Tízéves a Holokauszt Emlékközpont
Napra pontosan tíz évvel ezelőtt, 2002 december 16-án helyezték el a magyarországi vészkorszak történetének emléket állító múzeum alapkövét a Páva utcában. Az ekkor még meglehetősen romos állapotban lévő zsinagógát egy új épületszárnnyal egészítették ki, amely Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján készült el. Munkájáért 2005-ben építőipari-, 2006-ban ingatlanfejlesztési nívódíjjal jutalmazták.
A Páva utcai zsinagóga 1923-ban épült fel a magyarországi zsinagógaépítészet legkiemelkedőbb alakjának számító Baumhorn Lipót tervei alapján, 1944-ben pedig gyűjtőtáborként használták, ma pedig az állandó kiállítás része, eredeti, szakrális funkcióját a benne található imaház tölti be. A hely autentikus, a modern épületrész kialakítása pedig minden elemében szimbolikus.
"Az épületet létrehozó gondolati erőtérben természeti analógiákat vizsgáltunk. Az egymásnak feszülő szabdalt-vetődött tömbök erőjátékában a vízszintes nem vízszintes, a függőleges sem az, talán a gravitáció sem működik. Az építészeti eszközök azt közvetítik, hogy itt minden a normalitáson kívüli térben jött létre, miként a holokauszt is értelmezhetetlen az emberiség történelmén belül... Szimbolikus jel a tetőkert is, amely vízióként lebeg a borzalmak felett és már az élettel keresi a kapcsolatot. A kertek jelentéstartalmának sokféleségében emlékkert ez, amely mindenkinek a jobbik énjéhez szól." - olvasható mindez az építész megfogalmazásában.
A Holokauszt Emlékközpontot 2004. április 16-án, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján avatták fel, majd 2006-ban nyílt meg a Jogfosztástól népirtásig című állandó kiállítása. A belső udvaron található üvegcsarnok 2007. április 16-a óta az Elveszett Közösségek Tornya nevet viseli. A torony oldalán 1441 település neve olvasható. Azon településeké, ahol az 1944-ben hatósági erőszakkal véghezvitt deportálások révén immár nincs zsidó közösség.
A különleges építészi környezet Frank O. Gehry-t, a világ talán leghíresebb kortárs építészét, a bilbaói Guggenheim Múzeum tervezőjét is megragadta. Magyarországi látogatásakor Budapest panorámája mellett az Emlékközpontot nevezte meg a rá leginkább mély hatást gyakorló építészeti alkotásként.
Huhák Heléna
