Az elveszett művek galériája!
Egy zseniális online kiállítást mutatunk be most nektek, ami azokra a műalkotásokra fókuszál, amelyek elvesztek, elpusztultak, vagy amiket az idők folyamán elloptak: ez a tárlat a Gallery of Lost Art vagyis Az elveszett művek galériája. A projekt művészettörténeti feléért a Tate munkatársai felelősek, a virtuális kiállítás kurátora Jennifer Mundy, így foglalja össze a tárlat jelentőségét:
A művészettörténet a megmaradt műalkotások története szokott lenne. De a hiány olyan módon formálja a művészettörténetet, amivel gyakran nem is vagyunk tisztába. Normális esetben a múzeumok a gyűjteményeikben található tárgyakon keresztül mesélnek, de ez a kiállítás azokra a tárgyakra fókuszál, amiket már nem láthatunk.
Az összesen negyven 20. századi művész elveszett munkáit bemutató virtuális tárlat egy évig lesz megtekinthető az interneten. A kiállítás július 2-án nyitotta meg kapuit 20 művésszel, köztük olyan nagy nevekkel, mint Malevich, Frida Khalo és Diego Rivera, Joan Miró, Willem de Koonig, vagy Rachel Whiteread. A tárlat úgy fogja elérni a tervezett 40-es számot, hogy szűk fél éven keresztül hetente egy újabb művésszel bővül a kínálat.
De hogyan mutatunk be olyan műtárgyakat, amiket nem lehet? Archív felvételek, filmek, interjúk, blogok és esszék segítségével. Joan Miró 1937-ben a Világkiállítás spanyol pavilonjába festett Kaszás című képét csak fekete-fehér fényképen keresztül ismerjük. A párizsi Világkiállítás után Miró a Spanyol Köztársaságnak ajándékozta, de a hajóúton az 5 méter magas kép ismeretlen körülmények között eltűnt. A virtuális kiállítás asztalain további információkat tudhatunk meg a műről, az alkotóról és eltűnés körülményeiről, így például azt, hogy Miró a spanyol polgárháború elől Párizsba menekült. Korabeli fényképeken láthatjuk a spanyol pavilont, ahol az említett mű mellett Picasso ma már világhírű Guernica című képe is ki volt állítva. Ez elkerülte a Kaszás sorsát, mert Picasso az utolsó pillanatba úgy döntött, hogy nem a spanyol államnak adja, hanem külföldi túrára küldi. A fenti információkat egy látványos rendszeren keresztül érhetjük el, egy virtuális oknyomozás keretében. Az asztalokon akták hevernek, mellettük nyomozók állnak. A honlap természetesen lehetőséget biztosít az interakcióra, hogy hozzászoljunk, beszélgessünk vagy a közkedvelt közösségi média csatornáin megosszuk, amit találtunk.
Jane Burton a Tate Media kreatív igazgatója így jellemzi a kiállítást:
Az Elveszett Művek Galériája egy szellemmúzeum, az árnyak és nyomok helye. Csak virtuálisan létezhet. Az igazi kihívás az volt, hogy hogyan mutassuk be a tárgyakat és a történetüket, amikor legtöbbször csak egy rossz minőségű kép állt rendelkezésre. Az eredmény egy új formája annak, ahogy a művészetre nézünk. Az immerzív weboldal egy elhagyatott raktárház, ahol a látogatók felfedezhetik az eléjük állított bizonyítékokat.
