Muzgo

A Múzeumok Majálisán a szórakozás, játékok, tárlatvezetések, zenei fellépők mellett a szombati napon a szakmai programok is helyett kaptak. Az Év Múzeuma és Év Kiállítása díjátadót egy kerekasztal-beszélgetés követte a díjazottakal a MúzeumCafé szervezésében a múzeum Lapidáriumában.

A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezette. Beszélgetőtársai: Deme Péter, a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület elnöke, Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója, Matskási István, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Kalla Zsuzsa a PIM Petőfi kiállításának kurátora.

A beszélgetés első felében a díjak elnyerésének titkairól, körülményeiről esett szó.Deme Péter elmondása szerint nagyon nehéz volt idén dönteni a 16 múzeum között (tavaly csak 6-an jelentkeztek) és örül, hogy az intézmények nehéz gazdasági helyzetükben is jó eredményeket tudnak elérni és kihasználják a különböző Európai Uniós pályázatokat.

Matskási István főigazgató arra a kérdésre, hogy hogyan tudott a Magyar Természettudományi Múzeum a költözéséről szóló rossz hírek ellenére is Év Múzeuma díjat nyerni azt felelte, hogy a múzeum nehezebb körülmények között is képes volt megmutatni képességeit. Havasi Bálint igazgató szerint a Balatoni Múzeumot az új állandó kiállításukra alapozott uniós pályázatok, illetve az ezek nyomán megvalósult múzeumpedagógia programok lendítették előre és segítették hozzá a díj elnyeréséhez.

A Petőfi Irodalmi Múzeum a kiállítások mellett rengeteg egyéb programot szervez. E. Csorba Csilla szerint Budapest erős kulturális kínálatában nehéz és sok munkát igényel a talpon maradás, de a PIM jó kapcsolatot ápol a médiával és mindig hozzáértő csapat dolgozik a programokon.  Kalla Zsuzsa - aki tavaly a Jókai kiállításért kapta meg a MúzeumCafé díját - elmondta, hogy az új állandó Petőfi kiállítás sikerének titka a jó (és fiatal) stáb. Egy kiállítással szemben elvárás, hogy olyan épüljön, ami a múzeum arca lehet, valamint a szórakoztatás mellett tanítson is. Fontos továbbá, hogy a “Ki vagyok én? Nem mondom meg...” tárlat építését megelőzte egy egyéves TÁMOP program, amelynek keretében felmérték, hogy milyen múzeumpedagógiai foglalkozások, játékok fogják meg leginkább a fiatalokat (hiszen a PIM elsődleges célközönségét az iskoláscsoportok adják). A főigazgatónő különösen örül, hogy a Petőfi kiállítással sikerült az Év Kiállíta díjat megnyerni, mert 1909 óta folyamatosan van az intézmény névadójáról tárlat a múzeumban és ez mindig jól reprezentálja az adott korszak irodalomtörténeti muzeológiáját.

A továbbiakban Martos Gábor a “hogyan tovább”-ról, célokról, fejlesztésekről kérdezte a beszélgetés résztvevőit.

A Magyar Természettudományi Múzeumban Matskási István szerint az alapvető hármas feladatok (gyűjtés, tudományos feldolgozás és közművelődési feladatok) mindig egységben működtek, de a múzeumnak különösen fontos, nemzetközi szinten elismert tevékenysége a tudományos kutatás, hiszen a kiállítást is erre alapozzák. Egy gondolatsor mentén kell a tárlat minden négyzetcentiméterét felépíteni, hogy a látogató tanuljon és megértse a koncepciót is. A díj elnyerése kötelezi a múzeumot legalább az eddig elért szint megtartására.

A Balatoni Múzeum nagyon fontosnak tartja a múzeumpedagógiai programokat, a továbbiakban minél jobban szeretnének ezekre alapozni. A múzeum épülete régen kultúrpalotaként működött, ennek a funkciónak igyekeznek jobban megfelelni. Havasi Bálint célja, hogy a múzeum ne csak a korábbi Keszthelyi-járás anyagával foglalkozzon, hanem más intézményekkel együtt erőteljesebben vegyen részt a Balaton-kutatásban.

A Petőfi Irodalmi Múzeum jövőre is tartja magát az eddigiekhez, tehát kis költségvetésből látványosak, kreatívak, fantáziadúsak lesznek és jellemzi őket az új dolgokra való igény.

Deme Péter szerint a kreativitás minden pályázó múzeumot jellemzi, a magyarmuzeumok.hu honlapon készült is egy bemutatás minden intézményről.

A kérdésre, hogy mi felé kéne a kiállításokat elvinni Kalla Zsuzsa azt felelte, hogy a múzeum fogalma a templomból a szórakoztatás felé mozdul, a múzeumi tér egyre inkább a múzeumpedagógiai foglalkozások tere lesz és ezen az úton kell továbbhaladni.

Deme Péter szerint nincs “vagy”, a kiállításokat építeni kell valamire (látványt a tudományra), ha nincs alap, akkor nem beszélhetünk múzeumról, hiszen ez az intézmény a gyűjteményére építve mutatja be a kiállítást.

Az utolsó kérdés a díjjal kapcsolatos jövő évi elképzelésekre vonatkozott. Deme Péter elmondta, hogy örülne, ha jövőre is annyi pályázó lenne, mint az idei évben, és reméli, hogy mind az Év Múzeuma, mind az Év Kiállítása díj életben marad és lesznek még intézmények, amelyek tudnak fejleszteni és pályázni.

Öhler Katalin