Muzgo

Károly walesi herceg, mint fővédnök, körülbelül 1000 négyzetméter kiállítótér, több mint 300 tárgy. Amihez pedig ezek kapcsolódnak az a Művészet mindenkinek - A Victoria & Albert Museum, a világ első iparművészeti múzeuma című tárlat az Iparművészeti Múzeumban. Most pedig következzen egy Muzgo-élménybeszámoló a tegnap tartott sajtóbejárásról és a megnyitóról. Az összefoglaló olvasása közben ajánlott, mintegy a hangulatot megalapozó szám William Byrd - The Earl of Oxford’s March, melynek egy részletét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárától és hallgatóitól hallhattunk a megnyitó alkalmával.

A sajtó összegyűlt képviselőit 14:30-kor az Iparművészeti Múzeum (IMM) főigazgatója Takács Imre köszöntötte, majd bemutatta munkatársait, a kiállítás két kurátorát, Marie-Louise von Plessen grófnőt és Julius Bryant-ot, továbbá Jékely Zsombor művészettörténészt, az Iparművészeti Múzeum igazgatóhelyettesét, aki a magyar adaptáció koordinátora volt. Ők hárman voltak aztán azok, akik a hatalmas összefoglaló tárlat első látogatóit körbevezették. Angol, német és magyar nyelven “kérhettek” vezetést a sajtó képviselői, mi a V&A munkatársával Mr. Bryant-tal tartottunk, hogy megnézzük az ő összefoglalásában a tárlatot.
Henry Courtney Selous Viktória királynő 1851. május 1-jén megnyitja a világkiállítást című képét választotta kalauzunk a kezdőtárgynak, ami azért is volt kiváló, hiszen a látványos, a királyi családot is ábrázoló festmény azt az eseményt örökít meg, ami az iparművészeti múzeumok születésének kezdeti momentuma. Itt fogalmazódott meg az uralkodói párban, hogy az érdeklődők hatalmas tömegét vonzó világkiállítás akkor összefogott gyűjteményét nem kéne szélnek ereszteni, hanem valami állandót alkotni. Így született meg az uralkodó pár nevét őrző Victoria and Albert Museum, és ennek mintájára aztán, Európában harmadikként Magyarországon 1872-ben az Iparművészeti Múzeum.

Mind az igazgató, mind a kurátorok kiemelték, hogy a tárlat alapvetően történeti koncepcióra épül, amely 17 fejezetben mutatja be, hogy a kezdetektől a világ első iparművészeti és designmúzeuma hogyan jutott el a 21. századig. Megismerhetjük a kialakulásának körülményeit, az intézmény megalapítását, valamint az új múzeum gyűjteményezési és oktatási tevékenységét. Kalauzunk kiemelte az intézmény és társainak sajátosságát, itt ugyanis nemcsak a tárgyak szépsége a fontos, és nemcsak a történetiség, hanem ezeknek a gyűjteményben őrzött daraboknak az oktatásban (a designer oktatásban) elfoglalt szerepe. Ennek a múzeumtípusnak ugyanis célja, hogy segítsen tárgyakat alkotni, ihletet adni. Ehhez a gondolathoz kell visszatérni a 21. század iparművészeti múzeumainak és a 20. század bizonyos fokú bezártsága és konzervativizmusa után nyitni a kortárs művészeti irányok felé is.
Julius Bryant azt is megválaszolta, hogy miért érdemes az átlag látogatónak elmennie ezekbe az intézményekbe - lényegében ugyanazért, mint a szakmabelieknek - ihletért saját életterük berendezéséhez, hogy újra megtalálják-felfedezzék önmagukat és fejlesszék az ízlésüket.

A tárlat 15. fejezete európai kitekintést nyújt: a londoni példára létrejött európai múzeumalapítási hullámot két intézményen keresztül mutatja be a kiállítás; ezek a berlini Kunstgewerbemuseum és a budapesti Iparművészeti Múzeum. Az utolsó terem a Victoria & Albert Museum legújabb szerzeményeiből nyújt válogatást. Emellett pedig megjelennek az Iparművészeti Múzeum 21. századi tervei is, ízelítőt adtak a tárlat adaptálói arról, hogy az intézmény felújítása után milyen nagy, átfogó kiállításokat terveznek.

A 16 órakor kezdődő hivatalos megnyitón elsőként Takács Imre főigazgató köszöntötte a vendégeket. Kiemelte a Művészet mindenkinek című tárlat fontosságát, és hangsúlyozta, hogy ez nem egy tényleges vándorkiállítás. A V&A válogatott gyűjteménye ugyanis csak két helyen, a bonni Kunst- und Ausstellungshalle-ban és nálunk az Iparművészeti Múzeumban került bemutatásra. Mind a főigazgató, mind az utána a közönséghez szóló Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte, hogy a V&A minta volt régen és minta most is az IMM számára.
A miniszter kiemelte továbbá a londoni intézmény megújulását, és ezzel is párhuzamba vonta hazai múzeumunkat. A kormány ugyanis az IMM épületének rekonstrukciós tervpályázatának támogatásával végleg elkötelezte magát az intézmény megújulásának segítése, és “100 ezer máig ismeretlen műkincs kicsomagolása” mellett. A miniszter azt reméli, hogy a felújítási munkálatok után a múzeum Magyarország “kincseskamrája” lesz.
A megnyitó utolsó felszólalója a kiállítás a fővédnökét, Károly walesi herceget képviselő Jonathan Knott, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete volt, aki beszédében kihangsúlyozta, hogy amikor 1857-ben a V&A megnyitotta kapuit egy új múzeumtípus született, amelynek célja a művészetnek és a design-nak a legszélesebb közönséghez való eljuttatása, az ízlés formálása. Éppen ezért a kiállítóterek mellett művészeti iskolát, nyilvános könyvtárat, előadótermet és éttermet is kialakítottak akkor.

A Művészet mindenkinek című tárlat szeptember 16-ig lesz látható az Iparművészeti Múzeum első emeletén. Az intézmény pedig az angol kapcsolatok jegyében rendezi meg a holnapi Múzeumok Éjszakájához kapcsolódó programjait.

Légrády Eszter
Fotó: Villangó-Török Ivett