Muzgo

Vonzások és változások

5.jpg

 

Több mint 30 éve nem láthatta a közönség a 18-19. századi magyar festészet magángyűjteményekből összeálló látképét. A KOGART kezdeményezésére most közel 50 magyar műgyűjtő szalonjából került a Nemzeti Múzeumba az a gazdag anyag, amely 200 év magyar történelmét, ideáljait és eszméit idézi fel - a korszak 65 kiemelkedő művészének mintegy 130 alkotásával.

 


A tárlat szinte a török kiűzésének időszakától kezdődik, mikor lehetőség, megrendelő és egyáltalán polgári réteg híján gyakorlatilag nem volt festészet Magyarországon, s később a konszolidáció kezdeti időszakában is külföldi művészek ideiglenes itt tartózkodása alatt készültek reprezentációs célokat szolgáló művek, így a magyar alkotók külföldön kényszerültek megélni. Egy évszázaddal később, ahogy kialakult a művészetpártoló nagy- és középpolgári réteg, egyre szaporodtak a festmények. Az új társadalmi réteg arcképekkel, családi idillekkel, gyerekek portréival reprezentált, így mutatta meg és illesztette bele magát a változó magyar társadalomba. Így bontakozott ki a 20. század virágzása, mikor is a magyar festészet utolérte, és sok tekintettben felül is múlta a nyugat-európai festészetet.

 

2.pngA jelenből nézve a kiállítás által bemutatott a két évszázad idilli harmóniát áraszt, legalábbis a társadalom által elfogadott eszmék jelentése és jelentősége tekintetében. A 20. századi művészet által felrúgott tabuk ebben a korszakban még éltek, az elit-kultúra még bőven elkülönült a tömegkultúrától, és mindaz, amit a kiállításon láthatunk, a felsőbb társadalmi rétegek kultúrája volt. Ez a 200 év ugyanakkor izgalmas átmeneti korszak is, amely elvezet a rendi társadalomtól az ipari forradalmak polgárosodásának kibontakozásához, a kor újkortól a modernizmusig, az udvari reprezentációtól a polgári önkifejezésig. A mából nézve összetartja a kor műveit az eszme, az ideál társadalmi elfogadottsága, állandósága, megkérdőjelezhetetlensége. A szépség ideája a korszakban igen kevés változáson ment át. A történelem eszménye a 19. században mindent átszellemít, a műtárgyaknak csakúgy, mint a társadalmi és birodalmi változásoknak, új értelmet ad a történelmi haladásban betöltött szerep. Kiegyensúlyozott kor volt: a történelem és a művészet eszméje összhangban volt egymással.

 

4_1.jpgA kiállítás ezt a hosszú, és fordulatokkal teli izgalmas folyamatot mutatja be híres művészek ritkán látott, és eddig ismeretlen munkáin keresztül. A gyűjtők kincsei közül itt láthatják a látogatók egyebek közt Csokonai, Berzsenyi és II. Rákóczi Ferenc feleségének míves képmását, Markó Károly és Lotz Károly festményét, Paál László titokzatos erdei képeit és Mednyánszky László lenyűgöző műveit, Munkácsy Mihály híres, de ritkán látott kompozícióit, Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál alig kiállított remekeit. A kiállítás fénypontja Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején című alkotása, az utóbbi idők legnagyobb, és legdrágább műkereskedelmi szenzációja.


Bár a kiállítás célja a „vonzások és változások” bemutatása, a kivitelezést mégis megakadályozza ezt. A hatalmas termeken át sorakozó lenyűgözően szép képek elbűvölik a látogatót, ám ha ennél többet szeretnénk megtudni, igen csak meg kell küzdenünk az információkért, ugyanis a termek közepén felállított ill. fellógatott átlátszó üveglapokon a felirat szinte olvashatatlan. Vagy azért, mert hátulról érkezik a fény, vagy azért, mert egy másik látogató mögé állt, de mindenképpen tükörként hat.

 

3_1.jpg

A tárlat még 2 hónapig, július 22-ig látogatható, addig biztosan lesz borongós délután, amikor a  kiállítás szöveges része is olvasható, műkedvelőknek a látogatás szinte kötelező!

Bódai Dalma


--> komment
Vissza a lap tetejére
süti beállítások módosítása