Muzgo

Melyik a legrejtélyesebb mozaikszó a világon, amely egyszerre elérhetetlen és misztikus? Ez nem más, mint a NASA. Magába foglalja a világűrt, a marslakókat és a világ asztronautáinak nagy részét. Ilyen elvárásokkal lép be a turista a floridai látogatóközpontba.

Nem véletlenül ülnek okos emberek a NASÁ-nál, hamar rájöttek egy látogatóközpont létrehozásának fontosságára. 1967. augusztus 1-jén nyitotta meg kapuit az intézmény Cape Canaveral (ha karneválnak olvastad, ismételd meg még egyszer) nevű félszigeten. Az űrközpont egy 6 kilométer széles és 34 kilométer hosszú területen helyezkedik el, amely magába foglalja a kutató részleget, a kilövő állomásokat és a látogatóközpontot. Mivel mi nem Bruce Willis Armageddon csapata vagyunk, így nincs esélyünk bemenni máshová, mint az utóbb említett helyre.

De miért is Kennedy a NASA? Az Amerikai Egyesült Államok Országos Repülésügyi és Űrhajózási Hivatalát (National Aeronautics and Space Administration) 1958-ban hozták létre Dwight D. Eisenhower elnök döntése nyomán, ekkor kapta meg a mai helyét. 1962. szeptemberében a reményekkel teli John F. Kennedy elnök elsődleges célul tűzte ki a Holdra utazást és az űrkutatást, “nem azért mert könnyű, hanem mert nehéz”. A gyilkosság áldozatául esett elnök emlékére keresztelték át a kutatóállomást 1963-ban.

Egy hosszú hídon lehet eljutni erre a földnyelvre, de már igen messziről felrémlik előttünk az jól ismert központi épület. Bármelyik évszakban is érkezünk (mármint naptári évszakban, mert Floridában ugye mindig nagyon meleg van), az intézmény parkolóját sosem látjuk üresen. Osztályok, idősek, fiatalok, kis gyerekesek - egy szóval mindenki szívesen látogatja ezt az egyedülálló intézményt, annak ellenére is, hogy a belépőjegy nem is olcsó (felnőtteknek 50 USD, gyerekeknek 40 USD, vagyis 10 650 és 8520 Ft). A jegy mellé egy részletes térképet kap a látogató, amelyen nemcsak a terület látnivalói, hanem az óránként kezdődő programok is fel vannak tüntetve.

Mit keres egy muzeológus a nyaralása alatt is? Hát múzeumot! A Kennedy Space Centerben megtalálja-e? Ez már bonyolultabb kérdés. Nem véletlenül látogatóközpont (visitor complex) nevet viseli az a terület, ami a nagyérdemű számára is elérhető. A tudásközvetítés minden formája megtalálható itt. Szoborpark-szerű élményt a Rocket Garden kínál, ahol már nyugdíjba vonult rakétákat sétálhatunk körbe. Az Astronaut Memorial emlékfal tartalmazza az összes asztronauta adatát, akik a NASA-nál szolgáltak, fekete gránit kockában viszont azok nevét vésték, akik életüket vesztették munkájuk során. IMAX mozi is található a komplexumban, ahol két dokumentumfilmet lehet megtekinteni a Hubble űrteleszkóp működéséről és a nemzetközi űrállomásról 40-40 percben. Mellékesen, a narrátor Tom Cruise...

Két bemutatóközpontja van az intézménynek, ahol megjelenik a múzeumi jelleg. Az Early Space Exploration közel 500 négyzetméter területen mutatja be a korai űrkutatás jellegzetes tárgyait: szkafandereket, navigációs eszközöket, asztronauták személyes tárgyait. A kiállítás Dr. Kurt H. Debus magángyűjteményére épül, aki a Kennedy Space Center első igazgatója volt, nem mellesleg ő felügyelte a Mercury és Apollo programot. Saját gyűjteménnyel rendelkezik az intézmény, és gyarapítani is tudja azt, hiszen még ma is működő kutatóközpontról van szó. Az installáció egyszerű: vitrinek és tablók váltogatják egymást, óriás poszterhátterekkel. De nem is ez itt a lényeg. Olyan tárgyakkal találkozhatunk, amivel máshol nem, sőt ha olyan országból származunk, akkor csak tényleg a fényképeken láthattunk ehhez hasonlót.

Az Exploration Space nevű másik tematikus egységre inkább használnám a “tanító játszóház” kifejezést. Az előbb emlegetett méretekkel rendelkező csarnokban ismerkedhet meg a látogató a Naprendszerrel, az űrkutatásban használatos alapvető fogalmakkal és az itt dolgozó szakemberekkel (tudtátok, hogy van asztronautaruha-tervező menedzser?). Ebben az egységben inkább a kisgyerekes családokra számítanak, hiszen rengeteg poszter nagyságú kép borítja a falakat, hatalmas betűkkel és egyszerű nyelvezetű szövegekkel. Középen található egy színpadféle, ahol egy kutató bemutatja a galaxist (sajnos marslakók nélkül) többcsatornás videóinstalláció segítségével. Óránként van ilyen attrakció, amit babzsák fotelekből lehet nézni/hallgatni. A rövidke előadás végén egy kvíz-játékban vesznek részt a látogatók, amire bekiabálással lehet válaszolgatni. Nem kell megijedni, olyan egyszerű kérdésekre kell válaszolni, hogy hány bolygó van a naprendszerben, hányadik bolygó a Föl,d stb. (4 válaszlehetőség áll a segítségünkre). Az attrakció nélkül is élvezetes ez a csarnok, mert többféle játékot is ki lehet próbálni, például űrhajó vezető-szimulációt. Egy számítógépes játékra kell gondolni, amit régi korokból ismert joystick-kal kell vezetni. Űrhajó alakú mászóka is található itt, most már talán érthető a játszóház hasonlatom. Mindenesetre ügyesen oldották meg, a felnőtteket is le tudják kötni az egyszerűen befogadható szövegek és az interaktív játékok segítségével.

A látogató központ egyik legnépszerűbb látványosságát nem szabad kifelejteni a felsorolásból: a kilövés szimulátort! A Shuttle Launch Experience- t a 3D-s mozi és a színház keverékéhez tudnám hasonlítani. Maximum 30 ember szállhat fel az “űrhajóra”, ám előtte nagyjából 20 perces “kiképzésen” kell részt venni. A várakozási időt kitöltik több ismeretterjesztő animációs videóval, ami a kilövésről szól: milyen erők hatnak az emberi testre, miért fontos a tárgyak alapos rögzítése az űrhajón, meddig tart a kilövés stb. A nyolc perces szimuláció alatt ugyanúgy zajlik minden, mint a valóságban. Az ülések és a belső kialakítás is olyan, mint egy igazi űrhajóban. Jól becsapják a látogatót a több képernyős installációval, mert úgy érezni, mintha 90 fokban emelkedett volna meg az űrhajó (mint az igazinál), ám ez csak 25 fokos. Ráz és rezeg és berreg és a rádió recseg és már ki is értünk a termoszférába. Az utazás alatt a földi irányító hangját hallani, aki rendszeres tájékoztatást ad, a magasságról, a hőmérsékletről, sebességről, és hogy mikor válnak le a rakéták. Az előzetes kiképzés során ugyanezekről esett szó, így a kilövés alatt visszaidéződik ez az információ - tehát tanulunk.

A Kennedy Space Center a tematikus parkok sorába tartozik, ám kicsit többet nyújt az átlagosnál. Az ilyen intézményekben található számos attrakció egy jól meghatározható téma köré szerveződnek (jelen esetben az űrkutatás). Szorosan kapcsolódnak hozzá ajándéktárgyak, melyek árfekvése széles spektrumon mozog. Az űrkajától a szkafanderes kulcstartóig minden kapható a KSC-ben, még Star Wars DVD-k is...
A tematikus parkok egy zárt, de “boldog város” képeit mutatják, tiszták, biztonságosak, sokszor a szerkezetük is utcaképre hasonlít. A befogadóképességük igen nagy (milliós nagyságrendű látogatószámmal is megbirkóznak), egy belépőjeggyel minden attrakció kipróbálható. Az alkalmazott interpretációs technikák nem nélkülözik a showelemeket (gondoljunk csak a kilövő szimulátorra). A témája mindig állandó, de folyamatosan bővülnek az attrakciói méretben és létszámban is, például 2013 nyarától látogatható az Atlantis programmal foglalkozó új rész az űrközpontban. A KSC annyival több egy Disney World-nél vagy Universal Studio-nál (mindkettő a floridai Orlandoban található), hogy nem fikcióra épül, hanem a jelenben és a múltban történő eseményekre. Szórakoztató tudományos látogatóközpontról van szó, ahol a látogatók mindegyike plusz tudás birtokában távozik.

Európában több tematikus park is működik, ám nem bírnak olyan grandiózus méretekkel, mint amerikai társaik. A párizsi Disneyland és a billundi Legoland szórakoztatása mellett tudományos, kulturális kikapcsolódással is találkozhatunk a badeni Europa Park vagy a veronai Gardaland látogatása során. Lehet kedvünkre válogatni, érdemes kipróbálni, mert biztosan új élmények és tudás birtokában távozunk.

Villangó-Török Ivett