Muzgo

Olyan érzésem volt a tárlaton végigsétálva, mintha a középiskolai történelemkönyvemet lapoztam volna fel. Ezek azok a festmények, szobrok, amelyeket mindenkinek látnia kell egyszer, sokan láttak is már. Ezúttal egy helyre gyűjtve tárulnak a látogató szeme elé a magyar történelem válogatott „csúcspontjai”. Hősök, királyok, szentek a Magyar Nemzeti Galériában.

Az újnak már ugyan nem mondható, ám az év végéig meghosszabbított, így tehát elemzésre, ajánlásra még mindig érdemes időszaki kiállítás, ahogy azt cím is mutatja, a magyar történelem nagy alakjait kívánja bemutatni két szempontból is. Egyrészt, mit cselekedtek Magyarország kétezer éves históriájának egy-egy korszakából kiragadott szereplők, másrészt pedig hogyan látták mindezt a művészek akkor, vagy akár pár száz évvel később. Így az ábrázolt kor és az ábrázolás kora is felvillan a látogatók előtt.

A tárlat a Himnusz és a Szózat sorai szerint építkezik fel, a rendezési elv magját a kiragadott részek, hívószavak adják. Ezekből minden teremrész bejárata felé elhelyeztek egyet-egyet, melyek előrevetítik a következő tematikus egység tartalmát.
Árpádtól Szent Istvánon, Hunyadi Mátyáson át az 1848-as huszárezredig sok mindenki „megfordul” a Galéria első emeletén. Az alkotók közül a teljesség igénye nélkül megemlíthetjük Madarász Viktort, Székely Bertalant, Munkácsy Mihályt vagy éppen Benczúr Gyulát.

A kiállítás erőssége a feliratokban rejlik. A szokásos tárgyfeliratok mellett a rendezők az alkotásokhoz még egy rövidebb-hosszabb összefoglalást is fűztek. Ezek egyrészt a megörökített eseményt helyezik el a történeti kontextusban, tömören és lényegre törően mutatva rá az adott esemény jelentőségére. Másrészt pedig magáról az alkotóról és az alkotás mikéntjéről is megtudhatunk részleteket. Hogyan készült a mű vázlata, milyen forrásból szerezte értesüléseit, milyen apropóból ragadott ecsetet, vagy éppen milyen portrékat használt fel az alkotó. Benczúr Gyula: Budavár visszavétele című festménye mellett külön rajz mutatja be a szereplőket.
Több korabeli forrást is idéznek a rendezők, így újságok, kritikák, kortárs történetírók tudósításaiból kaphatunk valósághű képet az alkotók motivációjáról, illetve az alkotások fogadtatásáról.

Az informatív köntösbe bújtatott, legjelentősebb történelmi festményekből és portrékból álló válogatás az év végégig várja az érdeklődőket. Aki elzarándokol a Galériába, megtudhatja azt is, mit jelképez egy allegorikus festményen a letörött mákvirág, vagy éppen azt, miért ölte meg Dobozi Mihály feleségét, hogy utána önmagával is végezhessen.

Huhák Heléna