Muzgo

50 évvel ezelőtt, 1962 októberén nagyon forró napokat élt meg a világ. Kuba, Szovjetunió és az USA háromszögében izzott fel a diplomácia. A Hidegháború talán legfeszültebb pillanatai voltak azok, amikor a kémrepülők által készített fényképek bebizonyították, Kubában valóban szovjet közép-hatótávolságú rakétabázisokat létesítettek. A nagyon hosszú 13 nap aztán végül is mindenféle gombnyomás rakéta- és atomtöltet-kilövés nélkül zajlott le, rövidre zárva ezzel a kubai rakétaválságot. Eddig az ismétlés, a történet azonban még nem ért véget, mert a tárgyak tovább mesélnek. Mit mondhat el erről a pár napról egy katonai kabát?

A 2009-ben elhunyt William Ecker kapitánynak, az Amerikai Haditengerészet tagjának a napokban a Smithsonian gyűjteményébe került kabátja nagyon is sokat. Eckert október 23-án küldték ki, hogy fényképezze a kubai területet, a család a repülés évfordulója alkalmából ajánlotta fel az emléket a National Air and Space Museumnak. A ruhadarabon semmiféle rangjelzés, jelvény nem található, az akció titkos volta miatt. Bele kellett kalkulálni ugyanis azt, hogy a gép esetlegesen megsérül, a pilótát pedig foglyul ejtik. Alex Spencer, az intézmény kurátora azt is elmondta, hogy a gyűjteményben ez az első személyes tárgy a rakétaválság idejéből, bár például több kémrepülőgéppel is rendelkeznek már.

Így kapcsolódnak tehát bele a nagy történelembe a kis személyes sorsok, az emberek, akik a gépeket vezették. Ezek a tárgyak, történetek teszik egyre árnyaltabbá a múltról alkotott képünket. Így mesélhet egy kabát a 20. század egyik fontos történelmi tényéről.

Légrády Eszter