Muzgo

Elérkezett a nagy nap az Egyesült Államokban tomboló elnökválasztási kampány igazi próbája, amikor a szavazó polgárok leadják a voksukat. A kihívót, Mitt Romneyt vagy az eddigi elnököt, Barack Obamat támogatók tábora között nincs jelentős különbség, a felmérések szerint fej-fej mellett halad a két politikus. Mi 10 olyan dolgot szedtünk össze az elnökről és a republikánus elnökjelöltről, ami a múzeumokhoz, a művészethez vagy épp a kultúrához kapcsolódik és egyben meglepő, érdekes vagy vicces. Lássuk!

1. Az előválasztási kampány során Mitt Romney három republikánus kihívója közül talán Ron Paul örvendett a legnagyobb népszerűségnek, így a versenyen akár még két esélyes is lehetett volna, de miután a politika tanácsadó zseni, a negatív kampányok mestere Larry MacCarthy szervezete Romneyt kezdte támogatni, a csata kimenetele nem volt kétséges. A Paul elleni támadás középpontjába a jelölt közpénzt felemésztő, értelmetlen költekezései kerültek, mint a semmi közepébe vezető híd vagy egy teáskanna múzeum finanszirozása. A hivatkozási alapot az jelentette, hogy Paul megszavazott egy olyan törvényt, ami 450,000 dollárral támogatta az észak-karolinai Sparta Teapot Museum of Craft & Design új épületét. Gyűjteménye 6000 darabra rúg.

2. A művészvilág egyértelműen Obama mellett tette le a voksát - már ami az adományokat illeti. Ugyan a kortárs műtárgypiac egyik legbefolyásosabb szereplője, Larry Gagosian Romneyt és a republikánusokat támogatja, a demokrata elnökjelölt mellett azonban sokkal több művészt, gyűjtőt és kereskedőt találunk, sőt még egy múzeumigazgatót is.

3. A Furtune magazinnak adott interjújában Mitt Romney elmondta, hogy egy huszárvágással megszüntetné a művészetek mindennemű állami támogatását, aminek hallatán sokakban megállt az ütő. A republikánus elnökjelölt arról beszélt, hogyan faragná le az állami kiadásokat, aminek nemcsak Obama egészségügyi reformja esne áldozatul, hanem a művészeteket támogató nemzeti pénzügyi alap is, a National Endowment for the Arts. Az csak hab a tortán, hogy a Washington Post szerzője szerint az így szerzett megtakarítás minimális és a kulturális források megnyirbálása még a gazdaságra is rossz hatással lenne.

4. Obama kampányai vizuálisan mindig is erősek voltak. Elég, ha csak a 2008-ban védjegyévé váló Hope poszterre gondolunk, amit az utcai művész Shepard Fairey tervezett. A alkotást 2009 januárjában szerezte meg a Smithsonian Institution kezelésében levő US National Portrait Gallery és azon nyomban az állandó kiállítás része lett. Shepard azóta olyan patináns intézményekben állított ki, mint a MoMA, San Diegói Kortárs Művészeti Múzeum vagy a Viktória&Albert Múzeum. Persze a designerek tudnak még mondani 30 indokot Obama mellett.

5. Az Egyesült Államokban minden évben nyolc napon keresztül emlékeznek a holokauszt áldozataira, Obama az U.S. Holocaust Museum-ban tartott beszédében kimondta a híres parafrázist: never again. A másik fontos, múzeummal közvetlenül kapcsolatba hozható cselekedete a National Museum of African American History alapkőletétele volt.

6. Sose hittük volna, hogy ilyen “múzeum” létezik: Obama Art Museum. Elsőre csak egy rosszul sikerült internetes viccnek nézett ki, de valamikor, valaki komolyan gondolta, hogy ebből pénzt lehet csinálni, így igazából csak a múzeum szó meggyalázása. A végtelenül giccses Obama-Lincoln és Obama-Buddha képek teljesen nonszensz módon ábrázolják az elnököt, mi csak az Obama-Optimus Prime kombinációt hiányoltuk. A Twitteren olcsó szópoénokat puffogtatnak, ahelyett hogy őszinték lennének: nem making history with his story, hanem making money with his story.

7. Jonathan Horowitz újragondolta a 2008-as elnökválasztásra megálmodott installációját. “Your Land/My Land: Election ’12” című munkája a kék és vörös színekel dolgozik, ami az amerikai társadalom megosztottságára hívja fel a figyelmet, de egyben vitafórummá kívánja alakítani a múzeumokat, ahol az emberek összegyülhetnek, nézhetik a Fox News élő közvetítését és közben beszélgethetnek. Az installáció interaktív eleme az elnökről és kihívójáról készült fellógatott portére, amiknek a magassága annak függvényében fog változni, hogy hogyan alakulnak a választások. Az installációt összesen nyolc helyszínen állították fel többek között a New York-i New Museumban és a Los Angeles-i Hammer Múzeumban is.

8. Obama hivatali ideje alatt nem jutott el a floridai Key Westre. A mi esetünkben ez azért fontos, mert így nem láthatta a Little White House nevű intézményt, ami az amerikai elnökök történetét meséli el. Az amerikai kormány egyik büszkesége ez a múzeum, mely a függetlenségük történetével fonódik egybe. Kendrick Meek kongresszusi képviselő nem hagyhatta szó nélkül, így a kerületéhez tartozó intézményben eltöltött vakációjáról egy kis ajándékkal lepte meg az elnököt 2009-ben. A museum shop termékét tartva, arcán hatalmas obama-mosollyal levett mindenkit a lábáról, ám mi nem dőlünk be neki, mert nem ment el személyesen...

9. Agusztus 30-án tartotta meg a republikánus párt az elnökjelölő gyűlését, ahol volt egy meglepetés vendég is. A híres színész és filmrendező Clint Eastwood szólalt fel, amiben még nem lenne semmi különös, de a színpadon 10 perces beszédét nemcsak az egybegyűltekhez, hanem egy üres székhez is intézte. Obama stábja a helyzetet mesterein kezelte, rámutatva az előadás abszurditására és a válaszukban arra kérték Eastwoodot, hogy minden kérdését intézze Salvador Dalíhoz, a híres szürrealsta festőhöz: “Referring all questions on this to Salvador Dalí.” Persze tovább ütötték a vasat és Twitteren is megjelent Obama az elnöki székben azzal az üzenettel, hogy a “hely foglalt” és egyes művésztteoretikusok odáig mentek, hogy Marina Abramovichoz hasonlították Eastwood preformanszát.

10. A politikai csatározások során könnyen az a benyomásunk lehet, hogy Obama és Romney semmiben, de az égadta világon semmiben sem ért egyet. Nos ez koránt sincs így, mert mindketten rajonganak a baseballért, sőt a louisville-i Slugger Museum and Factory két olyan baseball-labdát állított ki, amit a szemben álló felek aláírtak. Ráadásul mind a ketten a bostoni Red Sox csapatnak szurkolnak.