Muzgo

Gondolkodj kulturálisan!

Révbe ért az Európai Unió digitális zászlóshajója, ami a kontinens kulturális örökségét gyűjti egyetlen hatalmas adatbázisba. A nemrégiben kiadott sajtóközlemény szerint bárki számára elérhetővé vált az Europeana API-ja. Így az adatbázisban felhalmozott több mint 20 millió műtárgy metainformációit mindenki szabadon felhasználhatja, akár kutatási projektről, adatvizualizációról vagy vállalkozásról legyen szó.

“The story so far”

Az Europeana története több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, hiszen az Európai Uniót már a 2000-es évek elején foglalkoztatta a digitalizáció kérdése, bár elsősorban a könyvtárak állományát illetőleg. Az áttörést Jacques Chirac francia elnök 2005-ben fogalmazott levele hozta meg (többek között támogatta az akkori magyar kormány is), amelyben felvázolta egy adatbázis vízióját, ami Európa népeinek kulturális örökségét dolgozza fel. A levél hatására, az ugyanebben az évben elfogadott i2010:European Information Society 2010 elnevezésű uniós stratégiában egy európai digitális könyvtár létrehozása kiemelt helyen szerepelt. Így az Europeana alapjait az European Digital Library Network (EDLNet) projekt keretében fektették le. A rendszer 2008 november 20-án lépett a béta fázisba, a debütálás napján 4,5 millió objektum leírását tartalmazta az adatbázis. A sikeresség keserédes íze, hogy az érdeklődés olyan mértéket öltött, hogy a szerverek nem bírták a terhelést, így az oldal hamar elérhetetlenné vállt.

Azóta az adatbázisban szereplő anyagok száma lassan közelít a 24 millióhoz, aminek jelentős része német intézmények gyűjteményéből került ki (17,22%), de Magyarországról is több múzeum, könyvtár és levéltár töltött fel adatokat, többek között a PIM, az OSZK, a Nemzeti Filmarchívum, a Magyar Rádió Archívuma. Az első helyen a már virtuálisan létező adatok, a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Magyar Periodika Adatbázis állományai vándoroltak át a közös rendszerbe. Az Europeana több alprojekttel támogatja a résztvevők közötti együttműködést és a digitalizáció felgyorsítását, ilyen például az Athena, ami a résztvevő intézmények közötti kommunikációt segíti, míg az Europeana Local kisebb regionális és lokális területek tartalomfeltöltését támogatja.

Mi az az API?

Az API egy rövidítés, aminek a feloldása az application programing interface, vagyis alkalmazásprogramozási felület. A legegyszerűbb egy példával illusztrálni a lényeget: a Google térképet azért látjuk viszont olyan sokszor, mert rengeteg lehetőséget biztosít a szakértőknek a machinálásra. A technológia lényege, hogy egy harmadik fél számára olyan felületet biztosít, amelyen keresztül a fejlesztők információt kérhetnek le az Europeana adatbázisából és a saját kódjaikkal feldolgozhatják. Az előre megszabott, paraméterezhető parancsok egy programnyelv számára is érthető, struktúrált adatokat biztosítanak.

Az átlagfelhasználók számára az Europeana használata ugyanolyan egyszerű, mint a Google keresője: elég a keresett szót beírni és máris látjuk az eredményt. Egy-egy műtárgy esetében rendelkezésünkre állnak az alábbi információk: a készítés ideje és a helye, a lelőhelye, az ország, az alkotó, a méretek, a típus, valamint egy kép. Az Europeana egy egyszerű keresőként is használható, de a fenn említett információkat az API segítségével en mass kezelhetjük.

A potenciálra jobban rámutat, ha megvizsgáljuk a folyamatosan gyarapodó 24 milliós adatbázis méretét. A hivatalos adatok szerint a British Múzeum 8 millió, a Louvre 380,000, a Magyarországon található megyei múzeumok összesen több mint 50 millió műtárgyat őriznek. A 24 milliós nagyságrend továbbra is impozáns, egy átfogó betekintést nyújt az európai kultúrába és a lényeg, hogy az adatbázis folyamatosan gyarapszik. Az eloszlás persze nem egyenletes, ahogy arra már utaltunk, mert az egyes országok különböző intenzitással töltenek fel. Legnagyobb előnye, hogy a töredezett európai örökség egységben kutatható, hiszen az adatok több ponton is összekapcsolódnak, ami egy egészen új játszóteret teremt. Az elemzéssel új összefüggések feltárása, trendek kimutatása és Európa kulturális múltjának másfajta megismerése is lehetővé válik.

Az adatbázis nem csak az akadémikusokat szolgálhatja ki. Elég ha az életünket egyre jobban átszövő közösségi médiára gondolunk. Így lehetőség nyílik a Facebook, Twitter stb. integrációra, vagyis bárki, egy egyszerű “like”-kal beemelheti a műkincseket a virtuális beszélgetésbe. Az Europeanát is aktívan foglalkoztatta a szociális és kereskedelmi hasznosítás kérdése, így az utóbbi két évben 24 órás, aktív fejlesztői maratonok, úgynevezett hackationok szervezésével próbálta feltárni a felhasználási lehetőségeket. A TimeMash elnevezésű okostelefonokon, táblagépeken használható alkalmazás segítéségével a régi fényképeket hasonlíthatjuk össze a mai állapotokkal. A felhasználót egy GPS vezérelte program irányítja az érdekes helyszínekhez és épületekhez, ahol a mobiltelefon kamerájának képére vetíti a régi felvételeket.

Az API megjelenéséhez vezető úton az egyik utolsó, de kulcslépés volt a szerzői jogok tisztázása, amire az év első felében került sor. A hosszú tárgyalás folyamat eredménye a Data Exchange Agreement, ami szerint az Europeana által közzétett minden adat a CC0 besorolás alatt áll. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy bárki szabadon felhasználhatja az adatokat, vagyis közkincs.

Kultúra alapú kreativitás

A kulturális diverzitás az Unió egyik alapértéke, ami nem csak földrajzilag tagolt, de egyben időben is rendkívül változatos, ahogy arra az Europeana is rámutat, sőt bárkinek elérhető közelségbe hozza a múltat. Az aktuális internetes trendeknek megfelelő adatbázis vállalkozások és olyan kutatások katalizátora is lehet, ami egész Európa kultúrájának feltárást célozza meg.

Világhy Gergely

--> komment
Vissza a lap tetejére
süti beállítások módosítása