Muzgo

A New York-i The Museum of Modern Art (MoMA) több műtárgyat kért kölcsön egy magyar intézménytől. Ráadásul egy kisebb, helytörténeti gyűjteményt, a Gödöllői Városi Múzeumot érte ez a megtiszteltetés. Gaálné Merva Máriával  találkoztunk néhány napja a közelgő nagy esemény kapcsán. A tárgyakat az igazgatónő személyesen kíséri ki. Az utazás előkészületeiről és részleteiről beszélgettünk.

Muzgo:  Miről szól a New Yorki-i kiállítás?
Gaálné Merva Mária:  A tárlat címe Century of the Child, vagyis A gyerek évszázada. A kiindulópontja egy svéd kutató elméletén nyugszik: a 20. század az az időszak, amikor a gyereket felfedezi a tudomány, az egészségtan, a pszichológia, a művészet.  A Gödöllői Művésztelepre is ez jellemző, egyre gyakoribbak lettek a gyerekábrázolások, a gyerekbútorok tervezése. A New York-i kiállítás ezt a folyamatot fogja bemutatni, a világ minden táján vizsgálja a gyerek- és  családkultusz kialakulását. A tárlat nem kizárólag az Egyesült Államokra fókuszál, más országok műtárgyai is bemutatkoznak. 

M:  Hogyan lett lehetősége a Gödöllői Városi Múzeumnak, hogy  részt vegyen ebben a kiállításban?
GMM:  A kurátor itt a kulcs, Juliet Kinchin, aki egy angol művészettörténész. Kutatási területe a 19. század vége és 20. század eleje. Több ízben kutatott Magyarországon, az Iparművészeti Múzeum  és a magángyűjtemények anyagát is jól ismeri.  A Gödöllői Művésztelep története kifejezetten érdekelte, így nálunk is többször megfordult az előző években. Az ezzel foglalkozó időszaki kiállításainkat is mindig eljött megnézni.  Innét származik a jó kapcsolatunk. Nagyjából öt éve pályázta meg a kurátori állást a MoMA-ban és azóta ott dolgozik.  Most nyílt alkalma nagyobb volumenű kiállítás megrendezésére és Magyarországról csak egy kis múzeumtól, tőlünk kért anyagot a tárlathoz.

M: Ki választotta ki a kiállításban szereplő tárgyakat? A városi múzeum vagy a kurátor? Melyek ezek?
GMM: Juliet Kinchin választotta ki személyesen. A tárgyak kiválasztásánál szempont volt, hogy jó állapotban legyenek. Ilyenkor már nincs idő nagyobb lélegzetű restaurálásra, csak javításra, átkeretezésre esetleg.  Művészettörténészünkkel, Őriné Nagy Cecíliával tekintették át a tárgyakat. A legnagyobb tárgy a négyből  a Vaszary János szőnyeg, melynek címe a Mézeskalácsos (1905 körüli): gyerekek állnak a mézeskalácsos sátra előtt a vásárban, tehát a témája teljesen passzol a Century of the Child koncepciójához. Kriesch Laura akvarellje, az Arabella királyné (1911) a másik műalkotás, a harmadik Mihály Rezső által írt és illusztrált mesekönyv, a Bariék kalandjai a nagy világban (1910). A negyedik tárgy egy hímzett gyerekmellényke. Különlegessége, hogy fennmaradt egy fényképes ábrázolás is róla. A Koronghi Lippich Elek által készített fényképen Nagy Sándor szerepel feleségével, Kriesch Laurával és kislányukkal. Nagy Sándor hímzett nadrágban és kislánya hímzett mellényben látható a fényképen, mindkettőt  Kriesch Laura készítette,  így a kiállítás egyik színfoltja lehet a tárgy maga és az ábrázolása. Ez a fénykép lesz a tárlat bevezető képe is.

M: Eredeti fényképeket küldenek a kiállításba vagy másolatot?
GMM: Digitális másolatok kerülnek a kiállításba is és a katalógusba is.  Ez óriási reklám Gödöllőnek és szakmailag is egy elismerés, hogy egy ilyen nívós helyen megrendezett kiállítás katalógusába bekerül az intézményünk, mint  Gödöllő Town Museum – Hungary.
M: Milyen hivatali, jogi módja van a tárgyak kivitelének?  Milyen engedélyeket kell beszerezniük?
GMM:  Elég bonyolult a procedúra.  Először is a tulajdonosi hozzájárulást kell kérni. A Gödöllői Városi Múzeum az önkormányzat fenntartásában működik, így a képviselő-testület bólint rá első körben. Ezen kívül a minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának az engedélyét kell beszereznünk.
Ám az egész folyamat azzal indul, hogy műtárgykölcsönzési szerződést kell írnunk az adott intézménnyel. Tehát a MoMA és Gödöllői Városi Múzeum között is létrejött ilyen szerződés, amibe a biztosítás is benne van. Szögtől szögig, faltól falig biztosítják a tárgyakat nemcsak a kiállítás idejére, hanem a szállításra is. Ezt a szerződést mellékelni kell az összes engedély kéréshez, így a minisztériumba is. Ha ezek megvannak, akkor a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól is kiviteli engedélyt kell kérni. Július 4-én csomagolják be a tárgyakat és másnap viszem magammal a repülőn.  A csomagom mindig ugyanazzal a személyszállító repülőgéppel utazik, amelyikkel én is. Ha kiérkeztünk New York-ba, akkor a MoMA által felkért szállítócég veszi át a tárgyakat és ők bonyolítják tovább az ügyeket.

M: Tetemes anyagi vonzata lehet a szállításnak…
GMM: Ez így is van, mi nem is álmodozhatunk róla, hogy egy nemzetközi művésztelep kiállítást rendezzünk.  A MoMA fedezi a szállítási és biztosítási költségeket is. Felajánlottak egy kurir utat, amivel élt is a múzeum . Egy kísérő oda-vissza útját állják, szállást is biztosítanak , ráadásul egy olyan szállodába helyeznek el, ami 200 méterre van a MoMÁ-tól. Péntektől vasárnapig lesz alkalmam tüzetesebben megnézni a MoMA kiállításait és remélem még a Metropolitan Múzeumot is. Hétfőn délelőtt 10 órakor találkozom a kurátorokkal és ekkor bontják ki előttem a csomagot. Ha netán történne valami a szállítás során, akkor ott rögtön nyilatkozni kell, hogy engedélyezem az újrakeretezést, vagy ha bármi restaurálásra szükség lenne. Ez a kurír feladata. Azt is látni fogom, hogy hogyan installálják a tárgyakat, melyik vitrinbe kerülnek.

M: A kurír beleszólhat a kiállítás módjába is?
GMM:  Igen, ha úgy gondolom, hogy az ott nem megfelelő helyen van, nem megfelelő a páratartalom vagy nem érzem biztonságban a tárgyat, kérhetem, hogy helyezzék máshová.
M: Hogyan zajlik majd a hazaút?
GMM: Hasonló lesz a folyamat, kiutazom, és a jelenlétemben csomagolják be a műtárgyakat. Kiutazás előtt a restaurátor készít egy részletes rajzot és fotót a tárgyról, hogy hol kopott, hol húzódott ki a szőnyeg szála. E dokumentáció alapján kell ellenőriznem a tárgyat, érte-e valami változás a kiállítás alatt, sérült-e valahol. Ugyanígy velem együtt egy gépen jön haza.
M: Hol vannak ezek a tárgyak most?
GMM: Az akvarellen kívül, mindegyik a kiállításban van, de a mai nap folyamán vesszük ki őket.
M: Gondot jelent az, hogy ezek a tárgyak pár hónapig nincsenek kiállítva?
GMM: Ki fogjuk írni a tárgyak helyére, hogy a New York-i MoMÁ-ban vannak kiállítva, hiszen ez megtiszteltetés a számunkra. Az akvarell a raktárban volt eddig, így azzal nem lesz gond.

M: Köszönjük, hogy időt szakított ránk az előkészületek közben. Sikeres utat kívánunk és izgatottan várjuk a külföldi tapasztalatokat!

Villangó – Török Ivett

Fotó: Gödöllői Városi Múzeum