Muzgo

Gondtalan gyermekkor a Közlekedési Múzeumban

A nosztalgia olyan időtöltés, amit nem lehet megunni. Gondoljunk csak bele, hányszor idézzük fel a régi nyaralásokat vagy családi eseményeket, és mindig milyen jókat nevetünk rajtuk. Ha az ember visszagondol, hogy mire vágyott gyerekként a legjobban... hát szerintem nem kétséges, hogy az éppen aktuális kedvenc játékra! Életünk első felében bizony meghatározó jelentőségű a játékok világa, legyen az kirakós, baba vagy akármilyen jármű, fő hogy a miénk legyen és vihessük magunkkal mindenhová! Persze a slágertermékek koronként változnak (leszámítva egy-két örökbecsű darabot), ám emlékezetünkbe örökre bevésődnek legkedvesebb tulajdonaink.

De ki is az az Álommanó?

Jogosan kérdezhetné egy mai gyerek a szüleitől, hiszen lehet, hogy amelyről a szülők olyan természetesen tudnak beszélni, azt ő még soha nem hallotta vagy látta. Ilyen kérdésekre ad választ a Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum december 8-án nyílt kiállítása, amely a szocializmus időszakának már-már elfelejtett játékait mutatja be. Az időszaki kiállítás a szocialista tábor játékiparát szemlélteti országonként tagolva. Találkozhatunk a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Csehszlovák és a Román Szocialista Köztársaság, a Bolgár, a Lengyel és a Kínai Népköztársaság, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Közösségének alkotásaival, melyekkel gyerekek ezreinek arcára varázsoltak mosolyt akkoriban.
A tárlat specifikus helyének megfelelően a bemutatott tárgyak legnagyobb része különböző járművekből áll, ám helyet kaptak a lányok számára kedves háztartási eszközök és a logikai, illetve mérnöki képességekkel megáldott gyerekek részére készült játékok is.

így élték át együtt, újra a nosztalgia szépségét

A kapun belépve szinte időutazásnak tűnhet a vitrinekben tárolt rengeteg játék közti séta. Egy olyan korba utazhatunk vissza, ahol a néhol kisebb esztétikai hibával küzdő autók, repülők, vasutak és egyéb tárgyak megalapozták kultuszukat és máig kedves emléket idézek fel régi gazdáikban. A kiállítás egyik legnagyobb erőssége, hogy nem pusztán tárgyakat vonultat fel, hanem a falakon lévő képekkel, a korabeli zenével, a terem végén elhelyezett televízióval (melyben a kor játékgyártásáról van szó), illetve a berendezett 60-as évekbeli szobával, ahol a gyerekek karácsonyi ajándékaikat próbálgatják, megteremti a szocialista korszak hangulatát. Ennek az időszaknak a légköre minden részt áthat, kezdve a plakátoszlopoktól egészen a falon végigfutó rajzokig.
Túlhalad a puszta bemutatáson, némelyik makettet mozgásra is lehet bírni, így fokozva a gyermeki lelkesedést, amely felnőttben és gyerekben egyaránt él mind a mai napig.

A berendezett szoba, valamint az egész kiállítás egy sor kultikussá vált játékot mutat be, úgy, mint: a lábbal hajtott szovjet gyártású Moszkvicsok, a PIKO játékvasutak, a holdjárók, a Rubik-kocka, a “Pajtás” fémépítő lapok, a fa építőkockák tömege, a “jól ismert diavetítő”, és a keletnémetek “Tévémacija”... az Álommanó! Ám nemcsak a tárgyak kultikusak, a díszítések is, hiszen aki elég szemfüles hozzá, annak gyorsan feltűnhet, hogy a falon lévő rajzok nem máshonnan származnak, mint a máig népszerű Kisvakond könyvekből.
A tárlat gyengesége lehet, hogy az időutazásnak hamar vége lesz és az emberek újra visszatérnek a felnőttek világába. 

Mi a mese tanulsága?

A múzeum, ottlétem idején látogatók sokaságától volt hangos. Gyerekek és felnőttek egyaránt élvezettel nézegették a múzeum minden kiállítási tárgyát. Ez köszönhető volt az érdekes tárgyi anyagnak és a múzeum azon kedvezményének is, hogy minden hónap utolsó vasárnapján több látogatói csoport is ingyen megtekintheti a múzeum kiállításait.

Látogatóként örömmel vettem észre, hogy tárlatot megtekintő emberek között megszűnt a korkülönbség. Legyen idősebb, felnőtt vagy fiatal, egytől egyig gyereknek érezhette magát, hiszen mindenkiből előtört az a gyermeki kíváncsiság, amely mindig is bent lakozott. A felnőttek mosolyogva mesélték gyerekeiknek/unokáiknak az egyes játékokhoz kötődő emlékeiket és történeteiket, a fiatalok pedig érdeklődve hallgatták azokat. Így élték át együtt újra a nosztalgia szépségét, amelyet még az évek sem koptahatnak meg.

A szocializmus játékainak világa 2011. december 8-tól 2012. február 19-éig tekinthető meg a Közlekedési Múzeumban.

További információ és kép a kiállításról a Közlekedési Múzeum honlapján olvasható.


Kovács Bernadett

--> komment
Vissza a lap tetejére
süti beállítások módosítása