Muzgo

A digitális korszak a múzeumokat sem hagyta érintetlenül - talán ez a megállapítás evidensnek hangzik. Hiszen a múzeumoknak is van már weboldala, facebook profilja, esetleg blogja. Akkor milyen lehetősége van még egy muzeális intézménynek? Erről szólt a Petőfi Irodalmi Múzeum tegnapi beszámolója.

Az 1990-as évek elején - közepén már el kezdtek foglalkozni adatbázisok, gyűjteményi katalógusok létrehozásával. A múzeum hármas alapfeladatával (gyűjtés, megőrzés, bemutatás) összefügg ez az igény, csak a módszer változott az online világ térhódításával. Egy integrált múzeumi rendszert mutatott be E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón. Egy olyan muzeális intézmény, mint a PIM, sokféle anyagú, tematikájú gyűjteménnyel rendelkezik (pl. fényképtár, relikviatár, kézirattár), amelyeket nehéz összekapcsolni egy adatbázisban. Az integrált múzeumi rendszer a gyűjtemények közti párbeszédet segít kialakítani, amit akár külsős kutató is használhat a múzeum felületén - mondta el a főigazgató asszony. 2012 végén indult a HunTéka M gyűjteménykezelői rendszer, amit az összes gyűjteményre és munkafolyamatra integráltak, kivételt képez a műtárgykölcsönzés.

A múzeum 2007 óta dolgozik együtt a Monguz Információtechnológiai Kft-vel, amely a közgyűjteményi informatikára szakosodott. A könyvtárak, levéltárak és most már a múzeumi gyűjtemények online katalógusait tervezik meg, ami HunTéka néven ismert. Kármán László, ügyvezető igazgató elmondta, hogy a cégük Kolozsváron és Varsóban működtet két leányvállalatot, így a tapasztalatok alapján elmondható, hogy ebben a térségben a magyar közgyűjtemények jól állnak a digitális fejlesztések folyamatában.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban nem most kezdődtek az informatikai fejlesztések. A múzeum honlapján elérhetők azok az önálló aloldalak, amelyek igazán egyedülállóvá teszik a gyűjteményi hozzáférést. Az 1750 tételt tartalmaz a Digitális Irodalmi Akadémiai szolgáltatás, ami először 1998 tavaszán jött létre, majd egységes adatbázisként 2009 végén újjult meg. A célja az, hogy a magyar írók, költők kiemelkedő alkotásait átmentse a digitális korba: az életrajzi adatokon túl egyszerű keresést tesz lehetővé a művekben. A PIM Média létrehozásával egy olyan hangzó weblap jött létre, amely az irodalomrajongókat garantáltan lázba hozza. Interjúk, beszélgetések és persze versek a költők előadásában. Ám a virtuális kiállításokban is hasznát veszik az intézmény munkatársai, például a tavalyi Ottlik Emlék Évhez hat óra hanganyagot használtak fel.

A múzeum Magyarországon elsőként kapcsolódott be az Europeana projektbe, ahol a Digitális Irodalmi Akadémia szövegei érhetők el. A Google Art Project oldalára 49 műtárgyat töltött fel a Petőfi Irodalmi Múzeum, így a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum után már három magyar intézmény anyaga érhető el angolul. A két nemzetközi projektben is a Monguz Információtechnológiai Kft-vel működtek együtt.

E. Csorba Csilla elmondta, hogy nem csupán egy példát kívánnak bemutatni a hazai múzeumoknak, hanem referencia- és szaktanácsadói helyként is kívánnak működni, hogy a hazai muzeológia felzárkózzon a nemzetközi trendekhez.

Villangó-Török Ivett