Muzgo

Kezünkbe került a hivatalos Budapest Guide, és ha már rátettük a mancsunkat, bele is néztünk, hogy mit írnak a múzeumokról. Mely intézményeket ajánlja, hány múzeum szerepel egyáltalán a füzetben, és úgy általában mennyi hely jut egy ilyen kiadványban a gyűjteményeknek!

A Budapest Guide több mint 70 fényes, színes oldalon próbálja eladni a fővárost, amit roppant praktikusan kis méretben tesz, így bármikor zsebrevágható. A füzet közepén egy várostérkép kapott helyet, ami nélkül szinte használhatatlan lenne a kiadvány. A füzetben a hasznos tartalmat reklámok tarkítják, az eligazodást a színkódolás és az ikonok segítik. A turista kalauzt a Budapest kártyával együtt lehet legjobban kihasználni, ami különböző kedvezményeket kínál a tulajdonosának.

Vizuálisan a főváros új turisztikai arculata, a se nem "B", se nem szív, vagy inkább az egyszerre szív és "B" logó a Budapest Guide egyik legszembetűnőbb része. Ha kicsit utánaolvasunk megtudhatjuk, hogy egy sokkal komplexebb történettel is bír, mint hogy “I love Budapest”, mert a szalagból kihajtott B betű a Dunát jelképezi, és minden egyes hajlítás egy hídnak felel meg. Így a logó összecseng Budapest - és Magyarország - egyik legkiemelkedőbb vonzerejével a vízzel.

A füzet tematikusan van felosztva, összesen hat nagyobb kategóriában kínál különböző programokat a fővárosba látogató turistáknak. Az általános felfedező túráktól kezdve, a kultúrán, gasztronómián, vásárláson, sporton, fürdőkön keresztül, Budapest éjszakai életéig mindent. Minket elsősorban a kultúra rovat érdekelt, mert a színházakkal, tánccal, zenével együtt itt kapnak helyet a múzeumok is. Az arányokat tekintve elég nagy fölénnyel! Az Operaházat, a Budapest Jazz Clubot, a Nemzeti Táncszínházat és még néhány egyéb helyszínt leszámítva, összesen 12 múzeum szerepel a Budapest Gudie lapjain, valamint megemlíteném még a Trafót és a Csodákpalotáját. Utóbbi egy science center, míg előbbi egy kortárs galéria, de ezekkel most jelen írás keretein belül csak nagyon röviden foglalkozunk, mert a füzet is nagyon mostohán bánik velüik. Ha a magyar galériákat szeretnénk megismerni, akkor még kiindulási pontként sem állja meg a helyét a Budapest Guide.

Hogyan jelennek meg a múzeumok? Mindenképp ki kell emelni a Memento Parkot, ami egy egész oldalas hirdetéssel is képviselteti magát. A Parkról eddig is tudtuk, hogy elsősorban a tursitákat célozza meg, így nem meglepő, hogy egy egész - A6-os nagyságú - orosz katona néz vissza ránk. Mint már emelítettük a füzetben ikonok segítik a tájékozódást. A stilizált ión oszlopfő a klasszikus, magas kultúrát, a tűsarkú cipő a trendi dolgot, a kisgyerek a családi programot, a tekercs a felfedetést szimbolizálja. Ez alapján megtudhatjuk, hogy majdnem minden múzeum klasszikus és felfedezhető, a nagy többség szívesen látja a gyerekeket is. Ezekre csak annyival tudunk reagálni, hogy “na nem mondod!”

Azt is megtudhatjuk, hogy két trendi múzeumunk van: a Műcsarnok és a Ludwig Múzeum. De miért csak ez a kettő? Hiszen a Néprajzi Múzeum is rendkívül trendinek mutatja megát az "Etno in da house’" felütéssel. A Liszt Ferenc Emlékmúzeum is tartogat számunkra copywrite gyöngyszemet: "Twist ‘n’ Liszt" frázissal. Csak tudnánk, hogy ezeket ki találja ki! Szemezgetve a leírásokból, belefutunk további megmosolygtató leírásokba. “A Müpa mellett szorosan.” “Ha a Hősök terén elbizonytalanodnál, megnyugtatunk, a Műcsarnokot látod, nem a Szépművészeti ‘délibábját’.” A Szépművészeti pozicionálásán már meg sem lehet lepődni: “A Szépművészeti a budapesti viszonylatban a múzeumok koronázatlan királya: [...]” Mindezek mellett tudni kell, hogy rendkívül nehéz egy rövid, frappáns leírást adni egy múzeumról, ami figyelemfelkeltő, nem félrevezető és illik a múzeum kommunikációjába.Egy-két kínosabb hiba is becsúszott. A Budapest Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria a Budapest Guide fényképei szerint ugyanazon helyszínen vannak, mondván a vár az vár.

A Budapest Guide elsődleges célja, hogy informatív legyen, de inkább egy szórakoztató magazin annak, aki ismeri a magyar múzeumokat. Emellett rendkívül érdekes, mert látjuk Budapest marketinggépezetét őrölni: hogyan fényesítik a várost! A kiadvány minden olyan “hibája” ellenére, amibe belekötöttünk, nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy rossz. Persze nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy olyan intézmény hiányzik a sorból, mint például a Természettudományi Múzeum. Ezen hiányosságok mellett is el lehet képzelni, hogy valaki a füzet alapján fedezi fel a főváros kultúráját, egy sor pozitív élménnyel gazdagodik és akkor már megérte kézbe venni a Budapest Guide-ot.

Világhy Gergely