Muzgo

Múlt heti írásomban Stockholm skandináv néprajzot bemutató két meghatározó múzeumával foglalkoztam. Ezúttal a Djurgården-sziget talán leglátogatottabb intézményét veszem górcső alá.

A Vasamuseet, vagy magyarul Vasa Múzeum nevét az elsüllyedt hadihajóról kapta. A Vasaról elöljáróban érdemes annyit tudni, hogy a svéd király, II. Gusztáv Adolf megrendelésére épült az 1620-as évek közepén. Bár már a megépítésekor világos volt, hogy a hajó aránytalan méretei miatt egyáltalán nem biztonságos – szélességéhez mérten túlságosan hosszúra tervezték –, tartva a király haragjától az építészek mégis késznek nyilvánították.

Korának egyik legimpozánsabb hajója volt, mind méreteit, mind külső és belső díszítését tekintve. Mindez nem véletlen, hiszen a svéd haditengerészet zászlóshajójának szánták, ami a király hatalmát lett volna hivatott szimbolizálni. Első és egyetlen útjára 1628. augusztusában indult, amikor egy nagyobb széllökés okozta hullám megdöntötte, a nyitott ágyúnyílásokon keresztül pedig víz áramlott a hajótestbe, ezzel annak elsüllyedését okozva.

A Vasa egészen 1961-ig pihent a stockholmi öböl fenekén, amikor is egy elszánt kutatókból és szakemberekből álló gárda kiemelte. Kezdetben tengervíz permetezésével konzerválták, és a kikötő egyik dokkjában kapott helyet, ahol az 1970-es évektől kezdve látogathatóvá vált. Bár a körülmények koránt sem voltak ideálisak, hiszen az állandó locsolás miatt a nyári időszakban elviselhetetlenül párássá vált a lefedett dokk. Nem beszélve arról, hogy az állagmegőrzés egyik alapkritériumát, az állandó hőmérsékletet sem lehetett biztosítani így. Megoldás 1990 nyarán született, amikor is a hadihajó külön a számára készült épületbe költözött át. Ettől kezdve a tengervíz helyett egy speciálisan kifejlesztett anyagot alkalmaztak a 95%-ban eredeti hajó tartósítására, valamint igyekeztek a minimális megvilágítást, az állandó páratartalmat és hőfokot biztosítani.

A múzeum fő látványossága természetesen maga a Vasa, ami a kiállítótér közepén foglal helyet, körülötte az egykori felszerelésekből láthatunk számos darabot, úgy, mint az ágyúkat, a vasmacskát, a kötélmaradványokat, és két üvegkoporsóban két egykori tengerésznek, Adamnak és Filipnek a csontvázait… Ugyanezen a szinten, az érintőképernyős számítógépeken víz alatti régészeti eljárásokkal, tartósítási technikákkal találkozhatunk. Valamint az új ismeretek további elmélyítésére egy-egy fejtörő kvízt is megoldhatunk.

A hajót körbevéve hét emeleten ismerkedhetünk meg a kora újkori Svédországgal, a harmincéves háborúval, a hajóépítés történetével, amit kiállított makettekkel, metszetekkel, korabeli tervrajzokkal is szemléltetnek. Külön szint foglalkozik a Vasa elsüllyedésével, majd a kiemelés és a konzerválás nehézségeivel. Szintén itt van berendezve egy korhű hajóbelső is, illusztrálva a tengerészélet kellékeivel, például felszínre hozott bőrcipőkkel, bőrmellényekkel, edényekkel, étkészletekkel, és persze az elengedhetetlen rumoshordókkal. Ugyanitt kapott helyet egy vásári jelenetet bemutató enteriőr is, ahol a város különböző rangú embereit, és azok öltözékeit, valamint a korabeli piac hangulatát láthatjuk. A legfelső szinten a Vasáról előkerült festett fa- és kőszobrocskákat mutatnak be, amelyeket az eredetivel azonos festékekkel állítottak helyre. A színezéshez az alapanyagokat különböző ásványokból és kövekből nyerték ki, amiket egy vitrinben kiállítva nézhetnek meg az érdeklődők. Ezek a szobrok egyébként döntően római császárokat, mitikus lényeket, valós és mesebeli állatokat, bibliai hősöket, és harcosokat ábrázolnak. A látványon kívül külön jó dolognak éreztem, hogy az egész tárlatot végigkísérik különböző hanghatások, például korabeli zenék, ágyúropogás, és a városi élet zajai, amik nagymértékben segítik a megértést, és a beleélést.

A turisták számára minden órában dokumentumfilmet sugároznak a hajóról svéd nyelven, angol feliratozással. Ismeret azonban nem csak ebből szerezhető, hanem a kihelyezett prospektusokból is. Újabb pozitívum, hogy az audio guide a www.vasamuseet.se oldalról több nyelven, díjmentesen letölthető mp3 formátumban. A múzeumban természetesen található múzeumi bolt is, ahol különféle szuveníreket szerezhetünk be a kitűzőtől és tolltól kezdve, a hűtő mágneseken át, a festményekig. További szolgáltatás a negyedik emeleten működő „Vasa Étterem”, ahol a svéd nemzeti ételeken kívül korabeli receptek alapján előállított fogásokat is megkóstolhatunk, meglehetősen borsos árakon.

A költségeket illetően, a Vasamuseetbe diákigazolvány bemutatásával diákjegy váltható, bár az ár még így sem olcsó (80 korona), de azt gondolom, mindenképp megéri, mert ezért az összegért valóban egy egyedülálló kiállítást láthatunk elképesztően sok bemutatott tárggyal, és modern technikai eszközökkel.

Péter Réka