Muzgo

Múzeum és vállalkozás – miben rejlik a kifizetődő együttműködés?

A pénz az elmúlt néhány évben egyre kevésbé veti fel a múzeumokat. Angliában és Németországban sem megy minden gond nélkül a muzeális intézmények működése, nem hogy kis közép-európai hazánkban. A múzeumok világszerte a lehető legtöbb eszközüket latba vetik a pénzügyi év során, mert az elhúzódni látszó válság nem fog megszűnni egy csapásra, és valahogyan a felszínen/felszín közelében kell maradniuk a recesszió elmúltáig. A közintézmények sorsa a világgazdasági helyzet alakulását követi, és emellett gyakran az állami költségvetés megnyirbálásától szenvednek. Ráadásul a jobb financiális helyzetben lévő intézményeknek sem árt új pénzforrásokat felfedeznie. A múzeumi közegnek korábban nem jellemző módon kell a szponzorai sorát feltöltenie, a meglévőket mozgósítania. Erre hozott több példát Mechtild Julius a legutóbbi Museum Magazin számában, melyeket most ismertetünk.

A bölcsészettudományi és a gazdasági végzettségének köszönhetően Frau Julius megfelelő rálátással bír a kulturális és üzleti szférára, a kettő keresztmetszetére. Vállalati tanácsadás és coaching területen szerzett majdnem 15 éves tapasztalatával mindenek előtt a kreativitást és újszerűséget tartja a legfontosabbnak a múzeum-vállalat kapcsolatok fellendítésében. Tanulmányában első sorban a múzeumok szemszögéből mutatja be a lehetőségeket, de a szám további cikkei a cégek felőli oldalát is taglalják.

A Bundesverbad Deutscher Unternehmensberater e.V. 2008. évi adatai alapján mutatta be azokat a főbb motivációkat, melyekkel a múzeumoknak számolniuk kell, ha egy vállalat érdeklődését fel kívánják kelteni – most vegyünk sorra néhány hasznos példát!

Mi motiválja a vállalatokat, hogy a kultúrát támogassák?
– a három fő mozgatórugó

1. Ha a vállalatok pszichológiájával tisztában vagyunk, könnyen alakíthatjuk úgy a múzeum imázsát, hogy kívánatos legyen az együttműködés. A német felmérés szerint a válaszoló cégek 92%-a a társadalmi-kulturális felelősségvállalást adta válaszul. A jellemzően a kis- és középvállalkozások (2.000 alkalmazottig) középtávú célkitűzései között szerepelnek kulturális aktivitást támogató kiadások, míg a nagyvállalatok (2.000 fő felett foglalkoztatók) minden szinten komolyan veszik a kulturális projektjeiket. Ezeknek a társaságoknak a részvénytulajdonosai szeretik saját hasznukat látni a társadalmi akciókban, pláne, ha a kultúratámogató tevékenység mérhető: a német munkaügyi minisztérium közreműködésével éves rangsort állítanak fel a 150 legnagyobb támogató között, amivel az adott cég hírnevét erősíthetik. Valamilyen okból kifolyólag a múlt évi listát nem lehet megtekinteni.

2. Mérhető, a versenytársakkal összehasonlítható tevékenység a kultúratámogatás, ami a gazdasági verseny egy újabb platformjául szolgálhat. Ezt főleg a tehetősebb, nagyobb konszernek tudják saját hasznukra fordítani, ahol a tulajdonosok a profitból le tudnak csippenteni egy ”morzsát” valamely társadalmi cél támogatására. Az image-építés nem véletlenül került a statisztika második helyére 79%-kal. A médiában nagy visszhangot keltenek az olyan események, ahol a vállalkozások donátorként/szponzorként egy-egy ügy élére állnak. Legyen segélykoncert, ingyen-ebéd vagy műtárgymentés, a lényeg az esemény kommunikációján van, ezért nem mindegy, hogy a múzeumok passzívan várják a felajánlást, vagy megfelelő marketing-szakember segítségével elébe mennek a potenciális szponzornak, akinek már kész projektvázlattal prezentálni tudják az együttműködési ajánlatukat.

3. Egy cégnek nem csupán a gazdasági környezetben való helyzetét kell biztosítania, hanem a szervezeten belüli megfelelő struktúrákat is kézben kell tartania. Mi sem könnyebb, ha elkötelezett és motivált alkalmazottakkal kell együtt dolgozni a cég jövőjéért és a sikerért. Ki gondolta volna, a kultúra is egy kiváló eszköze a dolgozók motivációjának és a céggel való azonosulásuk erősítésére! Ugyan a megkérdezettek 40%-a választotta ezt a motivációt, de figyelembe kell venni azt a tényt, hogy választ adóknak csak 13%-a óriásvállalat (>10.000 fő) és 18%-a nagyvállalat. A jó képességgel rendelkező alkalmazottak lojalitása minden cég érdeke, tehát a produktivitás erősen függ a dolgozói elégedettségtől. A kisebb cégek csupán az összes válaszoló 13%-a, de a maradékot kitevő 56%-ot a közepes méretű vállalkozások (201-2.000 fő) adták. Ennek a két csoportnak sokkal szorosabb érdeke fűződik az alkalmazottaik megtartásához, mivel nincs olyan szervezeti hátterük, ahol a helyettesítés házon belül elintézhető lenne. A kisebb cégek sokkal vonzóbbak lehetnek a fiatal munkavállalók számára, ha azok a lokális környezetük kulturális életére pozitív hatással bírnak. A nagyobb cégek inkább a nagyobb jelentőségű attrakciókat keresik, amik szélesebb sajtónyilvánosságra találhatnak.

Mi a múzeum teendője?

A múzeumnak fel kell ismernie, el kell fogadni és ki kell használnia ezeket a trendeket. Ahhoz, hogy sikeres kapcsolatépítésbe fogjanak, mindenképp jól felépített programmal kell megkeresni a potenciális szponzorokat. Ha tisztán megmutatják a lehetőségeket és az ebből származó kétoldali hasznot, fel lehet ébreszteni a cégek hajlandóságát. Nem mindegy viszont, hogy milyen tervvel készülünk, mert a (német) vállalatok 73%-a több évre előre tervezett partneri viszonyt tart ideálisnak!

A múzeumnak olyan lehetőségeket kell nyújtania, amelyek a vállalatok dolgozóinak a kikapcsolódását szolgálhatják – a kipihent és kiegyensúlyozott alkalmazott egyenlő a jó és az elkötelezett munkavállalóval. Ezzel első sorban a képzőművészeti gyűjteményeknek kell számolniuk, mert például egy történeti kiállítás is lehet izgalmas és harmonikus megvalósítású, de másfajta pihenést nyújt. Egy festményekből álló tárlat viszont látványában is eltérő élményt jelent, ahol az alkalmazottak egyéni látószöge sokkal hangsúlyosabbá válhat, mint egy kötött társadalomtörténeti témában. A múzeumnak készen kell állnia, hogy az inspirációt, az esztétikumot, a kikapcsolódást egyszerre, akár kihelyezett helyszínen is produkálni tudja – időszaki kiállításokat akár cégek arra alkalmas helyiségeiben is lehet tartani, olyan formában, hogy az a látogatójának szórakozást jelentsen.

A bécsi Kunsthistorisches Museum az alábbi megoldást találta ki: a Kuppelhalléban lévő kávéház olyan rendezvények megtartására nyújt lehetőséget, melyeken a sztenderd szolgáltatások mellett a résztvevők saját maguk vagy tárlatvezetők kalauzolásával bejárhatják a múzeum kiállításait. A rendezvények időtartama alatt csak az övék a múzeum (mint a Mesemúzeumban itthon). A tárlatvezetések között kulináris élményt biztosítanak. Ezek az események kötetlen formáját tekintve kiváló alkalmat adhatnak csapatépítésre, de családi programként a cég még erősebb jótevővé lehet a nap végére. Ezeknél a múzeumnak nincs többre szüksége mint innovációra, érdeklődést felkeltő, újszerű ötletekre. Fel kell ismernie saját kapacitásait és annak megfelelő partnerekre kell vadásznia. Lehet, hogy csak egy célzott múzeumlátogatás lesz a projektből, de ha az egyén számára inspirációt és örömet tud okozni a múzeum, a későbbiekben családostul visszatérő látogatóként számolhatnak vele. Ez mindenképp hosszú távú befektetést jelenthet a múzeum számára. A személyes indíttatást persze a vállalatok vezetőiben is felkelthetik az ilyen alkalmak, amikor második lépcsőben már a vállalat működésére fejti ki a befolyását és további együttműködésre sarkall. Elég, ha egy workshopot vagy továbbképzést szervez a múzeumba, ezzel mindkét fél számára pozitív hatást érhet el.

Példák a kooperációra

Időszaki kiállítás: a Museum Biberach ipartörténeti kiállítással találta meg a hangot a támogatójával. A Boehringer Ingelheim gyógyszeripari vállalat koncepcióját megvalósító kiállítás – Egy gyógyszer megteremtése – a modern gyógyszerészeti kutatásoktól kezdve a piaci értékesítésig komplex módon dolgozza fel a készítmények sorsát. A kiállítás megdöntötte az intézmény eddigi látogatórekordját, ami főleg a cég alkalmazottjaiból álló csoportoknak, illetve a cég szakembereiből verbuvált tárlatvezetőknek köszönhető. A kiállítás olyan nagy sikert aratott, hogy a mainzi Természettudományi Múzeumban is megrendezték.

Lokális támogatás: az E.On cégcsoport Düsseldorfi főhadiszállása tőszomszédságában található Museum Kunstpalast kiváló támogatóra talált az energetikai csoportosulásban. A konszern célkitűzési között a kezdetektől jelenlevő kultúratámogatásnak köszönhetően a dolgozók ingyen tehetnek látogatást a múzeumban, természetesen családostul. Az együttműködést és a látogatói elégedettséget elmélyítik az exkluzív tárlatvezetések és a megnyitó előtti bemutatók, így az E.On munkatársai különlegesnek, kivételezettnek érezhetik magukat – ezzel elkötelezettek lesznek cégük felé és egyszerre a múzeum törzslátogatóivá válnak. A múzeum így állandó, 25-50 év közötti közönséggel számolhat minden kiállítására, akik munkaidejüktől függetlenül, szervezetten megjelenhetnek bármilyen eseményen.

Indirekt szponzorok: a szolgáltató cégek által nyújtott segítség egyik jó példája a berlini Gedächtniskirche bekoszolódott burkolóköveinek megtisztítása. A 250.000 eurós költséget a tisztítóvállalat magára vállalta, de cserébe a média olyan nagy figyelmet szentelt neki, hogy bőven megtérült az ingyenmunka. A 25.000 kisebb-nagyobb ablaküveg, a járólapok és koromfoltok megtisztítását a lehető legtöbb fórumon megemlítették, közvetítették.

A megkérdezett német cégek 72%-a egyszeri alkalmi támogatást nyújt, 56%-a programszerűen és 51%-a rendszeresen nyújt anyagi segítséget a kiválasztott intézménynek. A cég értelemszerűen a nagyságával arányos mértékben tud kulturális események mögé felsorakozni, illetve a támogatás földrajzi kiterjesztését is ez határozza meg. A legtöbbször (71%) zenei eseményeket szponzorálnak (pl Kapcsolat-koncert), de a vizuális művészetek a második helyen futottak be 59%-kal. A történelem és az emlékművek ápolása negyedik a fontossági sorrendben, tehát van potenciál bármilyen gyűjtőkörű múzeumban.  Innovatív win-win koncepciók kialakítását segíti Metschild Julius tanácsadóként, de egy jó képességekkel rendelkező, a hazai viszonyokat ismerő házon belüli csapat is meg tudja ezt a feladatot oldani. Akinek viszont mégis van indíttatása, az hasonló szolgáltatásokat igénybe vehet, vagy elmehet tréningekre, ahol marketingszakértők hozhatnak megújulást egy-egy múzeum működésébe.

Órás Tamás