Muzgo

Budapest Közép-Európa design fővárosa, csak még mi sem tudunk róla - hangzott el a Design Hét megnyitóján. Az évek óta nagy sikerrel megrendezett fesztivál keretében mindenki megbizonyosodhat afelől, hogy van igazság a kijelentés mögött és ahogy találón Böszörményi Gergely a Design Terminál stratégiai igazgatója jellemezte a rendezvényt: “Olyan a Design Hét egy hete, mintha nem is itthon lennénk.” A 10 napig tartó esemény több mint 100 programja segít elmélyedni a design világában, miközben megtudhatjuk, hogy mit is jelent a gyakorlatban az idei év szolgenje: Élj lassabban!

A 2012-es Design Hét központi témája a slow mozgalom. A 30 évre visszanyúló fogalom ellentrendként jelentkezett a McDonald’s fast food gyakorlatával szemben. A slow food a helyi tradicionális konyha ételeire és a lokálisan megtermelt alapanyagokra épített. A szemlélet a gasztronomiából kindulva a divat, a művészet, a tudomány, a design, a média világában is meghonosodott. Hogy jobban megértsük, mit is jelent a slow eszmerendszere - stílusosan - hadd ajánljam a Design Terminál signiture kiállítását, ami a legjobb kiinduló pontot nyújtja a fogalom megértéséhez. A Deák téri épület földszintjén elterülő tárlat tárgyakkal illusztrálva megismertet minket a kulcskifejezésekkel. Persze nem lesz minden fogalom ismeretlen, ami talán mutatja, hogy mégis csak fontos szerep jut Budapesten a designnak. A városi biciklizés és gazdálkodás mind olyan fogalmak, amik nap mint nap jelen vannak a főváros életében, az előre törő biciklis kultúra és a romos házak között megbújó kertek jól illusztrálják a helyzetet.

Természetesen hangsúlyosan jelen van a környezeti terhelés csökkentése is, például az újrahasznosítás kérdése, amit a fogyasztás csökkentése előz meg, majd a hulladékok új életre kelhetnek egy táskában, egy asztaldíszben vagy lámpabúrában. (Erre is sok példát találunk Budapesten.) A természettel való harmonikus együttélés első lépése természetesen a tervezési folyamatnál kezdődik. Az ökodesign nem csak erre a kényes egyensúlyra ügyel, de magára az emberre is nagyobb hangsúlyt fektet.

A társadalmi problémák megoldásai is komoly szerepet kapnak designban. Az inclusive design, ami Lynn Todmann social exclusion-inclusion fogalmából származik, eredetileg a kirekesztett, leszakadó társadalmi rétegek problémáinak megoldására fókuszált, de a gyakorlatban egy tervezési szemléletté lépett elő, aminek a lényege, hogy a végeredményt a legszélesebb réteg tudja használni. Társadalmunkra szintén komoly kihívást gyakorol a globalizált világ, ami a lokális értékek és a helyi tradíciók eltűnéséhez vezet(het). A klasszikus szállóige a “Gondolkodj globálisan és a cselekedj lokálisan!”. Egyértelmű, hogy a világpiacot nem lehet figyelmen kívül hagyni, de ez nem jelenti azt, hogy a helyi sajátosságokat nem kellene megőrizni. A kulturális sokszínűség ugyanis a kreativitás és az innováció egyik motorja, ami a hagyományok megőrzését és újraértelmezését feltételezi.

A kreativitás és a kultúra több európai város stratégiájának fontos része, mint például Nantes (Quartier de la Création) vagy épp Berlin (Zukunft projekt), de több ország stratégiájában jelentős szerephez jutott: Dánia vagy Finnország. Utóbbi volt az első, ahol EU-s forrásokat kizárólag a kreatív ipar fejlesztésére különítettek el. A kreatív és kulturális ipar (CCIs) az EU GDP-jének 3%-át adja, ami 6 millió munkahelyet teremt, tehát nemcsak turisztikailag javítja egy város/ország pozícióját és teremt élhetőbb környezetet, de egyben gazdaságilag is hozzájárul a fejlődéshez. A slow mozgalmat alkotó trendek legtöbbje mind alulról szerveződött, de hatásuk már a törvényhozás legmagasabb szintjén is megfigyelhető. Az Európai Unió kulturális programja a Creative Europe 2020 már azt bizonyítja, hogy a kontinens politikai csúcsszerve is komolyan hisz abban, hogy a szektor felülkerekedhet a válságon.

Idén több budapesti múzeum is részt vesz a Design Hét programsorozatában, így az Iparművészeti Múzeum, a MKMM Elektrotechnikai múzeuma, a Magyar Vendéglátóipari és Kereskedelmi Múzeum és a BTM Kiscelli Múzeuma is kiállítással, workshoppal és vásárral várja az érdeklődőket. De milyen szerep juthat a múzeumoknak slow mozgalomban? A Muzgo is ezt a kérdést tette fel a finn Fiskars művészetfaluból - ahol a slow életvitel példaértékűen megvalósult - hazánkba látogató Karin Widnasnak és Camilla Mobergnek, akik a múzeumok legfontosabb feladatának a slow gondolat terjesztését tartották. Mi azonban ebben kételkedünk - valóban csak ennyi lenne?

Világhy Gergely
Fotó: Légrády Eszter