Muzgo

Hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a múzeumpedagógia. Szinte minden múzeumban tartanak múzeumi órákat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat, családi rendezvényeket, szakköröket, táborokat és még sorolhatnánk, De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg, hogy vajon mi a titka a terület iránti növekvő figyelemnek!

1974-ig kell visszamenni, amikor a Nemzetközi Múzeumi Tanács (International Council of Museum – ICOM) az évi konferenciáján a hagyományos feladatok (gyűjtés, őrzés, kutatás, feldolgozás) mellett már a múzeum szolgáltató és nevelő jellegét hangsúlyozta. Magyarországon az 1970-es évek elején indultak a múzeumokban a gyermek- és ifjúsági korosztály számára programok, valamint elkezdődött e foglalkozások különböző formáinak, típusainak, módszereinek kidolgozása. A legkorábbi múzeumpedagógiai törekvések mégis az USÁ-ban jelentek meg az 1870-es évek végén. A nyugati múzeumokban ma már múzeumi alaptevékenységként működik a múzeumpedagógia. Közös érdekük, hogy a múzeumokban őrzött tárgyak élményszerű, de tudásalapú közvetítése minden korosztály számára elérhető legyen, így a gyűjtemény minél szélesebb körben hasznosuljon és a múzeum a kulturális piac részévé váljon. Egyre több intézményben a kiállítási munkákba a múzeumpedagógusok is bekapcsolódnak; igénybe veszik a legkorszerűbb technikákat; a kiállításba beépített interaktív eszközökkel, sarkokkal és tapintható tárgyakkal befogadhatóvá, érthetővé teszik a múzeumban őrzött tudásbázist.

Mint említettem, itthon is növekszik az érdeklődés a múzeumpedagógia iránt, ennek köszönhetően a „Múzeumok Mindenkinek” program (TIOP, TAMOP, Alfa-program) oktatási-képzési szerepének erősítése érdekében egyre több magyarországi múzeumban került sor a múzeumpedagógiai tevékenység és infrastruktúra fejlesztésére. Hosszú távú együttműködések alakultak ki az iskolákkal, ennek köszönhetően jóval nagyobb hangsúlyt kap a pedagógusok körében is a múzeum oktatási hasznosítása.
A múzeumpedagógiai foglalkozások beépülhetnek az iskolai képzésbe, gazdagíthatják az általános műveltséget, szerepet játszanak a közösségépítésben és segítenek a fogyatékkal élők társadalmi integrációjában, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel való békés együttélés előmozdításában. Ezt felismerve és a külföldi trendekhez igazodva a szakma és a kulturális kormányzat is egyre nagyobb figyelmet fordít a múzeumpedagógiára – az ELTE-n vagy MOME-n folyó múzeumpedagógiai képzések sikere iránti nagy szakmai érdeklődés is ezt támasztja alá.

Összegezve, a múzeumpedagógiára nagy szükség van, mert segítségével a kiállított tárgyak megközelíthetővé válnak; ugyanis ezek puszta megjelenésükben sokszor nem tudják közvetíteni a kiállítás koncepcióját. A múzeumpedagógus munkája során interaktív feladatokkal, szerepjátékokkal, demonstrációs és szemléltető eszközökkel teszi „elsajátíthatóvá” a kiállítást.

Képek forrása: itt

Joó Julianna

A továbbiakban is maradunk majd a múzeumpedagógiánál, az általános bevezetés után a művészetközvetítés különböző területeivel,formáival, eszközeivel ismerkedhetnek meg olvasóink.