A kontinens legjobb iparművészeti múzeuma?
A szunnyadó vulkán. Az ébredező szörnyeteg. Így jellemezhetném az Iparművészeti Múzeum jelenlegi helyzetét miután az intézmény igazgatója, Takács Imre összegezte a 2012-es évet és kifejtette ambíciózus elképzeléseit a múzeum jövőjét illetőleg. Takács szerint az intézményben ott él a potenciál, hogy a kontinens legjelentősebb iparművészeti múzeumává váljon az elkövetkező években. Hogyan?
2012-ben két jelentős kiállítással állt a múzeum a nagyközönség elé: egy stílustörténeti tárlattal, Art Deco és Modernizmus címmel, valamint bemutatott egy válogatást a Victoria & Albert Museum gyűjteményéből. Az art deco a múzeum és a közönség számára egyaránt egy teljesen új terület volt, hiszen a korábbi stílustörténeti kiállítássorozattal a múzeum csak a szecesszióig jutott el. Jó hír a vezetők számára, hogy a közönség pozitívan reagált a rendkívül színes kiállításra. A múzeum szakemberei is sokat tanultak a tárlat szervezése során, amelyen nemcsak a saját gyűjteményi anyag, hanem magángyűjtők műtárgyai is szerephez jutottak. A folyamat során így arra is lehetőség nyílt, hogy felmérjék, milyen műkincsek találhatóak a múzeum falain kívül.
Takács Imre megfogalmazása szerint a Victoria & Albert Museum tárlata egy propaganda, egy tézis kiállítás, ezért is kellett mindent hosszú szövegekkel megmagyarázni, így egy elég nehezen befogadható tárlattal álltak a közönség elé. A világ első számú iparművészeti múzeuma rengeteg pozitív példával szolgált az intézmény vezetői számára. Az így szerzett ismereteket hasznosítani tudják az Iparművészeti Múzeum jövőjének a fomálásánál is.
A londoni Victoria & Albert Museum a világ legjelentősebb iparművészeti múzeuma. A hazai intézmény, amely 1872-es alapításával harmadik volt Európában, nem vetekedhet az angliai nagytestvérrel, de megvan a lehetősége, hogy a kontinens meghatározó szereplőjévé váljon. A sikerhez vezető út egyik tényezője a raktárakban álló gazdag gyűjtemény, amely nemzetközi mércével is jelentős - emelte ki a múzeum egyik erősségét az igazgató.
Az egyszerűség kedvéért az Iparművészeti Múzeum gyűjteménykarakterisztikáját egy teljesen szubjektív koordinátarendszerben ábrázoltuk, összehasonlítva egy átlagos múzeum lehetőségeivel. A vízszintes tengely a gyűjteményeket helyeztük el, a függőleges tengely a hype mérő vagyis egy népszerűségi index. A múzeum jövőjét elemezve, példaként Takács a szőnyeggyűjteményt és a török anyagot emelte ki, megjegyezve, utóbbival csak az isztambuli Topkapi Szeráj műtárgyai vetekedhetnek.
A nyitás a designer szakma felé a fejlődés egyik látványos és trendi lépcsőfoka. Az Iparművészeti Múzeum különböző raktárai jelenleg is gazdagok designtárgyakban, amelyeket egy átvilágítási folyamat során egy új gyűjteménybe szerveznek. A mostani tervek szerint 2013 végére két kurátornak egyetlen feladata lesz a hazai designtárgyak gyűjtése. Az intézmény évek óta helyet ad a Magyar Formatervezési Díj pályamunkáiból nyíló tárlatnak. Az első három helyezett művet valamilyen formában - például prototípus vagy tervrajz - rendszeresen megszerzi az intézmény. Az Iparművészeti Múzeum gyűjtőköre hagyományosan a belsőépítészet tárgykultúráját fogja át, a design azonban ezen jócskán túlmutat: arculat, kiegészítők, ruhák vagy akár egy új villamos is. Így a tervek szerint megvalósulhat egy design múzeum a jelenlegi múzeum intézményi keretein belül.
A legfontosabb és egyben rendkívül időszerű fejlesztés a Lechner Ödön tervezte palota rekonstrukciója. Az épület omladozik, beázik és szörnyű klímával rendelkezik, de úgy általában sem felel meg egy modern XXI. századi múzeumkomplexum követelményeinek. A 2012-ben kiírt tervpályázat nemcsak a műemléki palota rekonstrukcióját célozta meg, hanem a XIX. században épület Högyes Endre út felöli “befejezését” és a környezet urbanisztikai rendezését is. A győztes pályamunkát a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. nyújtotta be, akik a múzeum szakembereivel együttműködve jelenleg is az engedélyezési és tanulmányterven dolgoznak. A kulcsszó a fenntarthatóság és a gazdaságos üzemeltetés. A tervek szerint a jelenlegi 4000 négyzetméterről 10000 négyzetméterre nőne a kiállítótér, amelyből körülbelül 8500 négyzetmétert az állandó kiállítás foglalna el. A felújítási munkálatok finanszírozását a következő pénzügyi ciklusban elérhető Európai Uniós források bevonásával oldanák meg.
Miközben az Iparművészeti Múzeum jelenleg is olyan sztár intézményekkel működik együtt, mint a Louvre vagy a Victoria & Albert Museum, a fent vázolt tervek azt mutatják, Takács Imre jó úton halad. Mi kíváncsiak vagyunk, hogy sikerül-e kivitelezni a jó ötleteket, sikerül-e az intézmény mélyében rejlő Hulk-ot felébreszteni és egy nemzetközi szinten is élvonalbeli iparművészeti múzeumot varázsolni az intézményből.
Világhy Gergely
