Millenniumi ünnepségek és a múzeumok
A honfoglalás ezredik évfordulójának (millennium) megünneplését 1895-re tervezték, végül azonban 1896-ban valósult meg. Az egész országban különféle rendezvényekkel készültek, nagyszabású építkezések folytak, és ami számunkra a leginkább érdekes: több fővárosi múzeum is ekkor kapott új épületet, illetve jött létre. Az ünnepségek és az ezekre való készülődés nagy és sokoldalú téma, én most csak a múzeumokra vonatkozó kis részletét szeretném bemutatni. Lássuk mi is történt 1896-ban és mi az, amivel ma is találkozhatunk!
A millennium megünneplésének gondolata már az 1880-as években felmerült, 1892-ben pedig bizottságot állítottak fel a szervezésre. 1896-ban fogadták el a VIII. Törvénycikket, amely “a honalapitás ezredik évfordulójának megörökitésére alkotandó művekről” címet viseli. A törvény rendelkezik többek között az Andrássy út végében felállítandó emlékműről (ma Hősök tere), országos szépművészeti múzeum létesítéséről, 400 új népiskola felállításáról és az ezek fedezésére szolgáló hitelekről. Érdekesség: a Szépművészeti Múzeum létesítésére és gyüjteményének gyarapítására 3 200 000 Ft hitelt engedélyeztek.
Az ünnepségsorozat május 2-án tartott megnyitóján a királyi család több tagja is részt vett. Az ezredévi kiállítás 234 épületben, 520 ezer négyzetméteren terült el a Városligetben. A kiállítás két főcsoportra oszlott, az első számút a Széchenyi-szigeten elterülő Történelmi kiállítás alkotta.
A második főcsoport a Jelenkori kiállítás volt, melyet további 19 csoportra osztottak. Ebben a művészettől kezdve az oktatásügyön (politikán) át az iparig (pl. gépipar, faipar) minden megjelent. A csoportok témáit különböző pavilonokban, illetve épületekben mutatták be. A kiállítást 5 főkapun keresztül lehetett megközelíteni. Nagyságát jól érzékelteti a Vasárnapi Újság korabeli cikke:
A Műcsarnokot május 4-én avatták fel, ebben az épületben kapott helyet a képzőművészeti kiállítás. Olyan neves művészek alkotásait láthatták az érdeklődök, mint például Madarász Viktor vagy Benczúr Gyula.
Erre az évre készült el az Iparművészeti Múzeum épülete Lechner Ödön tervei alapján. Az ország egyik legszebb szecessziós stílusú épületében található múzeumot október 25-én nyitotta meg az uralkodó, Ferenc József.
Több olyan épület is készült az ünnepségek idején, amelyeket akkor nem múzeumnak szántak, később azonban azzá váltak.
Az egyik ilyen, a Történelmi kiállítás központját adó Vajdahunyad vára. Ez az akkor fából készült építmény a magyar építészet ezeréves történetét volt hivatott bemutatni. Román kori, gótikus és reneszánsz-barokk épületcsoportokból áll. Az épületet Alpár Ignác tervezte, az ünnepségek után időtálló anyagokból is felépítették, 1908-ra készült el. Ide költözött később a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, amely ma is az épületben található.
Nem csak a Városliget környékén zajlottak építkezések. Az - ekkor még csak épülő - Országház mögött készült, Hauszmann Alajos által tervezett Igazságügyi Palota (Kúria) épületét májusban adták át. A Néprajzi Múzeum 1975-ben költözött ide és ma is itt található.
A közlekedésügyi kiállítás csarnoka az ünnepség egyik legnagyobb ilyen jellegű épülete volt. Állandó épületnek tervezték, így a lehetőség nyitott volt, hogy múzeummá váljon. 1899-ben itt nyílt meg május 1-jén a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum. Ma is ebben az épületben található, immár Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum néven. A Vasárnapi Újság így írt róla 1896-ban:
