Muzgo

Újra kedd van, és ha kedd, akkor egy újabb Kulisszatitokról rántjuk le a leplet! Háromrészes, alapfeladatokat ismertető cikksorozatunkban most az utolsó feladatkörrel, a közművelődéssel ismerkedhettek meg kedves Olvasóink!

Ha egy kívülálló azt a szót hallja, hogy közművelődés, talán nem is gondol arra, hogy mennyi mindent foglal magában. Ez a feladat talán a legpublikusabb mindközül, hiszen minden formája kapcsolódik társadalmi és tudományos körökhöz. Ám az, hogy ez milyen csatornákon át valósul meg, függ a befogadó közegtől és a témától is. Gondoljunk csak arra, hogy egy kiállítás kapcsán lehet tudományos konferenciát tartani a szakmabelieknek és múzeumpedagógiai programot szervezni az iskoláskorú látogatónak és családoknak. Ez a példa is azt mutatja, hogy a tárgyakban rejlő információkat minden réteg számára elérhetővé kell tenni, hiszen ez mindenkinek állampolgári joga.

De mit is takar a közművelődés kifejezés?

Erre van egy rövidebb és egy bővebb válasz is. Röviden úgy lehetne megfogalmazni, hogy múzeumi források közlése. Hát ez így nem mond valami sokat, úgyhogy elengedhetetlen, hogy a bővebb választ is megosszam Veletek! A múzeumok közművelődési tevékenysége nem más, mint a tárgyi anyagokban rejlő információk átadása a közönségnek, igazodva az adott csoport korához, képzettségéhez és érdeklődési köréhez. Ennek megfelelően különböző programokat és rendezvényeket szervezhetnek, úgy, mint múzeumpedagógiai foglalkozások, vetélkedők, konferenciák, ezen kívül a múzeumi menedzsment és PR is ide tartozik. Ám mielőtt ezekről kicsit részletesebben is beszélnénk, a legfontosabb közzétételi móddal kell, hogy megismertesselek Titeket, amely nem más, mint maga a kiállítás.

A múzeumok tárlatai, legyenek azok időszakiak vagy állandóak, az elsőszámú közzétételi módok. Az adott gyűjtemények darabjait nem is lehetne jobban megismertetni a látogatókkal. A közönség teljes fizikai valójában láthatja a tárgyi emlékeket és a különböző installációk és feliratok segítségével a kiállítások túlmutatnak a puszta bemutatáson, a kiállított anyag szinte megszólal a látogatóknak. Kívülállók számára talán nem is elképzelhető, hogy milyen hosszú tervező- és alkotómunka előzi meg egy-egy kiállítás megnyitóját – ahogy talán az sem, hogy még azután mennyi feladat vár a muzeológusokra. A kiállítások ezután nemcsak várják a nézőket, de különböző programoknak is helyet adnak, amelyek még érdekesebbé teszik az adott helyszíneket kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Miután megszületik egy tárlat és a közönség betölti az eddig csak tárgyakkal berendezett termeket, gyakran találkozhatunk kisebb csoportokkal is, melyek élén egy igen felkészült vezető kalauzolja az embereket, megosztva velük az egyes darabok történetét és fontosságát is (hogy miért is kerültek ide pont ezek a tárgyak!). Ők a tárlatvezetők, akik igen fontos, közönségkapcsolati és ezáltal közművelődési munkát végeznek. A vezetők lehetnek gyakornokok, ám néha, ha a látogatók fontosabb személyek (tudományos körök tagjai, szakemberek) a kiállítás rendezője is vezethet csoportokat.

Fontos megjegyezni, hogy a múzeumba járás nemcsak kulturális szabadidős tevékenység, hanem oktatási célokat is szolgálhat. Éppen ezért gyakori, hogy bizonyos termek gyerekzsivajtól és énekléstől hangosak. Ezeket a hangokat nem csupán jókedvű gyerekek keltik maguktól, hanem egy múzeumi dolgozó lelkes munkája gyümölcsét lehet ilyenkor hallani. A múzeumpedagógiai programok manapság a múzeumok egyik legfontosabb eseményei, hiszen rengeteg iskolás csoport látogat el az egyes intézményekbe, hogy 1-1,5 órában játszva tanulhasson a különböző korokról vagy témakörökről. A különböző korosztályoknak különböző szintű tudást adnak át a szakemberek, ügyelve az adott korcsoport befogadóképességére és az adott tantervekre.

Tárlatvezetések és múzeumpedagógiai, illetve családi programok, talán ezeket lehetne kiemelni a nagyközönség számára rendezett események közül. Ám van, hogy a célközönség szűkebb körű és érdeklődése sokkal specifikusabb. Az ő számukra szoktak szervezni konferenciákat és tudományos vitákat, amelyek lehetnek zártak, illetve mindenki számára nyilvánosak is.

Alaposan körbejártuk a kiállításhoz kapcsolódó különféle programokat. Ám egy dologról még nem beszéltünk. Hogyan is szerezhetnek tudomást a kultúrára vágyó állampolgárok a múzeum kiállításairól és programjairól? A PR és menedzsment feladatainak ellátására alkalmaznak a múzeumok szakembereket, akik megszervezik a különböző kapcsolatokat és létrehozzák azokat a hirdetéseket és üzeneteket, melyek nyomán felhívhatják a figyelmet az éppen aktuális eseményekre és rendezvényekre. Komoly és felelősségteljes munka ez is, hiszen a látogatók értesítése az egyik legfontosabb közművelődési tevékenység.

A muzeológus három alapfeladata, erről szólt háromrészes cikksorozatunk. Bemutattuk a gyűjtés, a tudományos feldolgozás és a közművelődés feladatait, amelyek ellátása azonban nem sikerülhetne a múzeum többi munkatársának segítsége nélkül. Tanulmányaink során is gyakran halljuk, hogy „egy jó muzeológus ellátja mind a három alapfeladatot”. Ez persze hazai vonatkozásban igaz, hiszen más országokban különválasztották az egyes feladatköröket és azokat más-más szakemberek végzik. Erről már olvashattatok a Jóbarátokról szóló írásunkban és bemutatkozó cikkünkben is kicsit részletesebben.

Megismerhettétek a muzeológusok munkáját és bepillanthattatok a múzeumok kulisszái mögé, amelyek persze még tartogatnak érdekes és olykor meglepő dolgokat is. Mára azonban ismét zárulnak a kulisszák, ám legközelebb ismét egy érdekes témával ismerkedhettek majd meg, amikor is a raktárakról lesz szó!

Kovács Bernadett