Undik és a szecesszió
Nők a gödöllői művésztelepen címmel nyílt új kiállítás a Híres Hölgyek Gödöllőn tematikus év keretében. A Királyi Váró, az egykori vasútállomás múzeummá lett épülete adott otthont az eseménynek, ami nem kisebb lelkesedést váltott ki a helyiekből, mint a két héttel ezelőtti Blaha Lujza kiállítás megnyitója. Ismét volt zene, tánc és pogácsa, na meg érdeklődő tekintetek sora, mi kell még egy múzeumban?
Dr. Gémesi György polgármester köszöntötte ismét a kíváncsi látogatókat. Röviden ismertette a tematikus évet, amely a gödöllőiség bemutatását tűzte ki célul. Mi sem lehet alkalmasabb téma erre, mint azon a hölgyek csoportjának ismertetése, akiket a művészet vonzott Gödöllőre, majd letelepedve büszkén vallották magukénak a várost. A polgármester kihangsúlyozta, hogy vannak nők, akik sokat áldoztak a kultúra oltárán, ám mégsem örvendenek népszerűségnek, ezért jött létre ez a kiállítás.
A Gödöllői Városi Múzeum igazgatója, Gaálné Dr. Merva Mária elmondta, hogy a helyi Művészetek Házával közösen rendezték ezt a kiállítást, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria szerepét emelte ki a tárlat létrejöttében. Gödöllőn sokan voltak női művészek, ám a férfiak mégis híresebbek lettek. Ezt akarja ellensúlyozni a mostani bemutató. Az igazgatónő külön hangsúlyozta, hogy milyen fontosnak tartják a műtárgyvédelmet, ezért a félhomályban úszó kiállítótérben a fényerősség mindössze 50 lux.
Wessely Anna művészettörténész mutatta be a századforduló utáni évtizedekben hírnevet szerző Gödöllői Művésztelep alkotóit, különös tekintettel a hölgyekre. Korabeli leírásokat, kritikákat idézett, melyből világosan tükröződik a kortársak véleménye. A Magyar Iparművészet című folyóiratban Körösfői-Kriesch Aladár 1909-ben publikálja a művészeti programját. A mindennapok és a művészi élet közti hidat szerette volna megteremteni, közelebb hozni egymáshoz a kettőt, ahogy az antikvitásban is volt. Ettől az évtől számítjuk a Gödöllői Művésztelep létezését, aminek a neve összefonódik a szecessziós stílussal is. Férfiak és nők ilyen szellemben alkottak, erről is híresült el a város a korszakban. Az előbb idézett folyóiratban a telepet bemutató egy másik cikkben ismertetik, de lenézik az itteni művésznőket, nem lehet tudni, hogy a nemük miatt-e.
A kiállításban Undi Mariska és Undi Carla művei is láthatók, a két hölgy portréja fogadja a látogatót a bejárattal szemben. A legtöbb alkotás Undi Mariska kézügyességégét dicséri (festményei mellett a gyermekjátékok tervezése is a profilja volt), ám mégis kakukktojásnak tekinthető, ugyanis ő Székely Bertalan tanítványa volt. A művésztelep életének bemutatásából nem maradnak ki Frey Ella és Vilma, Boér Lenke, Kriesch Laura munkái sem.
A kiállításmegnyitó záróakkordjaként a Magyar Mozdulatművészeti Társulat mutatkozott be, Etűdök című orkesztika előadásával, melyben Haraszti-Zwiep Adrienn és Kocsis Andrea szerepelt. Stílusos zárása volt ez a programnak, hiszen már a 20. század elején divatos mozdulatművészet a Gödöllői Művésztelepet is megérintette: rendszeres bemutatókat tartottak a városban a kolónia hölgytagjainak kérésére.
A Nők a Gödöllői Művésztelepen című kiállítás 2012. június 17-ig látogatható a Királyi Váróban, ami könnyen megközelíthető: leszállsz a vonatról és belépsz a múzeumba!
Villangó - Török Ivett
Utolsó három kép forrása: Gödöllő - Városi Információs Portál
