December 13. 17.00. Iparművészeti Múzeum. Az Üvegcsarnok zsúfolásig megtelt, ülőhely már nincs, de állóhely is alig-alig maradt a hátsó részeken. Mi lehet az az esemény a múzeumban, amelyért az emberek még a ruhatárban is hosszú percekig álltak sorba? 110 évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon és ezen a helyen mutatkozott be a halasi csipke az Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán. A tegnap megnyitott tárlat méltó helyére szeretné felemelni a kissé elfeledett csipkét - mondta Mádl Dalma asszony, a halasi csipke és a jubileumi kiállítás fővédnöke. A szervezők hangsúlyozták, hogy e technikának nemcsak múltja, hanem jövője is van. Mi sem bizonyítja jobban mint a megnyitóval egybekötött divatbemutató, melyen a halasi csipkével díszített ruhákat tekinthetett meg a nagyérdemű.
Új nevet kap a Nógrádi Történeti Múzeum. A muzeális értékekről szóló kormányhatározat értelmében az intézmény városi fenntartásába kerül, új neve pedig a salgótarjáni közgyűlés képviselőinek döntése alapján Dornyay Béla Múzeum. Dornyay Béla nevét azért választották, mert ő rakta le a város első múzeumának alapjait, emellett sokat tett a helyi közművelődés érdekében, a környékbeli turisztika fejlesztéséért, és természetrajzi kutatásokat is végzett. A múzeum megyei hatáskörrel működik majd. A jövőben a város az intézményi vagyont és az ingatlan tulajdonjogát is szeretné átvenni.
Mától látható az Iparművészeti múzeum új kiállítása, amely a halasi csipke 110 éves történet mutatja be. A csütörtöki megnyitóról hamarosan a Muzgo is beszámol.
Három és fél millió forint folyt be a Pannónia Női Borrend által a leégett krasznahorkai vár felújításáért rendezett szerdai budapesti borárverésen. A borrend elnöke felhívta a figyelmet a 2013. február 28-ig bármely mobilszámról hívható adományvonalra, amelyen a 13600-as hívószám után az 59-es kódot beütve 250 forinttal lehet támogatni a történelmi vár felújítását. A rekonstrukció adományszámlájára, a 12001008-00115061-00300003 számlára készpénzt is utalhatnak a segíteni szándékozók.
Fényképekkel illusztrált kiadványban követhetik nyomon az érdeklődők a Pest és Nógrád megyei műemléki felújításokat. A hatszáz példányban elkészült, Egy kis mustra 2012 című kis könyvet a kiadást magára vállaló Pest Megyei Kormányhivatalban mutatták be csütörtökön.
Takács István matyóföldi festőművész munkásságának állít emléket a mezőkövesdi Városi Galériában pénteken nyíló állandó gyűjteményes kiállítás. A Galéria idén újult meg, a művész alkotásai az emeleten, tíz teremben kapnak helyet.
A neves kortárs német képzőművész, Günther Uecker pályafutásának utóbbi mintegy ötven évéből nyílt kamarakiállítás a Szépművészeti Múzeumban Képpé formált anyag címmel. A tárlat 2013. március 10-ig látható.
Több mint ötven művész és közéleti személyiség nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a Műcsarnok nemrég lemondott igazgatója, Gulyás Gábor mellett. A nyilatkozatot aláírta a Műcsarnok épületének tulajdonjogát 2013. január 1-től átvevő Magyar Művészeti Akadémia több tagja (Ekler Dezső építész, a képzőművész Bukta Imre, Lovas Ilona, Jovián György), valamint a tagságáról frissen lemondott Fehér László festő is. A nyilatkozat szövege és aláírók névsora itt olvasható.
Karácsonyi vásár a Néprajzi Múzeum boltjában: december 23-ig 30-35%-os kedvezménnyel kínálja a Néprajzi Múzeum saját kiadványait: a kiállítási és tárgykatalógusokat, tanulmányköteteket. Emellett a boltban CD-k, DVD-k, kézműves és iparművészeti termékek, gyermekjátékok, népi hangszerek, mézeskalácsok, házi készítésű lekvárok és egyéb ajándékok színes választéka várja a betérőket. A decemberben beérkező webboltos megrendelésekre 20%-os kedvezmény jár. A múzeumban szombaton (dec. 15.) koncert és családi karácsonyváró délután lesz Adventi Hangok Kertje címmel. (Néprajzi Múzeum)
Szombaton 16 órakor Szent és profán a 20. századi művészetben címmel adventi tárlatvezetés lesz a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményében. Előtte, 15 órakor pedig Középpontban a Szent Miklós oltár és a Jézus születése oltár címmel a késő gótikus szárnyasoltároknál vezet tárlatot Szabó Lilla főmuzeológus. Vasárnap 11 órakor az Aelia Sabina gitárzenekar zenél.(MNG)
A Ludwig Múzeum tovább folytatja a megkezdett hagyományokat. Az intézmény kiállítási koncepciójában a kezdetektől fontos szerep jutott a kelet-európai művészek európai kontextusban történő bemutatásának. Az ilyen irányú tárlatok a közelmúltban is vissza-visszatértek, pélául az Édentől keletre - Fótórealizmus: Valóságváltozások, keleten a helyzet │közép- és kelet-európai videoművészet 1989–2009. A kitaposott ösvényt követi Az égbolt másik fele is.
Fullánk, Anduril, Glamdring. Erre a felsorolásra a Gyűrűk Ura rajongók (akik már biztos nagy izgalommal várják A Hobbit: Váratlan utazás -t) egyszerre felkapják a fejüket. Igen, a nagysikerű könyv-film trilógia három szereplőjének három fegyveréről, egyszerűség kedvéért kardjáról van most szó. De miért is foglalkozunk itt most a Muzgon Frodóval, Aragonnnal és Gandalffal?
A britek National Museum of Arms and Armour-ja ugyanis holnaptól kívánja ezeket bemutatni a nagyközönségnek. A fegyverek valós, történeti, középkori és reneszánsz minták alapján készültek, ezekből pedig jó pár akad a Leeds-ben található Royal Armouries-ben. A kardok nem az eredeti, a filmben használt kellékek, hanem azokkal anyagban, méretben stb. teljesen megegyező másolatok. Mind a tárlat készítői, mind a European Edged Weapons, mind a filmes stáb, mind a kardok készítője Swordsmith Peter és az őket egyébként forgalomba hozó Weta production workshop úgy gondolták, hogy olyan kiváló minőségű, értékes darabokról van szó, amelyek méltóak a múzeumban való bemutatásra, sőt mi több a megőrzésre is. Jól példázzák ugyanis, hogy a múzeum műtárgyai miként tudják inspirálni a mai alkotásokat.
Ami pedig nem maradhat még ki ebből a cikkből: íme egy nagyon is kultikus jelent a filmből.
Morvay Zsuzsa mintegy hatvan humoros kerámiájából - köztük bohócokból, kislány- és állatfigurákból, bogarakból, vázákból, várakból - látható kiállítás péntektől december 23-ig az SCH-Galériában, Budapesten.
Az idei Betlehemi jászol pályázatra érkezett munkákból nyílik kiállítás csütörtökön a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Magyarság Házában. A kiállításra a zsűri 150 pályázó csaknem 230 művét válogatta be, amelyek többsége a bibliai történet szerinti teljes betlehemi jelenetet vagy annak szereplőit, a szent családot, Máriát és a kis Jézust, valamint a három királyokat ábrázolja.
Halasi Erzsébet nagyváradi színésznőről jelent meg monográfia, amelyet szerdán mutatnak be Budapesten, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) körtermében. A monográfiát Simon Judit írta Halasi Erzsébet - Egy színésznő élete címmel. A szerdai könyvbemutató díszvendége maga a színésznő lesz, az est házigazdája pedig Ács Piroska, az OSZMI igazgatója. A kötet szerzőjével Szebeni Zsuzsa színháztörténész beszélget - olvasható az OSZMI MTI-hez eljuttatott közleményében.
Cérnába szőtt évszázad címmel nyílik kiállítás pénteken a 110 éves halasi csipke történetéről 125-130 csipke bemutatásával a budapesti Iparművészeti Múzeumban. A tárlat 2013. február 24-ig tart nyitva.
A Föld vízkészletét a napjainkban egyre jobban fenyegető veszélyeket és a vizek fokozott védelmét bemutató kiállítás nyílik a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban pénteken.
A legmodernebb háromdimenziós technológia alkalmazásával dokumentálták a nyíregyházi Jósa András Múzeum régészei a nyáron Tarpán talált honfoglalás kori harcos tárgyait, amelyeket az elmúlt évek legszebb leleteit bemutató kiállítás keretében tekinthet meg a közönség a szabolcsi megyeszékhely múzeumában.
A tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum A Szentmihályi fonó - ahogy régen vót... című új időszaki kiállítása a korabeli fonóházak életét és az ezzel kapcsolatos néphagyományok rejtelmeit mutatja be a nagyközönségnek.
A magyar neoavantgárd egyik elindítója, Konkoly Gyula Munkácsy-díjas képzőművész elmúlt két évtizedben készült alkotásaiból nyílt kiállítás a pécsi Zsolnay-negyedben pénteken. A január 11-ig látható tárlaton a művész összesen hatvan, a tulajdonát képező nagyméretű festményét és plasztikát mutatják be.
Gyökerek-jelek-nyomok című időszaki kiállítással emlékeznek a 90 éve született Bozsó János Munkácsy-díjas festőművészre Kecskeméten, a Gyűjtemények Házában december 30-ig.
Emlékszobát rendeznek be Gyurkovics Tibor költő, író, publicista tiszteletére Mosonmagyaróváron. Az emlékhely december 18-án, az író születésnapján nyílik meg a városi múzeumhoz tartozó Cselley-házban, létrehozásában, berendezésében aktív részt vállalt Gyurkovics Györgyi, a művész özvegye.
Program a Műcsarnokban: december 13-án 19 órakor Tiszteletadás elődeimnek és kortársaimnak a szabad és tiszta művészetért - Bukta Imre performansza a Másik Magyarország című kiállításon. (Műcsarnok)
December 15-én, szombaton család nap lesz a Balatoni Múzeumban. Játszóház, népszokásokról szóló előadás és bábszínház is várja a látogatókat. Részletek a múzeum honlapján. (Balatoni Múzeum)
Különleges tárgyak a raktárak mélyéről. Restaurálva! 2012 címmel nyílt kiállítás a nyírbátori Báthori István Múzeum, ahol az érdeklődők idén restaurált tárgyakat tekinthetnek meg. A tárlat 2013. március 31-ig tart nyitva. (Szabolcs Online)
Csend szelep címmel családi délelőtt lesz a Ludwig Múzeumban dec. 15-én szombaton. A program A hang szabadsága. John Cage a vasfüggöny mögött című kiállításhoz kapcsolódik. További információk a Lumú honlapján. (Ludwig Múzeum)
Hogyan segíthet az internet, a web 2.0 és természetesen a tenni akarás az illegális műkincskereskedelem globális problémájának megoldásában? A háborúnak jogi keretet biztosító 1954-es Hágai Konvenciók is védelmük alá helyezik a műtárgyakat. Az UNESCO 1970-es egyezményétől kezdve, az UNIDROIT szerződésen át az Európai Unió 93/7-es direktívájáig több nemzetközi szerződés próbálja visszaszorítani a kulturális javak fekete kereskedelmét.
A mai napig az UNESCO kezdeményezte szerződést ratifikálták a legtöbben, de a hágai egyezményt is több mint 100 ország írta alá. Az illegális műkincskereskedelem visszaszorításában egy egészen új eszközt nyújt a világháló, ahol bárki tud forradalmat csinálni és így egy maroknyi ember is meg tudja változtatni a világot. Hogyan?
Mindig különös érzés visszatérni egykori iskolánkba, még különösebb, ha tanárként lépünk az épületbe. Én is ilyen helyzetben kerültem vissza Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiumába. Nem hittem volna, hogy sok újjal találkozom, hiszen évekig koptattam itt a padokat, de már az első héten kiderült, hogy az iskola tartogat még számomra meglepetést, mégpedig a könyvtárral szembeni szobában. Itt rendezték be ugyanis az Iskolatörténeti múzeumot, amely az 1727 óta működő gimnázium történetére, ezen belül a 19–20. századra koncentrál.
Közeledik Karácsony, az ilyen ünnepi hangulatban már mindenki a diós sütit süti, ajándékot vásárol és a napi fáradtság utáni tévénézés közben garantált, hogy minden nap megtalálja Charles Dickens híres Karácsonyi énekének régebbi vagy újabb feldolgozásait. A tömegek által kedvelt íróról egészen biztosan állíthatjuk, hogy az angolok egyik nagy kedvence. Könyvei örökké aktuális kitűnő olvasmányok, a gyűjtők szinte minden évben gazdagodhatnak egy-egy újabb kiadással. Nem is lehetne szebben tisztelegni munkássága előtt, mint ahogy ezt Londonban teszik. Már csak egy hét és újra megnyitják a londoni Dickens Múzeumot.
A napokban került árverésre a Sotheby’s aukciósházban Andrej Tarkovszkijhagyatéka. A filmtörténet egyik legkiemelkedőbb rendezőjének több ezer darabból álló együttesét alig néhány perc alatt a korábban becsült értékének 15-szöröséért (2,4 millió USD) vitték el. A fináléban három potenciális érdeklődő maradt: egy homályban maradó lett üzletember, Lars von Trier dán rendező és Mihail Meny, Oroszország ivanovói körzet képviselője. Tarkovszkij ezen körzet szülötte, és büszkén őrzik emlékét. Tíz évvel a rendező halála után, 1996-ban megnyitotta kapuit az Andrej Tarkovszkij Múzeum Jurjevec azon házában, ahol a rendező a világháború éveit töltötte (ma a Tarkovszkij utca 6. szám). Nyaranta filmfesztivállal emlékeznek meg a rendező munkásságáról.
A hagyaték Tarkovszkij levelezését, fényképeket és eredeti forgatókönyveket tartalmaz. Utóbbiak különlegességét az adja, hogy az eredeti jelenetekhez képest más került filmre és vászonra. A forgatókönyv-vázlatok mellett olyan feljegyzések is új tulajdonba kerültek, melyek a végső változatokhoz képest más-más kamerabeállításokat, forgatási helyszíneket jelölnek, illetve egyes jeleneteket részletesen kielemeznek. Csupán hét nagyfilmet rendezett, de ezek egytől egyig remekművek. Ingmar Bergman azt mondta, hogy Tarkovszkij új filmes nyelvet teremtett, a licitben is komolyan versenyző Lars von Trier pedig egyenesen isteníti. Legismertebb filmjei a Sztalker és a Solaris.
Az árverésre Mihail Meny komoly előkészületekkel jelentős köz- és magánforrásokat mozgatott meg, hogy megfelelő anyagi háttérrel léphessen a ringbe. Természetesen sikerült a vétel. A hagyaték Jurjevecbe fog kerülni, ahol a szovjet éra hányattatott sorsú művészének-rendezőjének méltó emléket állítanak.