Muzgo

• A Mezőgazdasági Múzeum új tárlatot nyitott a héten az Óceán címmel. Komplex módon közelítik meg a víz témakörét: a Föld kialakulásától kezdve, a vízi élővilág bemutatásán keresztül, a vízből nyert energia is szerepet kap a november 4-ig látható ismeretterjesztő tárlaton. (Mezőgazdasági Múzeum)
• Kincsek Somogy földjéből címmel állandó régészeti kiállítás nyílt csütörtökön Kaposváron, a Somogy Megyei Múzeumban. A tárlat a csiszolt kőkorszaktól kezdve a középkorig mutatja be a megye legjelentősebb régészeti leleteit.
• Több mint fél millió forint gyűlt össze az Iparművészeti Múzeum javára megrendezett jótékonysági árverésen! A szombaton megrendezett Falk Art egyik eseménye volt az aukció, ahol a 62 tétel nagy része elkelt. Hétfőig lehet ajánlatot tenni a megmaradt darabokra a Nagyházi Galériában.
• Pénteken nyitotta kapuit a Terror Háza új kiállítása, ami a Mindszenty József: A magyarok lelkiismerete címet viseli. A 120 éve született hercegprímás életét és meghurcoltatását több személyes tárggyal bemutató tárlat közel egy évig látogatható.
• Háromnapos rendezvénnyel ünneplik a hétvégén a budaörsi reptér 75. születésnapját. Kuriózumokat rejtő fotókiállítással emlékeznek a a repülőtér történetére, valamint az ünnepség ideje alatt megtekinthetők az itt található műemlékek is: nagy hangár, a pálya alatt elhelyezett Zsolnay-féle alapcsövezés és a Birbauer Virgil által tervezett fogadóépület. A kiállítás mellett siklóernyős, vitorlázó- és sárkányrepülő versenyeket ígérnek a szervezők.
  
• Az Iparművészeti Múzeum tárlata, az Art Deco és modernizmus (Lakásművészet Magyarországon 1920-1940) november 11-ig látogatható! A nagy sikerre való tekintettel másfél hónappal tovább látogatható.
• Örményország, az első keresztény állam címmel nyílt kiállítás szombaton a veszprémi piarista templomban, az Örmény Köztársaság kikiáltásának 21. évfordulója alkalmából. Balabanian Hartioun örmény fotóművész képeiből álló tárlat október 15-ig látogatható. 

Forrás: MTI

Az első, ami eszünkbe jut a múzeumokról a kiállítások és a hatalmas, gazdag gyűjtemények, vagyis az évtizedek folyamán felhalmozódott műtárgyak. Ezen intézmények muzeológusok, művészettörténészek fáradhatatlan tevékenységének köszönhetően rengeteg érdekes információ birtokosai. Jobb esetben ismerjük egy tárgy születésének körülményeit, ki, mikor, hogyan használta, és ideális esetben felderíthető a sztori egészen addig a pillanatig, hogy a múzeum raktárába került. Nyilvánvaló, hogy a múzeum nemcsak a gyűjtemények raktára, hanem egyben az adatok bőséges tárháza is.

Kiállítás a négy évvel ezelőtti eseményekről. Hihetetlen, de éppen a II. világháború közepén esett meg, Budapesten. A Hadtörténeti Múzeum „benne él a katonai és történelmi napi eseményekben" – mondta az intézmény akkori igazgatója. Ez a következőképpen zajlott: 1942 elején az 1938-as katonai megszállás, 1943-ban pedig a Szovjetunió ellen indított háború kezdeti időszakát mutatták be. A folyó események megjelenítése a múzeumi gyakorlatban egyébként a ’40-es években sem volt nagy „divat”. A majdnem, hogy jelenkori történéseket természetesen nemcsak bemutatták, hanem a vonatkozó tárgyakat is igyekezték megőrizni, a múzeum egyik tisztje anyaggyűjtés céljából még 1943-ban is hadműveleti területre utazott.

Gondoltam! Hét nyelven beszél, mégse tud kommunikálni. Elolvasott 20 millió könyvet, mégse ért semmit. Az összes oldal minden betűjét memorizálta, mégse lett okosabb. 5 millió könyben kiválogatta, megszámolta a különböző szavakat, mégse nevezzük autistának. Ki az? Vigyázat csalok.

Csaltam. Remélem a megfogalmazás elsőre egy személyre engedett következtetni, pedig nem az, mert a helyes megoldás a Google. Pontosabban a cég sok projektje közül az egyik, amit 2004-ben indított el azzal a céllal, hogy beszkennelje, valamint az optikai karakterfelismerés segítségével az algoritmusok számára is olvashatóvá és kereshetővé tegye a világirodalmat. Hiába az internet kihívása a Guttenberg-galaxis megállíthatatlanul robog, majdnem 300 millió könyv talált gazdára 2010-ben. Digitálisan feldolgozni a világ összes könyvét elsőre lehetetlen feladatnak tűnik. 2008-ban 5 millió, 2012 máricusában 20 millió volt a Google Books állománya, miközben a kereső óriás becslései szerint 130 millió egyedi könyv található világszerte, a feladat így már mégse tűnik sziszifuszinak.

A Google vállalati kultúrja lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak ötletei megvalósuljanak még akkor is, ha nyilvánvaló profitja nem is származik belőle. Gondoljunk csak a sokat emlegetett és népszerű Art Projektre vagy a nem rég indult Wonder World Projektre, de valamilyen téren ezek is javítják a cég pozícióit. Az Ngram Viewer is egy ilyen vadhajtás a Google széles portfóliójában, ami érdekes, szórakoztat 5 percig, de elsőre nehéz megérteni, hogy miért is hasznos. Az ijesztő geek elnevezés egy, a számítástechnikai nyelvészetben és valóságszámításban használatos fogalmat jelöl: N hosszúságú, tetszőleges kombinációjú karakterláncot. A Google is pontosan ezt csinálta, megszámolta és egy adatbázisba gyűjtötte a Google Books állományát alkotó könyvek szavait, így évekre lebontva meg tudja mondani, hogy egy szó hányszor, hány könyvben fordult elő.

Mit is jelent ez gyakorlatban? Az Ngram Viewer maga szolgál egy jó példával. A kincsvadászok, okkultisták, elvadult történészek és természetesen az átlagember fantáziáját is megmozgató két mítosz összehasoníltásával. Eldoradó, Amerika elveszett aranyvárosa és Atlantisz, az elsüllyedt, fejlett civilizáció népszerűsége feszül egymásnak a diagrammon. Az elmúlt 80 évben Atlantiszról sokkal több könyv jelent meg, ami érthető, hiszen ahogy tűntek el a fehér foltok a térképről, úgy vált Eldoradó története egyre hiteltelenebbé az emberek számára.

Érdemes megemlíteni az Ngrams Viewer egyik hátulütőjét, ugyanis a keresés érzékeny a kis és nagybetűkre, amire pont egy témába vágó példával tudunk szolgálni, mert teljesen eltérő eredményeket kapunk a “museum” és “Museum” szóra. Egy grafikonon ábrázolva megfigyelhető, hogy a nagybetűs válozatt többször fordul elő, mint a kisbetűs. Mindkét adatsor osztozik hasonló jellegzetességeken ilyen a folyamatosan növekvő tendencia, az 1870-es években megfigyelhető ugrás és a két világháború okozta esés. Elsőre meglepő, de 1970-es évek múzeum boomja nem okoz látványos emelkedést a publikációk tekintetében. Érdekes megjegyezni a “Museum” egyik csúcsát 1930 körülről, amit csak az 1980-as években sikerült újra elérnie. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a művészetet és a háborút vagyis az “art” és “war” kulcsszavakat hozzáadva a képhez az I. világháború negatív hatásai egyértelműen láthatók.

Az Ngram Viewer használhatósága csak rajtunk múlik, a Google csak az eszközt adja. A legfontosabb a jó kérdésfeltevés, ami mint a minden esetben a puszta kíváncsiságon múlik. Ki a népszerűbb filozófus: Platón vagy Arisztotelész? Vallás vagy tudomány? Melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás?

A Ngram Viewer a könyvek szövegeinek kvalitatív vizsgálata helyett a kvantitatívat teszi lehetővé, amit természetesen a helyén kell kezelni. Pontosan arra jó, hogy a Guttenberg galaxis évszázadokon átívelő trendjeit vizsgáljuk, ami végső soron ahhoz vezet, hogy jobban megismerjük önmagunkat. A grafikonokon szenvedélyek, gondolkodásmódok, vallások, háborúk, forradalmak rajzolódnak ki és amit nem lehet elfelejteni: minden hatással van mindenre.

Világhy Gergely

• Már csak egy hét és megelevenedik a Hajnali háztetők világa! Jövő keddtől tölthető le a Petőfi Irodalmi Múzeum új, okostelefonokra kifejlesztett alkalmazása, amely közelebb hozza Ottlik Géza által leírt 1930-as évek budapesti hangulatát. A regény szövege mellett, fotó, film és más digitális tartalmak lesznek segítségünkre a rendhagyó városnézésen, mely a lelkesebb érdeklődőnek, akár 6 órába is telhet!
• Csütörtökön új időszakos kiállítást nyílik a Kiscelli Múzeum oratóriumában BUDA–PESTI HORIZONT, Panorámaképek Budapestről címmel. A december elejéig látogatható tárlat a városkép-készítés komoly szakmai hátterét mutatja be a fényképezés korai történetében.
• Boldog szülinapot Aranymúzeum! A Zelnik István által alapított múzeum szeptember 15-én ünnepelte az első születésnapját. Pénteken ingyenes tárlatvezetésekkel, előadásokkal, táncbemutatókkal és zenei műsorokkal várják az ünnepelni vágyókat.
• Jótékonysági árverést tartanak a Nagyházi Galéria és Aukciósházban az Iparművészeti Múzeum javára. A szombaton megrendezésre kerülő aukción a Zsolnay-épületdíszek kerülnek kikiáltásra. Az érdeklődők az árverés katalógusát ITT tekinthetik meg.
• Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás szerdán a Göcseji Falumúzeumban. A 70 esztendős művész 50 éves munkásságából válogat a tárlat, amely november elejéig látogatható Zalaegerszegen.
• A Budapesti Történeti Múzeum új időszakos kiállítással rukkol elő csütörtökön. Az Ország Tükre - A képes sajtó Magyarországon 1780-1880 című tárlaton majd háromszáz metszet, rajz, festmény és szobor mellett technikai kuriózumok és kultúrtörténeti érdekességek is csalogatják a látogatókat. A 19. századi sajtó szerepét ismerhetjük meg a nemzeti identitás alakításában.
• 100 éve született Várkonyi Zoltán színművész és filmrendező! Ez alkalomból nyit kiállítást pénteken a Bajor Gizi Színészmúzeum „Életművem nincs – csak életem van” címmel. A tárlat a művész szellemének mai továbbélését vizsgálja a filmművészetben és színházi életben. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közelmúltban megszerzett tárgyai is bemutatásra kerülnek. (OSZMI)
• Ugye hisztek még a mesékben? A Budavári Önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum összefogásával nyitja meg kapuit az új Magyar Mesemúzeum és Meseműhely jövő pénteken a Döbrentei utcában! (PIM)
• Szeptember 28-án ismét lesz Kutatók éjszakája, amiben a múzeumok is részt vesznek! A részletes program már elérhető a hivatalos portálon.
  

   

  Forrás: MTI

Gyerekzsivaj, krétarajz az aszfalton és friss pázsit a Nagymező utcában. Mi történik itt? Könnyen kideríthetjük, ha ránézünk az utca felett lógó molinóra: Ernst 100 vagyis kereken 100 éves az utcában található múzeum. Ernst Lajos alapította intézmény 1912 májusában nyitotta meg kapuit, hogy a szenvedélyes műgyűjtő megfelelő helyet biztosítson a színes kollekciójának. Habár halála után gyűjteménye szétszórdott, de a bérház és a belsejében helyet kapó múzeum túlélte az elmúlt száz év megpróbáltatásait és ma is működik.

A fesztivál a szombati nappal indult, amit nyugodtan tekinthetünk bemelegítésnek. Az állandó programok, a városimereti társasjáték, a kézműves foglalkozások, a kiállítás mellett a nap főbb csomópontjai az irodalmi felolvasás, az Ernst Múzeum múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóló kerekasztalbeszélgetés és az Ai Weiwei életéről szóló dokumentumfilm bemutatása jelentette. A második napon már egész nap zenei programok, tánc és színház szórakoztatta a közönséget. Többek között fellépett Tóth Viktor & Bird Food Market, a Belga és Lajkó Felix és zenekara.

Mit lehetett csinálni a fesztivál alatt? A terézvárosi plébániatemplom szervezésében fel lehetett mászni a harangtoronyba, ahol a szűk erkélyről impozáns látvány nyílt a városra és innen madártávlatból a fesztivál területére is ráláthattunk. A gyerekek szórakozását arcfestés, kézműves foglalkozás és egy “életnagyságú” társasjáték biztosította. Ez utóbbit előszeretettel kipóbálták a felnőttek is. Hatalmas, plüss dobókocka segítségével haladhattunk a táblán, ahol Budapest nevezetességei is helyet kaptak. Takács Szilva képzőművésznek köszönhetően lehetőség nyílt kifesteni a Nagymező utca házairól mintázott szilikon és gipsz hűtőmágnest, így én is egy neonzöld Ernst Múzeummal lettem gazdagabb. Az újrahasznosítás jegyében a Cellux csoport asztalánál városi hulladékból lehetett jegyzetfüzetet gyártani. Az irodalmi felolvasások alkalmával a pázsiton, puha babzsákok kényelméből hallgathatta a közönség az Ernst Lajosról szóló műveket.

Természetesen a fesztivál is reagált az épület belsejében éppen futó Ai Weiwei kiállításra. Mindkét nap lehetőség nyílt a tárlatot vezető kíséretében végignézni és az ünnepség miatt a belépőjegy is stílusosan 100 forintra redukálódott. Szombaton este 9-kor a művész életét bemutató dokumentumfilm exkluzív, premier előtti vetítést láthatták a szerencsések. A film és a kínai kultúra promotálására is sor került. Így kóstolhattam finom rizsbort és egy szerencsesütit is hozzám vágtak, ami szerint itt az ideje spórolnom. A promóció másik része egy hatalmas rózsaszín kézfej volt álló mutatóujjal, ami már önmagában is meglepő. Még akkor amikor épp kikapják a furgonból és elsőre fogalmad sincs, hogy mi célt szolgálhat. Most már tudom: október 18-án lesz az Ai Weiwei: Never sorry című film premierje.

Természetesen ha ünnepség és hepaj, akkor a vendéglátó egységek se maradhatnak távol. A Nagymező utca adottságai ilyen szempontból nem rosszak, de ha fesztivál, akkor mégiscsak egy sátorból szeretnék sört inni. Így az utca aszfaltjára költözött egy kocsma csomó sörpaddal, ahol finom cseh sört lehetett kapni “Finom cseh sör” márkanév alatt. Teszteltem, valóban finom.

A legnagyobb probléma, hogy az Ernst 100 programja egyáltalán nem volt feszes, rengeteg üresjárattal találkoztam, amit a kísérő programok se tudtak pótolni. Szűk egy óra alatt minden érdekes pontot meg lehetett látogatni, ráadásul az Andrássy-út túloldalán az Operett Színház szervezésében zajló Broadway Fesztivál is sokkal több szórakozást kínált, amiről a folyamatos éljenzés és a tapsvihar hamar meg is győzött.

Az Ernst 100 mellett rengeteg nagyobb fesztivál jutott a hétvégére, ami mellé tökéletesen be lehetett illeszteni a jubileumi ünnepség egy-egy programját. Az, hogy épp a Kulturális Örökség Napok keretében vetődtünk ide és néztük meg az Ai Weiwei fotókiállítását vagy épp a Főzde Feszt ihletett meg minket egy Belga koncert erejéig, igazából mindegy. A lényeg, hogy 100 éve áll és működik az Ernst Múzeum. Találkozunk 100 év múlva.

Világhy Gergely

• Filmtörténeti felfedezés a múzeum archívumában! Az Egyesült Királyság National Media Museumában majdnem egy évszázadon át őrizték a világ első színes mozgóképét, melyet most a nagyközönség is láthat (egy gondos restaurálási és megóvási munka után). Az 1899-ben készült felvétel eredetileg fekete-fehér volt, ám Edward Raymond Turner többszínű zselén vezette át a felvételt, így adva színt a képnek.  
• A Staten Island-en található National Lighthouse Museum online támogatást kér. Az adománygyűjtés első célja, hogy 2013-ban megnyílhasson itt egy múzeum, ehhez 1 millió $ szükséges. A múzeum épületének és helyének terve már 15 éve megszületett, ám eddig nem történet előrelépés. Most egy új csapattal és új kapcsolatokkal talán végre sikeres lehet a projekt.
• G.I. Joe a legnépszerűbb! Már ami a gyerekjátékokat illeti. Az Indianapolisban található The Children’s Museum felmérése szerint a gyerekek körében ez a figura volt a múlt század legkeresettebb és általuk leginkább kívánt játék, leelőzve olyan vetélytársakat, mint például Barbie. A lista második helyére a Transformerek kerültek, harmadik lett a LEGO és a negyedik helyen végeztek a lányok kedvenc Barbie babái.
• Mit mikor érdemes begyűjteni? A Salisbury Museum most döntött úgy, hogy magához veszi az Egyesült Királyság területére eddig lezuhant legnagyobb meteoritot. A 19. században kiásott kőzet csaknem 80 évig egy ház bejárata előtt állt, ami méreteit eltekintve nem volt ideális hely számára. A 90 kg-os, 1,6 láb hosszú meteorit körülbelül 32 ezer évvel ezelőtt csapódhatott be.       
• Divattervezővel dolgozik együtt egy chicagoi múzeum. A híres divattervező Maria Pinto, aki többek között Michelle Obama és Oprah Winfrey ruháit is tervezi, most kurátorként dolgozik a Field Museum of Natural History in Chicagoban, ezzel segítve az intézmény új kiállításának sikerét. Ruhadarabjaival teszi esztétikusabbá a kiállított tárgyakat, melyek között százéves brazil ünnepi öltözet és szövött majombunda nyaklánc is van.
• Velazquez kiállításra készülve nagyszerű felfedezést tettek Dallasban. Valószínűleg a festő első, IV. Fülöpöt ábrázoló festményét találták meg. A Dallas’ Meadows Museum és a Prado együttműködésében létrejövő kiállítás anyaggyűjtése során találtak rá a műre, melyet most szakemberek vizsgálnak. Ha bebizonyosodik a festmény eredetisége, ez lesz a Velazquez által, a patrónusáról készített első mű.
• Kiállítás idézi fel New York elfeledett kerületét. A legzöldebb, ám egyben a legelfeledtebb kerületről nyílik tárlat a Museum of the City of New Yorkban. Fényképek és térképek is segítenek a látogatóknak megismerni Staten Island történetét 1661 és 2012 között. A kiállítás rendezői igyekeznek rámutatni több olyan dolgokra, melyek még a helyiek számára is meglepőek és ismeretlenek lehetnek.      

Megnyílt Budapest legbulizósabb kiállítótere. A helyszín nem más, mint a Park, ami tavaszi debütálása óta hamar a nyár egyik legnépszerűbb szórakozóhelyévé lépett elő. A Ludwig Múzeumtól csupán egy percre, több mint 11 000 m2 elterülő komplexum egész nyáron át színvonalas, magyar és külföldi sztárokat egyaránt felvonultató műsorkínálatával vívott ki elismerő helyet az éjszakai életben. A Parkban 5 helyszínén tombolhat a fiatalság, több mint 218 méter hosszú pult könnyíti meg a gördülékeny kiszolgálást, ahol 458 féle pálinka okoz fejvakarsát és az idei, 120 naposra tervezett szezon utolsó pár napjára egy kiállítás is megnyitotta kapuit. A Park kiállítótere nemes egyszerűséggel csak Park Galéria néven fut, de a helyszín egy bunker, ami önmagában is megér egy külön misét. A galéria Thianyból Budapestre teleportált ArtPlacc tárlatával kezdte meg működését, így a debütáló kiállítás a kortárs művészet világába kalauzolja a látogatót.

A tavaszi építkezés közben egy bunkerre bukkantak a szervezők, ami akkor még tömve volt szeméttel. A renoválás után a hasznosítási tervek között szerepelt a kiállítótér, aminek okán több múzeumot és galériát is megkerestek. A Park profiljától egyáltalán nem állt a távol, hogy a zenén kívül a művészet többi ágat is szerepeltesse programjai között. A szezonban több nyomot is találhatunk a Park kulturális törekvéseire: színházi előadások, kortárs táncbemutatók vagy épp street art megmozdulások szerepelnek a műsorban. A Park célja, hogy egy összművészeti olvasztótégely legyen és egy közvetítő felület nyújston a kúltúra számára. A szórakozóhely elsősorban zenei pordukcióknak ad otthont, de a cél, hogy egy “kulturális erőteret” vonjanak a Park köré, ismertette az irányelvet az egyik szervező Rimóczi Imre. Elmondása szerint az idei, egy szem kiállítás helyett a jövő szezonban 4-5 tárlattal szeretnének a közönség elé állni.

A bunker galéria a szórakozóhely bejáratától nem messze egy domb alatt található. A föld mélyébe tartó rövid utazásunkat egy vasajtó és egy meredek lépcső akadályozza. A bunkerben frissen mázolt fehér falak, beton, rozsdás csövek fogadnak. A kurátoroknak apró helyiségekkel, még szűkebb folyosókkal kel számolni. Nem egy ideális helyszín, ha figyelembe vesszük, hogy akár 12 000 ember is tartózkodhat a Park területén, így a mélybe csak 50 ember merészkedhet le egyszerre. A szervezés megkönnyítése érdekében a “belépőjegy” egy egyszerű kavics. A hangulat viszont kárpótol mindenért: a szokatlan térelrendezésnek, a félhomálynak, a zegzugos alagutaknak köszönhetően a feszültség kézzel fogható. A küldetés: a felfedezés, mégiscsak zarándokok vagyunk egy rég elfeledett bunkerben. Míg a felszínen üvölt a rock, dübörög a dubstep és tombol a tömeg alig pár lépéssel a lábuk alatt robotok várják kíváncsi látogatóikat.

Aki augusztusban nem járt Tihanyban, most bepótolhatja. A környezet azonban merőben más, a madárcsicsergés helyett morajlás, a napsütés helyett lámpafény, a Balaton frissítő illata helyett enyhe festékszag. Az indusztriális környezet egy egészen testhezálló milliőt biztosít az ArtPlacc Robotinváziójának. Így a robtok új életre kelnek, míg az alkatrészek ugyanazok maradnak: fémcsavarok, fa, porszívócső, kábelek, vasaló, műanyag daruskocsi, repülő, doboz és még sorolhatnám. A padlóban elsüllyedt nagy robot agóniája már majdnem szívbemarkoló, ahogy a sörösdobozból készült apró robotok győzelmet aratnak felette. Természetesen további ismerős művek is visszaköszönnek, így az ArtPlacc arculati elemeként is használt, Rabóczky Judit alkotta drótvázas emberalakok, a Magyar Képzőművészeti Egyetem alkotóinak vintázs munkája vagy Mátyási Péter üvegszerű festményei. A tárlat azonban így is csak egy emléke a tihanyi ArtPlaccnak és a hangulatot is csak a kiállított fényképek idézik fel. Szőke Krisztián montázsolt és festett mashupjait ezért kiemelném. A művész a reneszánsz nőalaktól kezdve Robert Indiana Love című szobráig mindent a Balatonparta varázsol, csak hogy meghökkentő módon a magyar tengerről egy csipetnyi életérzés visszaköszönjön. Mindenképpen jó érzés volt felidézni a nyári emlékeket.

A Pak Galéria révén egy érdekes kiállítótérrel bővült Budapest. A kortárs művek tekintetében ezt az árukapcsolást talán még nem láttuk. Hiszen kávézók, romkocsmák és divatházak adnak otthont galériáknak, de egy szabadtéri szórakozóhely eddig még hiányzott erről a listára. A Park galériája egy különleges atmoszféra lenn a föld alatt, egy easter-egg elrejtve a komplexum közepén és így csak remélni tudom, hogy jövőre több tárlatot is láthatunk itt a nyár folyamán.

Világhy Gergely

• Csütörtökön nyílik a Ludwig Múzeum új kiállítása Lakner Antal műveiből Munkaállomás címén. A kilencvenes években indult művészgeneráció egyik legismertebb tagja a sorozatgyártottnak tűnő, a design és az ipari formatervezés jellegzetességeit magukon viselő tárgyairól és gépeiről ismertek. A kiállítás január 6-ig látogatható (Ludwig Múzeum)
• A nagy érdeklődésre való tekintettel az "Itt a vége? Vagy mégsem?" című sorozat első előadását megismétli a Néprajzi Múzeum szeptember 19-én, szerdán 17.30-kor! Korlátozott számú jelentkezőket tud fogadni a múzeum, így előzetes bejelentkezés szükséges a gyarmati@neprajz.hu e-mail címen. Az ismétlő előadás címe: Az ősi maják és más közép-amerikai népek világképe, teremtésmítoszai. (Néprajzi Múzeum)
• A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új időszakos kiállítása, a Túróból tehén szeptember 20-án csütörtökön nyílik! (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)
• Szombattól látható a Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeumában a Katyn-Tömeggyilkosság-Politika-Erkölcs című kiállítás október 14-éig. (Magyar Nemzeti Múzeum)
• Szeptember végéig látogatható a hazai impresszionizmus egyik kiemelkedő alakjának, Csók Istvánnak életmű kiállítása a balatonfüredi Vaszary Villában. Mától már őszi nyitva tartással kell számolni, a kiállítás csütörtökön, pénteken és szombaton várja a műkedvelőket.
• Titanic 100 című időszakos kiállítás meghosszabbítva, október 14-ig látható a Közlekedési Múzeumban! (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)