Muzgo

Eltelt egy év, az élet pedig pörgött a múzeumok falain belül és kívül is. 2012-ben volt Majális, Múzeumok Éjszakája, Art Market, olimpia, évfordulók - csak így címszavakban. Született egy új múzeumi törvény, történtek leépítések, átszervezések, amelyek rendre felforgatták a hazai kulturális életet.

A szűnni nem akaró gazdasági válságban a finanszírozás minden múzeum számára kihívás. Az aszály időszakában különösen fájó az állami pénzforrások apadása. A 2012-es év a 20%-os leépítéssel vette kezdetét, amelynek következtében a kiállítóterekben nőtt az egy főre eső muzeológusok száma, a megszorítások miatt ugyanis egyes intézményekben (például: Magyar Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Skanzen) ők látják el a teremőri, ruhatárosi, pénztárosi feladatokat. Az intézmények megpróbáltak nem a szakembereken spórolni, de sokszor csak ez bizonyult kivitelezhetőnek. Mi sem tudtuk mindig eldönteni, hogy valóban a népszerűsége miatt hosszabbítanak meg egy tárlatot vagy azért mert nincs pénz újat építeni.

A már létező, gazdag gyűjteményt őrző múzeumok nem túl fényes anyagi kilátásai ellenére nagyszabású tervekből és víziókból nem volt hiány.

Szuperberuházások: Andrássy-negyed, Múzeum-liget, Rubik-kocka múzeum

Az év első felében a Városligetbe tervezett múzeumi megaberuházás körül alakult ki párbeszéd. Az ekkori kulturális államtitkár, Szőcs Géza fejéből kipattant Andrássy-negyedet - amit nem meglepő módon az Andrássy-út mentén képzelt el - egy koncepciójában racionálisabb Múzeumi Negyed váltotta fel, amelyet a már ott található Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok mellett új intézmények alkotnának.
A Magyar Nemzeti Galéria a Várból, a Ludwig Múzeum a Duna partról, a Néprajzi Múzeum a Kúria épületéből, a Magyar Fotográfiai Múzeum Kecskemétről költözne a Negyedbe. Végre élhető épülethez jutna a Magyar Építészeti Múzeum is. A tervek szerint 2018-ra (vagy 2020-ra) megvalósuló projekt kidolgozásáért Baán László a Szépművészeti Múzeum igazgatója a felelős. Több intézmény jutna muzeológiailag is megfelelő épülethez, míg a létrejövő kulturális gócpont Budapest turisztikai vonzerejét növelné. Valljuk be, jól hangzik!

A Rákóczi-híd budai hídfőjéhez tervezett Rubik-kocka alakú épület híre derült égből a villámcsapásként ért mindenkit. Az intézmény a világhírű kocka bemutatása mellett, tárlataival a magyar tudósok szellemi teljesítménye előtt tisztelegne és a terv leginkább egy science center képét festette elénk. A szándéknyilatkozat aláírásán és egy munkacsapat összeállításán kívül részletekre nem derült fény.

A nagy beruházási tervek sorában még megemlíthetjük a hatvani Grassalkovich-kastélyba tervezett vadászati múzeum ötletét. A tenderre közösen nyújtott be pályázatot a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a hatvani önkormányzat. A 3,15 milliárdos projekt keretében megnyíló Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum a történelmi Magyarország vad- és halfajait, életterüket és a magyar vadászat történetét fogja bemutatni és előreláthatólag 2014-től lesz látogatható.

Az Iparművészeti Múzeum jelenleg nincs a legjobb állapotban, a nyár folyamán egy fából készült folyosót helyeztek el köré, hogy a lehulló cserepektől védjék a gyalogosokat, júniusban pedig az életveszélyessé vált kupolát is el kellett távolítani. A segítség azonban már úton volt. A kormány 2011. decemberében döntött egy tervpályázat kiírásáról, majd a következő év májusában jelent meg a tényleges felhívás. Ennek célja az épület építészeti, műszaki, műemléki rekonstrukciója, eredményét pedig 2012. augusztusában hozták nyilvánosságra. A beérkezett 32 érvényes pályaműből a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. nyerte el az első helyezést, akik azóta a múzeum szakembereivel együttműködve az engedélyezési és tanulmányterven dolgoznak. A kormányhatározat által biztosított támogatás ezen kívül fedezi az épület diagnosztikai vizsgálatainak, valamint a teljes rekonstrukció megvalósíthatósági tanulmányának és a további tervezéshez szükséges muzeológiai tervek elkészítését. A folyamat végén, 2013 tavaszára az Iparművészeti Múzeumban tehát minden feltétel adott lesz a rekonstrukció megkezdéséhez, amelynek finanszírozása európai uniós forrásokból történik majd. Mi pedig kíváncsian várjuk, mit hoz a jövő az intézmény számára.

Kié lesz a Műcsarnok? Na, és a Galéria? Hova költözik a Természettudományi Múzeum?

A kormányzati intézkedések minden szinten felforgatták a szervezeti rendszert, több intézmény esetében megváltozott a fenntartó, és a kérdőjelek sok esetben még mindig nem tűntek el. 2012 első hónapjaiban a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összevonásától volt hangos a szakma, amely a párbeszédkeresés ellenére augusztus 1-jével valósággá vált. Az egyesítés a gyűjteményeket még nem érintette, a Galéria eddig csak szervezetileg tagozódott be a Szépművészeti Múzeumba. Attól még nem kell félni, hogy Galéria egyhamar eltűnne a Várból, ugyanis a szándék és a jogi keret mellett az összevonás nem kevés idő, pénz és fizikai tér kérdése. A folyamat azonban elindult.

Az év vége felé a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) körüli események sokkolták a kulturális szférát. A kedélyek már 2011-ben borzolódtak, amikor felröppent a hír, hogy a Makovecz Imre által alapított, művészeket és művészettörténészeket tömörítő szervezetet az új alaptörvénybe kívánják emelni, köztestületként. Ez be is következett, a folyamatnak azonban itt nem lett vége. 2012-ben növelték az MMA hatáskörét. November 22-én adták ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) közleményét, amelyben az Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítéséről adtak hírt. Így többek között az MMA számára egyetértési jogot adtak az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökének és a szakbizottságok elnökeinek kinevezésében, valamint 2013. október
31-ig az EMMI a köztestület elnökének bevonásával megvizsgálja a kulturális mecenatúra rendszer működését, sok más mellett a Nemzeti Kulturális Alap pályázati forrásai tekintetében is.
Mit kapott még a Fekete György vezette köztestület amellett, hogy díjakról és pénzekről dönthet? A Műcsarnok, mint ingatlan is a kezelésébe került, 2013. január 1-től, a tulajdonosi jogot pedig a Műcsarnok Nonprofit Kft. helyett a Magyar Állam gyakorolja. Gulyás Gábor, az intézmény igazgatója a közleményt követően lemondott. A művészeteket, kurátorokat és úgy általában a kultúra iránt érzékenyeket felháborította az MMA térnyerése, különösen problémásnak ítélték a szervezet “kirekesztő jellegét” - decemberben folyamatos kilépések történtek. A szervezet népszerűségén Fekete György szerencsétlen és botrányos nyilatkozatai sem javítottak, sőt!

Ugyan az előbbi két esethez képest kisebb médiavisszhangot kapott, de természetesen mi a Magyar Természettudományi Múzeumról se feledkezhetünk el. Kérdéses az intézmény további sorsa. Miközben az már rég eldöntött tény, hogy egy 24 milliárdos beruházás keretén belül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2013-ban valóban beköltözik a Ludovika épületébe. Azt még nem lehet tudni, hogy az ideiglenes együttélés után,  hova fog kerülni a múzeum.

2012 nyarán már hallani lehetett az elképzelésekről, a tárgyalási folyamat és a kidolgozás azonban októberig húzódott. E hónap 8-án fogadta el ugyanis az Országgyűlés a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítását, mely most, 2013. január 1-től lépett életbe. Az új rendelkezések alapvetően megváltoztatták a múzeumok rendszerét. Megszűnt a korábban a vidéki intézményeket tömörítő megyei hálózat, helyette a múzeumok az adott település önkormányzatának kezelésébe kerültek. A 218 múzeumegységből néhányat saját fenntartásába vont a tárca, mivel ezek működtetése meghaladja a település lehetőségeit, illetve speciális gyűjtőkörrel rendelkeznek. A kiválasztott 10 intézmény nem lesz önálló, hanem valamelyik országos múzeum filiáléjaként fog működni. A törvényi keret tehát megvan, december közepéig a tárgyalásoknak is le kellett zajlania, így most, az új évben már “csak” a kivitelezésnek kell megtörténnie. Új élet kezdődött a vidéki múzeumok számára, és az a jövő kérdése, hogy mennyire lesz az önkormányzatokkal közös munka eredményes és sikeres.

2013-ban több múzeumigazgató mandátuma lejár, így az intézmények élén személycserék is előfordulhatnak és minden bizonnyal a szervezeti átalakítások is tovább folynak, valamint kíváncsian várjuk, hogy a nagyszabású tervekben lesz-e előre lépés. A következő visszatekintő írásunkban a megújult intézményekről, fejlesztésekről és olyan a nagyobb rendezvényekről fesztiválokról lesz szó, ahol múzeumokkal találkozhattunk.

Légrády Eszter
Világhy Gergely