Muzgo

Minden múzeumban van gyűjtemény, de nem minden gyűjtemény van múzeumban. A magángyűjtőkkel általában akkor foglalkozik a sajtó, ha kirabolják őket, minél jobban, annál inkább… Sokan közülük már régen „túlgyűjtötték” magukat, a lakásukból kiszorította őket saját kollekciójuk, tönkrementek az emberi kapcsolataik, vagy csak szimplán őrültnek tartják őket. Persze ezek mind-mind szélsőséges esetek, szolidabban is űzik ezt a sportot, de a „legek” közé bebocsájtást biztosan az előbbiek nyertek. Gyűjtők és gyűjtemények a rekordok között a teljesség igénye nélkül.

Kezdjük egy olyan gyűjteménnyel, amelynek – nyakamat a kés alá, hogy – egyetlen darabjából sincs magyar közgyűjteményben, de ha lesz egyszer végre-valahára egy tisztességes – nem csak nevében – játékmúzeumunk, ott már létjogosultsága lesz, mint korunk meghatározó darabjának. A homályos megfogalmazás mögött azok a Pokémon figurák rejtőztek, melyből a legtöbbet egy angliai kislánynak sikerült mindeddig elraktároznia. A 2010 októberében felállított rekord szerint Lisa Courtney közel másfél évtizedes gyűjtőmunkája meghozta a gyümölcsét: közel 14 és fél ezer különböző darabbal büszkélkedhet. A játékok szülőhazája mellett az Egyesült Államokból, Franciaországból és természetesen Japánból származnak. Jó néhány, kifejezett gyűjtési célú útja volt Lisának a távol-keleti országba, minden egyes alkalommal 10-12 teli dobozzal tért haza. Gyűjteményének egy része megtekinthető a hertfordi múzeum populáris kultúrát bemutató kiállításán.    

Argentínában is megdőlt a közelmúltban egy gyűjtési rekord. Rodolfo Renato Vazquez nem lehet közömbös a Beatles iránt, hiszen 7700 ereklyét birtokol. Rajongása 10 éves korában kezdődött, amikor megkapta az együttes „Rubber Soul” című lemezét. Ő szintén közszemlére bocsájtotta féltett kincseit, mégpedig hová kerülhettek volna, ha nem a 2011 januárjában megnyílt Beatles Múzeumba, Buenos Airesbe? Kollekciója többek között magazinokat, könyveket, posztereket, fotókat, videókat, CD-ket, koncertjegyeket tartalmaz. Különleges darabjai pedig maguk a bandatagok, pontosabban a róluk készített életnagyságú figurák.  

A magángyűjtők szorgoskodásának sokat köszönhet a marlboroughi FrogsGalore Museum is. A kiállításán bemutatott békák egy lelkes hölgy 1979-ben fellobbant szenvedélyének köszönhetően létrejött, 10 és fél ezer tételt számláló gyűjtemény darabjai. Átlagosan szinte az évnek minden napjára jutott egy-egy új jövevény. Sheila Crown első békáját több, mint harminc éve vásárolta. Az elsőt a második követte, a másodikat a harmadik, és így tovább. A sokadik után Sheilanak nagyobb házba kellett költöznie. Hét napig csomagolták a gyűjteményt, amelyet végül egy 2690 m2-es magtárban helyeztek el. Ha már az elsőknél tartunk, az angliai békamúzeum is úttörőnek számít a zöld kedvencek felhalmozásában.

Ha már egy modern játékkal kezdtük, fejezzük be egy tradicionálissal, amely inkább a mai felnőttekben válthat ki lelkesedést. De javítsatok ki, ha tévednék… Negyvenévnyi gyűjtögetés 4 és fél ezer különböző yo-yo labdát hozott a házhoz az amerikai John ’Lucky’ Meisenheimernek. Számára az orvosi egyetem alatt az órák közötti kikapcsolódást jelentette ez a játék. Majd ez odáig „fajult”, hogy 2010-ben saját kiadványt jelentetett meg a XX. századi yo-yokról.

Huhák Heléna