogy a PIM teljes szervezetében áll a múzeum mögött, mind szakmai tudásával, mind gyűjteményi anyagával segíti a működését.
A megnyitón elhangzott a fenntartásának kérdése is. A büdzsé főként az amúgy nem drága jegyekből befolyó bevételekre, illetve a teremkiadásokra épít. A helyi önkormányzat ígéretet tett fenntartás valamilyen formájú támogatására. Állami támogatás mellett szponzorok jelentkezésére is számít a Mesemúzeum.
A Magyar Mesemúzeum és Meseműhely új színfoltot hozott a magyar múzeumi világba. Kiállításával élményekben gazdag tanulást biztosít látogatóinak. Az intézmény főként a csoportokra szabott (családi, iskolai) foglalkozásaival a közművelés mellett társadalom- és közösségépítő feladatot is vállalt. A múzeum a közönség számára október 2-án nyílik meg.
Órás Tamás
Fotó: Villangó-Török Ivett
