Muzgo

Szombat délután nagykabátos figurák rajzolódtak ki Gödöllőn a Főtéren. Meggörnyedve, de kitartóan haladtak a szélben, fagyban a Városi Múzeum felé. Egy kisebb tömeg torlódott fel az épületben, hogy részt vegyen A jó kormányos kiállítás megnyitóján.

Minden évben a Gödöllői Városi Múzeum ad otthont a kulturális évad megnyitójának. Immár harmadik alkalommal egy téma fogja össze a város egész éven átívelő kulturális eseményeit, ami idén a szecesszió. A témaválasztás nem véletlen, hiszen Körösfői-Kriesch Aladár születésének 150. évfordulóját ünnepeljük októberben.

A zsúfolásig megtelt kiállítótérben Gémesi György polgármester külön is köszöntötte a Körösfői-Kriesch leszármazottakat. A művész a Gödöllői Művésztelepet 1901-ben hozta létre Nagy Sándorral közösen, ahol művésztársaikkal együtt a (fő)város zajától elvonultan éltek és alkottak. Az itt letelepedők munkáit a szecesszió irányzat fogta össze, amit Franciaországban Art Nouveau-nak („új művészet”), Nagy-Britanniában modern style-nak („modern stílus”), Németországban és Ausztriában Jugendstilnek neveznek, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el. A hosszú hajú férfiak és fűzőt-nem-viselő hölgyek mindig feltűnést keltettek Gödöllő utcáin: öltözködésük, életmódjuk egy addig ismeretlen mentalitást tükrözött. A mindennapjaikban és a művészetükben is a természet, természetesség dominált. Növényi vagy geometrikus mintákra épülő ornamentika, a stilizálás, az élénk naturális színek jellemzik főként alkotásaikat, legyen az festmény, építészeti műremek vagy akár textil is.

A most megnyitott kiállítás “A jó kormányos” címet viseli. Eredetileg egy 1907-ben készült Körösfői-Kriesch Aladár által tervezett és francia barátja, Belmonte Leo által szőtt gobelint neveztek így. Egyike volt ez azoknak a szőnyegeknek, melyet Ferenc József vásárolt meg az Iparművészeti Múzeumban rendezett karácsonyi vásáron. A mű sajnos elveszett, csupán egy kép maradt fenn róla (ami a kiállításban is látható), a rendezők reménykednek abban, hogy a most nyíló tárlat előcsalogatja majd az egyik padlásról ezt az alkotást. Gaálné Merva Mária, az intézmény igazgatója hangsúlyozta a kurátor, Őriné Nagy Cecília művészettörténész jó címválasztását, hiszen ez egyszerre utal a műalkotásra és magára Körösfőire, aki önmagát is a Gödöllői Művésztelep “jó kormányosának” tartotta. A történelem beigazolta ezt a tételt, hiszen 1920-as halála után megszűnt az addig szervezetten működő kolónia és művészetoktatás, vele együtt a magyarországi szecesszió maga.

Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese megnyitó beszédében a Nagybányai Művészteleppel hasonlította össze a gödöllőit. Nagybányán nem volt olyan szellemiség mint itt: egy új életmódot, életvitelt hirdettek, aminek csak egy részét képezte a művészet. A megnyitó szereplői stílusosan az egyik kiemelkedő alkotás előtt nyitották meg a kiállítást, ami nem más, mint a „Ego sum via veritas et vita” azaz „Én vagyok az út, az igazság és az élet” című olajfestmény, ami az új korszakot jelentette Körösfői életében. A tárlat másik különlegessége a “Társaság a szabadban” című kép, amely a Gundel Étterem tulajdona és még nem szerepelt nagyközönség előtt, ahogy a Körösfői család gödöllői házából származó ebédlőgarnitura sem.

A megnyitó zárásaként a korszakra jellemző és a gödöllői művészek által kedvelt skandináv dallamok csendültek fel hárfán Kriesch Barbara (Körösfői dédunokája) és Szentes Anna előadásában.

Az eseményt kísérő sajtótájékoztatón Gémesi György köszöntötte a március 15-én Bánffy Miklós-díjat kapott Gaálné dr. Merva Máriát, aki idén vonul nyugdíjba. Ebből az alkalomból a polgármester külön is megköszönte azt a munkát, amit az igazgató asszony az elmúlt húsz év során a múzeum élén végzett. Ezután ismertették a következő év kulturális eseményeit, amelynek a vezérfonala az I. világháború lesz, hiszen 2014-ben lesz a “nagyháború” kezdetének 100. évfordulója. "A Régi ház – kezdet és vég" elnevezésű tematikus év szavai Tormay Cécile írónő A régi ház című, 1914-ben írt családregényére utalnak. A pusztulás mindig magában hordozza az újrakezdés lehetőségét, a teremtés csodáját, erre a folyamatra igyekeznek felfűzni a jövő év programjait.

A sajtótájékoztató zárásaként Szoljár Csaba bemutatta a Szecesszió Éve tiszteletére készített gasztronómiai ínyencségeket, hiszen a tavalyi évhez hasonlóan a Solier Étterem és Cukrászda is bekapcsolódott a szervezésébe. A szecesszió korszakának egyik kiemelkedő költőjéről és kedveséről (Ady Endre és Léda) elnevezett tortát valamint az ebből az alkalomból készült desszertkülönlegességet megkóstolhatták az érdeklődők. Az édességek sikerét mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy az interjút-fotót készítő újságírók a rendezvény végére már csak hűlt helyét találták az ehető műalkotásoknak.

Villangó-Török Ivett

A tárlat november 3-ig látható a Gödöllői Városi Múzeumban.
A kiállítási katalógus már kapható a múzeum boltjában. 

Fotó: Tatár Attila