A hungarikum törvényről
A Múzeumok Majálisa szakmai programjain belül az Országgyűlés április 2-i ülésnapján elfogadott 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekrõl és a hungarikumokról, röviden a hungarikum törvényről tartott ismertetést dr. Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály főosztályvezetője.
Az előadó elmondta, hogy a magyar nemzeti értékek összegyűjtésének gondolata nem újkeletű, már 2008-ban is született országgyűlési határozat ebben a témában. A mostani törvény “rendet kíván tenni”, azonosítani és számba venni értékeinket egy, a lehető legszélesebb körben végzett gyűjtőmunka során, gondoskodni kíván a regisztrált értékek megismerhetőségéről, továbbá minél szélesebb körben szeretné bemutatni a kiválasztottakat belföldön és külföldön egyaránt, és gondoskodni kíván fennmaradásukról és védelmükről.
A törvény két fogalmat különít el egymástól. Az első, a szélesebb kört átfogó magyar nemzeti érték - a magyarsághoz köthető felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék -. A második pedig az ezekből kiválasztott, leszűkített, kevesebb elemet tartalmazó hungarikum - olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Gyaraky Zoltán külön kiemelte, hogy természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok nem tartozhatnak bele egyik kategóriába sem - így például téves fogalom-használat Puskás Öcsit hungarikumnak nevezni.
Maga az értékek felkutatása több szinten folyik. Először a földrajzi határok keretein belül a települési, megyei értékek gyűjtését, azonosítását az alakuló helyi Értéktár Bizottságok fogják majd végezni. Emellett a határokon túl fellelhető értékeket egy, a jövőben esetleg felálló Külhoni Bizottság rendszerezheti. Az egyes ágazatokért felelős minisztériumok azonban a saját szakágazatuk határain belül jelölnek ki egy gyűjteményt. Vannak továbbá az eleve már a törvény által meghatározott hungarikumok (pl: kalocsai paprika, busójárás), melyek már nem képezik vizsgálat tárgyát.
Az összegyűjtött nemzeti értékek, hungarikumok a jegyzékbe kerülés után sem lesznek magukra hagyva. Hungarikum Bizottság fog felállni, széles körű társadalmi és politikai támogatást kívánnak adni nekik, népszerűsítő kampányokat, honlapokat szerveznek a számukra, fenntartási és fejlesztési támogatásokat, valamint adókedvezményeket fognak kapni kormányzati szinten, a lehetőségekhez mérten. Emellett az imázsépítésre és a védelemre is nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a törvény megalkotói. A kollektív marketingbe fogják bekapcsolni az értékeket a mind belföldön, mind külföldön megjelenő országimázs részeként, nemzetközi elismeréseket és reputációkat kívánnak kezdeményezni és fesztiválokon, kiállításokon fogják szerepeltetni őket.
Előadásában a főosztályvezető elmondta, hogy tervezés alatt van még a hungarikum védjegy, amelyet csak valamilyen csúcsteljesítmény vagy kiváló minőség, biztonságos és nyomon követhető, folyamatosan fenntartható tevékenység ellenében ítélnek oda.
Légrády Eszter