Muzgo

Minden ember különböző. Ugyanazokból a kromoszómákból és génekből épülünk fel mindannyian, de annyiféle kombináció lehetséges, hogy nincs a földön két egyforma ember. A génkombináció tökéletesen egyedi azonosítója egy-egy személynek. Lehetséges, hogy ezek a mintázatok megjelennek a művészetekben is? Lehetséges leírni egy-egy művet csupán különböző tulajdonságainak felsorolásával? Ha még pont itt nem is tartunk, de a The Art Genome Project jó úton halad, hogy a műtárgyak "genetikai" térképét felvázolja, amit visszájára fordítva egy jól ismert játékot eredményez.

Gondoltam egy műtárgyra! Modern, festmény, pop-art, portré, monokróm, Angliában készült. Ezek alapján még elég sok lehetséges megoldást kell számításba venni, de pontosan érzékelteti, hogy milyen nagyobb jellemzőkkel lehet leírni egy tárgyat. Ilyen a készítés időpontja, a hordozó felület (médium), a stílus, koncepció, tartalom, technika, földrajzi elhelyezkedés és megjelenés, amik alapján 400 "gént" határoztak meg. A "gének" annyiban különböznek a manapság széles körben használatos tag-elési kategorizálástól, hogy nem egy zéró összegű leírást kínálnak (vagy igen vagy nem), hanem egy százas skálán helyezik el a műtárgyat, annak függvényében mennyire jellemző rá a tulajdonság.

The Art Genome Project egyenlőre kutatási fázisban van, célja, hogy azonosítsa ezeket a tulajdonságokat, így a műtárgyak kategorizálhatók lesznek, valóban releváns kapcsolatokat térképezhetnek fel az alkotások között. De ez egy teljesen új, egyedi ötlet lenne? A művészettörténészek természetesen kórusban mondhatják, hogy nem hiszen ez a szakmájuk. A gondolkodásmód, a megvalósítás és a hozzáállás viszont igen. Egyfelől a genetikai hasonlat egy új, szokatlan nézőpontot ad a művészethez (mindset). Másodsorban a robosztus adatbázis építése, amit elősegít a későbbi open-source licensz, olyan kutatások elvégzésére ad lehetőséget, amit eddig egyáltalán nem lehetett vagy csak nagy nehézségek árán véghezvinni. A harmadik, hogy tulajdonképpen egy vállalkozásról beszélünk, egy startupról, ami mögött van egy működőképes üzleti modell és ez fontos a fenntarthatóság szempontjából. Az, hogy ez a modell mennyire lesz sikeres csak a jövő fogja eldönteni.

Jelenleg a The Art Genome Projekt egyetlen helyen tesztelhető, ez az Art.sy, ahol több mint 3000 művész 15 000-nél is több alkotása található meg. A rendszerben kereshetünk kulcsszavak alapján vagy tematikusan, a szokásos módon követhetjük a számunkra érdekes művészeket vagy géneket és természetesen a művekből egy saját galériát is összeállíthatunk. Sőt arra is lehetőségünk van, hogy az alkotásokat virtuálisan egy galéria falára akasszuk, így kapva egy benyomást arról, hogy vajon a nappalinkban hogyan festenének. Itt jön képbe az üzleti rész: lehetőségünk van megvásárolni az alkotásokat. Amennyiben jelezzük érdeklődésünket, a műtárgyat kezelő galériától meg fog keresni minket valaki, hogy a részleteket egyeztessük. Ha a vásárlást sikerült nyélbe ütni, akkor az Art.sy az összeg 3%-át csippenti le.

Az Art.sy egy újabb kezdeményezés, ami gyűjteményeken alapul. Nagyon nagy mértékben épít a művészettörténeti tudásra (a manhattani irodába most is keresik ezt a tudást), de alapvetően egy újabb tech startup-t tisztelhetünk benne. A korábban bemutatott projektekkel ellentétben (Artfinder, Artspotter stb) egy világos és egyszerű üzleti modellre épül, amit a többiről egyáltalán nem lehet elmondani. Emellett nem mehetünk el a nyilvánvaló oktatási hasznosítása mellett se és amellett se, hogy egy új lehetőséget kínál arra, hogy a kortárs művészetet felfedezzük, hiszen a világ vezető múzeumi és galériái az együttműködő partnerek.

Világhy Gergely