Muzgo

Mi jut eszébe az embernek a XIX. századról? Kossuth, Széchenyi, a Kisföldalatti, a Millennium, a szabadságharc, Deák... Aztán? Ott van még a közlekedés és a technika fejlődése, a társadalmi rétegek átalakulása és még sorolhatnánk. Ahogy azt a különböző múzeumok és muzeális intézmények meg is tették az elmúlt két évben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által támogatott Felemelő század címet viselő programsorozat keretében. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban csütörtökön egy szakmai napot rendeztek, ahol az intézménynek a pályázathoz kapcsolódó három kiállítását mutatták be, értékelték, majd körbevezették a résztvevőket a most látogatható Szabad a pálya című tárlaton. Ennyi nagy vonalakban, de azért bontsuk ki ezt bővebben.

A Felemelő Század 2010-ben induló, két évre tervezett tematikus programjai a 19. század sokszínűségét igyekeztek bemutatni. Helyet kapott a rendező intézmények tárlatain a nemzeti romantika és a felemelkedés, a korban meginduló polgárosodás folyamata, valamint a kiemelkedő személyek életútja, tevékenysége, vagy éppen az adott terület századbeli története. A MMKM profiljából adódóan a technikatörténeti változásokra igyekezett felhívni a figyelmet a három kiállításával: Mozgásban - a Hídember gépei, Gőzerő, Szabad a pálya.

A nap nyitányaként dr. Krámli Mihály főigazgató köszöntője után Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet ny. főigazgató és Merczi Miklós, a Szabad a pálya kiállítás rendezője értékelték magát a két éves programot, annak kifutását, valamint az ott bemutatott kiállításokat, így ezt az intézményben most látható legutóbbit is. Ezek az előadások, valamint a program második részére eső Domonkos Csaba kommunikációs vezetőnek, a friss tárlat kommunikációjáról és várható eredményéről szóló beszámolója egy folyamat profi lezárását adják.
A kiállításokat nem elég ugyanis megtervezni, majd felépíteni és üzemeltetni, hanem a tárlat zárása után értékelni is célszerű őket, hogy a munkatársak lássák a jó és rossz dolgokat, és ezáltal is fejlődni tudjanak. A Szabad a pálya még csak március 21-én nyitotta meg kapuit, és 2012 decemberéig várja a látogatókat, így annak a végső konkluzióját nem tudták levonni a jelenlévők, valószínűleg azonban arra is sor kerül majd.

Merczi Miklós a futó tárlattal kapcsolatban elmondta, hogy az, hogy már látogatható, nem jelenti azt, hogy semmi sem fog már benne változni. Állandóan újítani kívánnak a nyitvatartás alatt a kiállításon, most például a Milleniumi Földalatti Vasút működő 1:16-os modelljét adták át a közönségnek. Becslésekbe bocsátkozva dr. Krámli Mihály elmondta, hogy reményeik szerint és a tendenciákat vizsgálva a Felemelő század kertében az MMKM által készített három tárlatot 300 000 látogató fogja megtekinteni, ez pedig egy nagyon impozáns érték.

A különféle értékelések mellett azonban a tudományos ismertetés is helyett kapott a szakmai nap programjában. Hat előadó, szakterületének jeles képviselője tartott beszámolót egy-egy, a Szabad a pályához kapcsolódó és a tárlatban meg is jelenő témából. Így például a jelenlevő hallgatóság megismerkedhetett a Procento nevű mechanikus számológéppel, ízelítőt kaphatott a 19. századi életmódból és  a  különféle lakástípusokból,  felfrissíthette ismereteit a dualizmus közlekedéséről, sőt bepillanthattak az orfeumok színes-bűvös világába is.

A különféle előadásokat aztán a tárlatban való szakmai körbevezetés zárta, ahol a hallgatóság maga is megszemlélhette a két emeleten pavilon-rendszerben elhelyezkedő, 13 egységből álló kiállítást. A Szabad a pálya tereiben a különféle közlekedési eszközökön kívül a korabeli lakásviszonyok és újonnan megjelenő háztartási gépek,eszközök (jégszekrény, porszívó), a banki szféra, a mezőgazdasági új gépei, a Telefonhírmondó, a csőposta, és még sok minden érdekesség kapott helyet bemutatva a 19. század színes, változatos világát.

Légrády Eszter