Muzgo

“Ha Isten létezik akkor biztosra veszem, hogy nő.” - zárta prezentációját Fabio Novembre. Az olasz sztárdesigner a Design Hét és az Olasz Kulturális Intézet meghívására érkezett Budapestre és a MOME auditóriumában fejtette ki gondolatait a szakmáról, bemutatta munkásságát és megosztotta élettapasztalatait az érdeklődőkkel. A tanulságos és valóban szórakoztató beszédét a közönség hatalmas tapsviharral jutalmazta, de mégis hogyan jutott erre a megállapításra?

Fabio Novembre alkotásaiban fontos szerepet játszik a narratíva; munkáinak egyik összetartó ereje a fizikai tárgyak és terek köré szőtt történetek. Ha egy egyszerű, zseniális és meghökkentő sztorira vagyunk kíváncsiak akkor elég csak a designer 2010-ben megjelent népszerű könyvét említeni: Il design spiegato a mia madre vagyis hogyan magyarázzam el az anyámnak, hogy mi is az a design. Mindenkinek ismerős a helyzet, hogy hiába próbálunk valamit a legérthetőbb módon megfogalmazni a “csata” végső kimenetele az az egyszerű kérdés, hogy mit főzzek? A könyv címe egyszerre hihetetlen, beszédes és érdekfeszítő, miközben mindenki számára ismerős.

A modern design egyik úttörő szemlélete az egyszerűség kultiválása. A kevesebb több, ahogy a mondás tartja és ez a legtöbb esetben a megoldás kulcsa is egyben. Fabio pont abban a dél-olaszországi városban született, ahol az itáliai barokk a legpompásabb formájában maradt ránk, így az arányok mindenképpen borulnak. A barokk színpompás, giccsbe hajló motívumaihoz képest hogyan definiáljuk az egyszerűt? - tette fel a kérdést az olasz designer és így sikerült egy egészen új mélységet adnia az egyszerűség mítoszának.

Fabio munkáiban fontos szimbólumok a virágok. Il fiore di Noviembre címmel rendezett kiállítást 2009-ban Milánóban, ahol nemcsak a plakáton, de a tárlat egész koncepciójában kiemelt szerepet kaptak. A virágok szeretet szimbólumai és bármikor, bárhol utat törhetnek maguknak, amire egy nagyon jó példa a beiruti Green Line. Egy demarkációs vonal, a senki földjeként szolgált a libanoni polgárháborúban, ahova soha senki nem merészkedett, mert lelőtték. Az utcát olyanyira elhanyagolták, hogy a növény áttörte a betont és virágok szöktek szárba a két harcoló fél között. Szorosan kapcsolódnak a méhek is a képhez: bemásznak a szíromok közé miközben magukkal viszik a virágport. Ez a filozófia jelent meg a kiállítás kapcsán is: minden nézőre ragadjon valami és a tárlat jelentéssel bírjon a látogatás után is.

Fabio legfontosabb inspirációs forrása a nők; a legfőbb múzsája a felesége. A női testben felfedezhető a design, az építészet és a művészet is. Az emberi test formavilága ihlette a designer HIS&HER székeit is. Az sem meglepő, hogy Gustave Courbet A világ eredete című képén is felfedezte a zsenialitást: a festményt csak addig tarthatjuk pornográfnak, amíg meg nem értjük a címét. Fabio nárcisztikus hozzállása a legtöbb munkájában tetten érhető.

2001-ben Milánóban nyílt meg a Divina discothèque elnevezésű szórakozóhely, ahol a belsőépítészeti megoldások mind Fabio fejéből pattantak ki. Az enteriőr kialakítása mögötti koncepcióját felfoghatjuk a múzeum és a diszkó egyfajta fúziójának is. A falba süllyesztve a régi nagy mesterek képei kaptak helyet, ahova az emberek leülhettek és így a festményreplikációk részeseivé válhattak. Fabio megpróbálta a nézőt egy passzív, távolságtartó befogadó helyett a műalkotások részévé tenni, még akkor is ha csak egy diszkóról beszélünk.

Fabio Novembre munkái jó példák arra, hogy a művészet és a múzeum hogyan inspirálhat egy alkotót és így a designer hogyan nyújthat egy érdekes, unortodox megoldást azokra a problémákra, amelyekkel az avitt intézmények küzdenek. Természetesen itt nem a módszer lemásolása a nyilvánvaló út, de a koncepció, a mögöttes gondolat életképes.

Világhy Gergely