Muzgo

Itt van az ősz, itt van újra! A bágyadt napsütés és a levelek sokszínűsége mindenkit vonz a szabadba. Ha már kirándulunk, érdemes olyan helyet választani, ahol a természet szépsége mellett kulturális élvezetben is részesülhetünk. Remek célpont lehet egy kastély. Mondjuk a Gödöllői Királyi Kastély, ami a csodaszép parkja mellett újabb állandó kiállítással várja látogatóit. Mindjárt itt a hétvége, kiránduljunk Gödöllőre!

Korábban már beszámoltunk a gödöllői kastély új állandó kiállításáról a Gizella-szárnyban. Nem csalás, nem ámítás még egy új szárny átadásával bővült az intézmény kínálata. A lovarda emeletén 8 kicsi teremben található a Királyi és Főúri Lovaskultúra címet viselő tárlat, mely egyenlőre csak vezetéssel tekinthető meg. Az oka egyszerű: az újonnan átadott szárnyak labirintusnak tűnhetnek az új látogatóknak, így a tárlatvezető segít eligazodni a lépcsők, átjárók rengetegében.  Ám ne riadjunk el a megtekintésétől, hiszen egyedülálló témát ismerhetünk meg.

Természetesen, ahogy a címe is mutatja, a lovaglás, lovasélet, vadászat felsőbb osztályok életében betöltött szerepét elemzi a tárlat. A kiállítás mozaikszerű, tehát nincs világosan kijelölve konkrét haladási útvonal. Először zavarónak tűnhet, ám a téma megértését nem akadályozza.  Mégis időrendet követnek a termek, a folyosó vége felé haladva jutunk el a 20. század felé.

A magyar huszártisztekkel foglalkozó egység a történetünk első része, talán érdemes ezzel kezdeni (balra az első terem).  A magyar nemesség katonai karrierjének kiváló terepe volt a huszártiszti pálya a 18. századtól kezdve. A kiállítás azt is bemutatja, hogy a huszár alakja a nemzeti identitás hordozója lett a 19. századra.  A nemesi bandériumok témája külön termet kapott ezzel szemközt. Itt találkozhatunk egy igen korszerű megoldással, ami később is visszatér a kiállításban: a 3D-s televízióval. A nemesi bandériumok egyenruhája megyénként különbözött, ezeknek az 1790-es ábrázolását figyelhetjük meg az igényes köntösbe öltöztetett készülék segítségével. Meghökkentő és újszerű technikai megoldásnak találom, muzeális intézményben még nem találkoztam ennek alkalmazásával. Amit kritikaként hoznék fel (ez viszont nem az intézményt terheli!) az az, hogy szemüveges látogatók számára nem élvezhető technikai megoldás! Egy pontból nézve ad valódi 3 dimenziós képet, ezt hosszan keresgéltem, majd mire végig néztem az összes vármegye díszes huszárviseletét, enyhe szédülés fogott el.  Ez a technika még nincs olyan színvonalon, hogy széles körben alkalmazható lenne, ám dicséretesnek tartom, hogy egy kiállítás igyekszik lépést tartani korunk technikai fejlesztésével.

Külön termet kapott a főúri kocsikázás, ami eleinte közlekedési eszköz volt a 19. században, majd fogathajtó versennyé alakult. A spanyol lovasiskolával foglalkozó egység dokumentumfilm és akvarelles ábrázolással mutatja be a klasszikus lóidomítás legmagasabb szintjét. Megtudtam, hogy a galopp szó „földközeli vágtát” jelent, a passage viszont „délceg lépést”, ami azért jelentett nagy élményt számomra, mert a „lovatlanok világában” is használjuk ezeket a szavakat. Így értelmet nyert.

A magyar lovastestőrség története is szerepel a kiállításban, és mint kiderült ennek a jogutódja Horthy Miklós kormányzó lovas testőrsége lett.
Az eddigi nem túl „csajos” kiállítás a hölgyeknek is kedvez a dámalovaglást feldolgozó teremben. A dámanyerget már a 12-13. században is használtak, ám mai formáját csak a 18-19. századra nyeri el.  Természetesen a lovaglóruha és a kalap is megjelenik a kiállításban, ez utóbbiról a fátyol sosem hiányozhatott. Az is kiderül, hogy dámaruhának olyan hosszúnak kellett lennie, ami lovaglás közben is eltakarta a hölgy cipőjét.
A lovaspóló és a falkavadászat is helyett kapott a tárlaton. Az őszi vadászszezon egyik kiemelt helyszíne volt Gödöllő az elmúlt évszázadokban, hiszen a dombság több állatfajnak is otthont adott. Ferenc József és Horthy Miklós is szívesen látogatta meg a Budapest közeli kis várost ilyen tájt.

A kiállításon szereplő tárgyanyag vegyes összetételű, tehát a huszárporték, pisztolytáskák, vitézi és dámalovas viselet mind-mind szerepet kapott a tárlaton. A dokumentumfilmek és filmhíradók is segítik a megértést.  Az úri passziót, a főúri lovaskultúrát több szempontból járta körbe a kiállítás, ám a lovagolni tanulásról nem esett szó. Talán majd a következő tárlaton. Addig is lóra fel és irány Gödöllő!

Villangó-Török Ivett