Muzgo

Hallottatok már a Gallery Girls-ről? Nem? Nem vesztettetek túl sokat. Az amerikai Bravo Tv 8 részt megért valóságshowjáról van szó, ami 7 fiatal, huszas éveiben járó, művészetet tanult lány érvényesüléséről szól, New York művész világának forgatagában.

A cím azt sejtetné, hogy a sorozatnak lesz valami köze a galériák igazi világához. Mondjuk bepillanthatunk New York kiállítótermeinek színfalai mögé, megtudhatjuk a szereplők életén keresztül milyenek az elhelyezkedési esélyek a művészetet tanultak számára, esetleg igazi alkotásokkal is találkozunk. Hát sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy ez a valóságshow sem szól másról, csak a szokásos gazdagok és szegények eltúlzott különbségeiről, veszekedésről, sírásról, hisztizésről és magánéleti problémákról.

A sorozat írói úgy válogattak össze 7 fiatal nőt, hogy azok különböző társadalmi környezetből jöjjenek, ami még ígéretesen is hangozhatna, de nem is kell olyan közelről megnézni a csajokat, hogy hatalmas sztereotípiákat találjunk. A szereplők két csoportra oszthatók, a manhattani, Upper East Side-iakra és brooklyniakra. A manhattani csapatban egy kivételével minden nő szőke, frissen fodrászolt, mindig tökéletes sminkkel, stílusos businesswomen külsővel és mindegyikük valami neves galériában rendelkezik szakmai gyakorlattal. Ebbe a csoportba tartozik Liz, a gazdag apuci kedvence, izomagyú pasival, Amy a kicsit alkoholista tehetős szülők gyermeke, Meggi, az egyetlen barna hajú manhattani, nem túl sok aggyal, és Kerri, az átlagos családból származó, aki olyan mintha nem is lenne. A brooklyni csajok persze mind barna hajúak, fura stílusú „bölcsész” szerelésben, retró piros rúzzsal és soha el nem hagyható „művész” sztereotípiákkal. Két barátnő, akik saját galériát nyitottak End of Century névvel Chantal és Claudia és az utolsó szereplő Angela, az ázsiai modell, akinek állandó feltünési viszketegsége van és nagy álma, hogy egyszer híres fotós lesz.

Most hogy bemutattam szereplőinket rátérhetünk a lényegre, a galériákra, a művész világ találkozóhelyeire, 7 szereplőnk életének összefonódásának helyszíneire. Az egyik ilyen színtér Eli Klein Fine Art. A 2007-ben alapított galéria, ami ma már nemzetközi hírnévnek örvend, elkötelezte magát a kínai kortárs művészt népszerűsítése mellett. A sorozat sötétségében néhány felragyogó pillanat, mikor az itt kiállított alkotásokat gyors egymásutánba bevágják, vagy a főhőseink hátterének használják. A szemfüles néző így például megtekintheti Han Yajuan festményeinek egy-két darabját. A sorozat másik állandó helyszíne az End of Century, Chantal és Claudia divat üzlete/galériája ahol a legújabb tervezők ruhái és ékszerei mellett kortárs művészek alkotásai vannak kiállítva. Mindkét hely valóságos, ahogy ez egy valóságshowtól el is várható, az éppen New Yorkba tévedő kortárs művészet kedvelők számára, nagy séták közti pihenőnek tökéletes helyszín.

Sajnos a sorozat nem hozza közelebb hozzánk a galériák világát. Nem tudunk meg belőle kulisszatitkokat a működésre vonatkozólag, arról, hogy is zajlik igazán egy kiállítás megszervezése, képek megszerzése, eladása. A kiállítás megnyitók bemutatásán nem a műalkotások, vagy a művészek a lényegesek, azt látjuk, hogy a tömeges evészet-ivászat közben minden szereplőnk próbál a legbefolyásosabb emberek közelébe helyezkedni. Talán a kapcsolatépítés és annak taktikái és az egyik részben lezajló képárverés ami a legvalóságközelibb élményt nyújtja, bár a lényeget az árverésen sem az igazi történés jelenti. A hangsúly a lányok közötti unalmas és buta párbeszédeken, egymás kritizálásán és a két csoport közötti rivalizáláson van.

Összefoglalva a Gallery Girls hozza a szokásos valóságshow színvonalat, a mesterkélt szereplőkkel és a buta beszólásokkal. A rendezők már nem tudtak mit kitalálni, hogy mutassák be az unatkozó barbiebabák életét, ami 10 év múlva real housewifes néven futna, így kiválasztották a bölcsészek és művészek szégyeneit és beletuszkolták őket egy jól hangzó sorozat címbe.

Lukács Fanni