Muzgo

Nyugat-Magyarország, kis város, kosárlabda-csapat, Alterába, gyógyszergyár, gimnázium, Batthyányak, az Őrség elővédje – igen, Körmendről van szó. A sok jellemző közül azonban most csak egyet emelnék ki. 1605 óta a Batthyány család a város történelmének meghatározó szereplője. Ekkor adományozta Rudolf király az itt található várat Ferencnek. Azóta sok víz lefolyt már a Rábán, és annak ellenére, hogy a kastély magán viseli az idő nyomait, még mindig áll. Nemcsak hogy látogatható, múzeum is van benne. Sőt, hogy fokozzák az izgalmakat nemcsak állandó, hanem folyton megújuló időszaki kiállításokkal is rendelkeznek. Milyen tárlatokkal örvendezteti meg a nagyérdeműt, a kirándulókat, a város lakóit az impozáns épületben helyet kapó múzeum? Ennek jártunk most utána.

A főépület első két szintjén helyet kapó négy teremben Körmend és környékének helytörténetével ismerkedhetünk meg. A tapintható kiállításon ízelítőt kapunk a török múltból. Kezünkbe foghatunk (nemes másolatban) 17. századi ágyugolyókat, török rabbilincset, végigsimíthatjuk Musztafa bég kalligrafált kézjegyét (tugra), és olvashatjuk a dunántúli seregek főkapitányához, Batthyány Ádámhoz írt magyar nyelvű levelét. Ha egy kicsit korábbi időszakból néznénk tárgyakat, akkor kezünkbe vehetjük IV. Béla királyunk 13. századi kettőspecsétjének másolatát (ő adta 1244-ben a városi rangot a településnek), ha pedig a jelenünkhöz közelebbi időszak iránt érdeklődünk, bővelkedhetünk a 18. századi ’tapintanivalókban’: aranygyapjas rendi jelvény és lánca, rizsporos paróka, könyvek, pecsétek, egy érintőképernyőn pedig Buffon: Histoire naturelle című könyvébe lapozhatunk bele.
Minden információ megtalálható Braille-írással, és minden tárgyhoz tartozik audioguide szöveg is, ezért úgy gondolom, hogy a kiállításnak ez a része maximálisan elérte célját, a látogatók egy nagyon széles rétege számára nyújt lehetőséget, hogy ne csak vitrineken keresztül ismerkedhessenek meg a történelemmel.

Ezután a múltbéli merítés után ismerkedhet meg a látogató a nemzedékek örökségével, Körmend mezőváros történetével. Az ókortól a 19. századig tartó időszakot bemutató tárlat igyekszik mindenből ízelítőt adni: a fazekasság, a kékfestő, a mézeskalács ipar, a toronyóra-készítés, a lakatosság, a kocsikészítés, a helyi tűzoltóság, vagy éppen a Vasparipa Egylet történetéből. Ez utóbbihoz kapcsolódik egy érdekes történet. A körmendi Udvary testvérek 1889-ben kiutaztak Párizsba a világkiállításra, majd utána meglátogatták a már idős Kossuth Lajost Turinban. A hosszú kilométereket azonban nem máshogy, mint velocipéden tették meg - igen, ez bizony az elől hatalmas, hátul pedig jóval kisebb kerekékkel rendelkező kerékpár.
Szintén az első emelet ad otthont a múzeum cipőtörténeti kiállításának, mely a Bőr-, Cipő-, és Bőrfeldolgozóipari Tudományos Egyesület anyagát mutatja be. Kézzel és géppel készített lábbelik, suszterműhely, különleges európai és Európán kívüli cipők láthatók a tárlaton. Szembesülhetünk itt többek között azzal is, hogy valóban nagyon kicsire nyomorították meg a kínai nők lábát a múltban.

A második emelet a kastély volt tulajdonosainak, a Batthyányaknak állít emléket. A díszlépcsőn felhaladva a család ősgalériájának másolatairól a 13. és 17. század között élt Batthyányak tekintenek le ránk. A teremben a családfa eleveníti fel a legkorábbi időket, aztán kronologikus sorrendbe rendezve ismerkedhetünk meg a család kiemelkedő személyiségeivel, és tárul fel előttünk Körmenddel való összefonódásuk. Festmények, arcrekonstruckió, öltöztetett szobrok teremtik meg annak a hangulatát, hogy személyesen találkozunk a régmúlt idők alakjaival. A tárlat azonban nem ér véget a teremben, a Múzeumok Éjszakája óta nyitva tartó időszaki kiállítás viszi ugyanis tovább a családtörténetet, kiemelve ősei közül Dr. Batthyány-Strattmann Lászlót, részletesen bemutatva életét és munkásságát.

Az október 31-ig látogatható tárlat számára nem is találhattak volna a témához jobban kapcsolódó helyszínt. A kastély északnyugati bástyájában kialakított tér ugyanis korábban kápolnaként funkcionált, és a vallásosságáról messze földön híres Dr. Batthyány családjával minden reggel itt vett részt istentiszteleten.
A herceg egy átlagosnak mondható, ősi nemesi család nem éppen átlagos sarja. Diákéveit követően ugyanis László elkötelezte magát a gyógyítás mellett, és köpcsényi birtokán magánkórházat hozott létre. A trianoni szerződés aláírása után azonban ez a vidék a határon túlra került, a hercegi címet 1915-ben elnyerő Dr. Batthyány pedig családjával Körmendre költözött és a kastély egyik épületében alakította ki újra kórházát. Szemorvosként tevékenykedett főként, de gyakran végzett sebészeti műtéteket, szüléseket vezetett le, de az általános belgyógyászati problémákkal hozzá fordulókat is eredménnyel kezelte. A szegények orvosaként nevezik a mai napig a környéken, mivel szűkölködő betegeit ingyen gyógyította. Vallásos élete és munkásságának elismeréséül 2003. március 23-án II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Miről mesél még a tárlat? Mindenről, változatos tárgyi anyaggal. Megjelenik a herceg hobbija – a fényképezés, az arisztokrataként mondhatni kötelező politikai tevékenység – a kiállításon látható az a Horthy Miklóstól kapott meghívó, mely az 1927-től újra felálló felsőház első ülésére szól. Olvashatjuk a hercegorvos 1916-os végrendeletét, amit aztán egy sajnálatos családi tragédia miatt meg kellett változtatnia. Legidősebb fia Ödön ugyanis fiatalon, 1921-ben meghalt, és ez el nem múló szomorúságot hozott az édesapa szívébe. A hercegi család 14 gyermeke közül 11 érte meg a felnőttkort. A családi fényképeken és a családfán ismerkedhetünk meg a fiatalabb Batthyányakkal és természetesen édesanyjukkal, a férjét mindenben támogató Coreth Mária Teréziával.
A tárlaton nagy hangsúlyt kap Batthyány-Strattmann László orvosi munkássága. Látható a rendelőtáblája, orvosi műszerei, köpenye, az általa írt receptek, sőt még a műtéti naplójába is beleolvashatunk. Külön vitrint és tablót kapott a köpcsényi kórház. Fennmaradt ugyanis az utókorra egy, a kórházat bemutató fotóalbum. Ez is helyet kapott a kiállításon, bár az album maga műtárgyvédelmi okokból nem vehető kézbe, a benne lévő 27 képet digitalizálva egy képernyőn megtekinthetik a látogatók.
Ha már a technikánál tartunk – még egy érintőképernyő is helyet kapott a tárlaton, amin egy, a herceg életéről szóló filmet nézhetünk meg az elé kikészített székekről, vagy fotók közül szemezgethetünk, amik összekapcsolják az időszaki és az állandó kiállításokat, mivel a teljes Batthyány családhoz kapcsolódóan nézhetünk meg fényképeket.

A kiállítás utolsó két egysége Dr. Batthyány vallásosságával és emlékezetével foglalkozik. A tárlaton látható az a feszület, melyet a családi hagyomány szerint maga készített, a korpuszt is ő öntötte és szerelte össze. 14 hónapig tartó súlyos betegeskedése során ez a feszület végigkísérte szenvedéseit, sőt halálának pillanatában is kezében tartotta.
A szentéletű hercegorvos tiszteletére több szobrot emeltek Körmenden, emléktemplom és intézmények viselik a nevét tudhatjuk meg a tárlaton látható tablóról, egy vitrinben pedig a Batthyány-Strattmann Lászlóról megjelent könyvek egy kisebb gyűjteményét láthatjuk.
Két kis termet kapott A Szegények Orvosa - Dr. Batthyány-Strattmann László élete című tárlat, mégis valahogy tökéletesen elfér benne egy kiemelkedő ember életútja - a tárgyak, a képek és a szövegek jól megszerkesztett egészet alkotnak, így mikor kilépünk a tárlatról nem marad bennünk hiányérzet.

Kifelé haladunk lassan a nyárból, de ha az utolsó augusztusi napokban még kirándulást tervezünk, vagy akár évközben is a nyugati határnál járunk, ejtsük útba a körmendi Batthyány-kastélyt egy kis kulturális kikapcsolódásért.

(Képek forrása: 1. kép: itt, 2 - 7. kép: Móricz Péter)

Légrády Eszter