Muzgo

A tárgyak doktorai akcióba lendültek! Majd egy éve kezdődött az az életmentő műtét, ami remélhetőleg év végéig befejeződik. A beavatkozás a sajtó részvételével történt. Csak hogy fokozzam a szürrealitást: a beteg maga és születésének körülménye vonzotta az újságírók, fotósok tömkelegét. Helyzetjelentés a Magyar Nemzeti Galériából.

Az újságírók hétfőn reggel lehettek tanúi egy nem mindennapi eseménynek: egy festmény restaurálásának. Vagyis csak egy kis szeletének. Ahogy korábban már olvashattátok nálunk is, a tárgyak konzerválásának és helyreállításának folyamata igen nagy türelemjáték és hosszú időt vesz igénybe. Zichy Mihály Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című festménye nem véletlenül készül már majdnem egy éve. Tavaly májusban feszítették keretre a vásznat, amit addig a Magyar Nemzeti Galéria raktárában hengerelve őriztek. A monumentális festmény nemcsak a művészettörténet számára fontos jelentőségű, hanem a történettudománynak is. Csanda Jenő, Kontur Kata és Bernád István restaurátorok avattak be a szakmai titkokba.

Deák Ferenc, a „haza bölcse” 1876 januárjában halt meg. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. Temetése előtt három nappal megjelent Erzsébet királyné a ravatalnál, ahol egy koszorút helyezett el, és térdre ereszkedve imádkozott. Mindketten a Habsburgok és a magyarok történelmi kiegyezésében jelentős szerepet játszottak. Az esemény hírét rögtön felkapta a sajtó, másnap arról cikkeztek az újságok, hogy ezt a patetikus jelenetet költői és festői módon szükséges volna megörökíteni. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter Zichy Mihály (1827-1906) festőművészt bízta meg, hogy egy reprezentatív festménnyel állítson emléket az eseménynek.

Az ekkor Párizsban élő Zichy nem volt jelen Deák temetésén, de Budapestre utazott, hogy hiteles képet tudjon készíteni. Találkozott a királynéval, akiről vázlatot készített és megtekintette az általa az eseményen viselt gyászruhát, a temetkezési társaság pedig újra felépítette a ravatalt az eredeti helyszínen. A művész azt a pillanatot ragadta meg a festményen, amint a királyné elhelyezi koszorúját a ravatalon. Egy év múlva elkészült művet, Zichy hazaküldte Párizsból, de mégsem mutatták be a nagyközönségnek. A művész ugyanis ráfestette a képre azt a cipruságat, amit állítólag Kossuth Lajos küldött Deák sírjára, és ez elfogadhatatlan volt a királyi udvar számára. Zichynek át kellett festenie a képet.

Ennek következtében csak 1877 nyarán helyezték el az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című olajfestményt a Nemzeti Múzeum 6. képtári termében, az, úgynevezett Habsburg-teremben, a kiegyezés folytonosságának jelképeként. A képet egy ideig a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd eltűnt a nyilvánosság elől.

Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiuma által támogatott restaurálási folyamat lezártával a Gödöllői Királyi Kastély Habsburg Galériája ad majd otthont a megmentett betegnek. A munka teljes befejezése, és a festmény elpusztult díszkeretének pótlása ez után további forrásokból történhet, várhatóan a jövő év első felében.

Villangó-Török Ivett