Muzgo

Szent Anna tó, Empire State Building, hullámvasút, Disneyland. Mi a közös bennük? A válasz egyszerű: mindegyik attrakció. Ugyanúgy, ahogy a múzeumok is. Mindnek szüksége van reklámra, marketingstratégiára, ezzel foglalkozik a látogatómenedzsment.
Többféle definíció létezik az attrakció meghatározására. Talán a legszéleskörűbb a következő: “minden olyan folyamatosan működtetett kirándulási célpont, amelynek elsődleges feladata a látogatók szórakoztatása, az érdeklődési és tanulási igények kielégítése, nem pedig a kereskedelmi szolgáltatás, sportolási lehetőség, mozi vagy színház. Az odalátogatni vágyók számára előzetes bejelentkezés nélkül is nyitva kell lennie az év előre nyilvánosságra hozott időszakaiban. Egyaránt vonzerőt kell hogy képviseljen turisták, kirándulók és a helyi lakosság számára is” (Scottish Tourist Board in Yale, 1991). Tehát attrakciónak tekinthető mindaz, ami az embereket felkeresésükre, megtekintésükre, kipróbálásukra ösztönöz. Így lehet az, hogy a múzeumok kisebb-nagyobb testvérei lesznek a természeti látnivalók, az építmények, vagy a tematikus parkok.

Menedzselt attrakciók sorába tartoznak mindazok, melyeket valamilyen szervezet működtet, valamint szolgáltatások is kapcsolódnak hozzá. Ilyenekkel foglalkozik a MUZGO is.  A nem menedzselt vonzerők része valamely természeti képződmény, jelenség, esetleg építmény (pl. gejzír, Citadella). Ez utóbbinál az idelátogató nem kap semmilyen szolgáltatást az attrakcióhoz, a megismerésben csak saját magára számíthat.

Többnyire kellemes élmények jutnak eszünkbe, ám az attrakció lehet negatív esemény is péládul természeti katasztrófák (vulkánkitörés), vagy fegyveres konfliktusok helyszínei. A speciális érdeklődéssel rendelkezőknek nyújthat különleges élményt: riportereknek, más helyszínről érkező mentőegységek tagjainak vagy a katasztrófaturistáknak.

Hogyan tudjuk az attrakciókat kategorizálni? A szakirodalomban többféle csoportosítási séma létezik, ám egy jelenség nem biztos, hogy csak egy kategóriába illik bele.
A látogatók élménye szerint négyféle csoport létezik:

• kulturális és történelmi vonzerők: a múzeumokat is ide soroljuk
• természeti attrakciók: cseppkőbarlangok, tavak, tengerpartok
• kikapcsoldást, szórakozást jelentő vonzerők: vegyes csoport, lehet egy pihenőpark vagy kisvasút is
• borzongató élmények: a látogatókat a biztonságos körülmények közti borzongás vágya vezérli pl. kalandtúrák, hullámvasútak, katasztrófa filmek

Ha az attrakció tulajdonságait vizsgáljuk, akkor újabb csoportokat tudunk kialakítani:

• az attrakció kialakulása szerint: természetes (pl. Hortobány, Fertő-tó) vagy ember alkotta (pl. Eiffel-torony, Piéta, akár egy esemény is: velencei karnevál)
• a vonzerő jellegénél két szempontot kell követni: az időbeliséget (pl. egyszeri, heti, havi, éves ismétlődéssel bír) illetve a térbeliséget (pl természetes vagy mesterséges környezetről van-e szó)
• fontos szempont az attrakciók valósághoz való viszonyának kérdése, tehát hogy a jelenben vagy múltban történő eseményhez kapocslódik-e (pl. isaszegi csatának újrajátszása) vagy csupán fikció (pl. Legoland)
• a díjfizetés sem utolsó kérdés, nagyban befolyásolja a látogatókat, hogy ingyenesen vagy csak belépőjeggyel tudják megnézni az adott attrakciót.

Vegyünk 1-1 példát az elemzéshez:
A Kínai Nagyfalat az ember alkotta, a vonzerő jellege a helyben rejlik, az elmúlt idők eseményét idézi (tehát nem fikció), kültéri helyszín. Némely része ingyenesen megtekinthető, némely része térítésköteles. Ezzel szemben a Holt-Körös természetes képződmény, a hely teszi vonzóvá, kültéri és ingyenesen látogatható.
Nem is olyan bonyolult dolog ez!

Az attrakció vonzásköre még egy fontos kérdés. Lehet csupán helyi (az ott élő embereket megmozgató esemény), országos, nemzetközi és univerzális. Ez utóbbihoz soroljuk az olyan világhíres, egyedülálló attrakciókat, melyek a világ szinte bármely országában élők számára annyira vonzó, hogy látogatásra ösztönöz. Ilyenek lehetnek a Machu Pichu vagy a gízai piramisok.

Ez a rendszerezés az oly szeretett múzeumainkra is érvényes. Vegyünk egy ismert példát: a Louvre. Bátran megállapíthatjuk, hogy nemzetközileg vonzó intézményről van szó. Természetesen ember alkotta, ám az épület önmagában is attrakciónak tekinthető (gondoljunk csak a jellegzetes üveg piramisra). Ugyanakkor a múltunk és a franciák nemzeti történelmének jelentős része, az 1793-as alapításával a világon elsők között létrejövő múzeumok egyike. A látogatók szempontjából nemcsak kulturális, de kikapcsolódási lehetőség is, így mindkét csoportba ugyanolyan joggal sorolható.

Miért fontos mindez? Az attrakciók működtetőinek elemi érdeke a látogatottság. Ennek érdekében látogatóelégedettségi felméréseket végeznek kérdőívekkel, interjúkkal és a bevételek ütemének vizsgálatával. Ám ezek nem elegendőek ha nincsenek tisztában intézményük jellegével, kategóriáival, ezért fontos a látogatómenedzsment.

Villangó-Török Ivett

(A téma elmélyülését segítő szakirodalom: Puczkó László- Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig. A látogatómenedzsment módszerei, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011.)