Muzgo

N-grams

Gondoltam! Hét nyelven beszél, mégse tud kommunikálni. Elolvasott 20 millió könyvet, mégse ért semmit. Az összes oldal minden betűjét memorizálta, mégse lett okosabb. 5 millió könyben kiválogatta, megszámolta a különböző szavakat, mégse nevezzük autistának. Ki az? Vigyázat csalok.

Csaltam. Remélem a megfogalmazás elsőre egy személyre engedett következtetni, pedig nem az, mert a helyes megoldás a Google. Pontosabban a cég sok projektje közül az egyik, amit 2004-ben indított el azzal a céllal, hogy beszkennelje, valamint az optikai karakterfelismerés segítségével az algoritmusok számára is olvashatóvá és kereshetővé tegye a világirodalmat. Hiába az internet kihívása a Guttenberg-galaxis megállíthatatlanul robog, majdnem 300 millió könyv talált gazdára 2010-ben. Digitálisan feldolgozni a világ összes könyvét elsőre lehetetlen feladatnak tűnik. 2008-ban 5 millió, 2012 máricusában 20 millió volt a Google Books állománya, miközben a kereső óriás becslései szerint 130 millió egyedi könyv található világszerte, a feladat így már mégse tűnik sziszifuszinak.

Az Ngram Viewer használhatósága csak rajtunk múlik, a legfontosabb a jó kérdésfeltevés. a Google csak az eszközt adja

A Google vállalati kultúrja lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak ötletei megvalósuljanak még akkor is, ha nyilvánvaló profitja nem is származik belőle. Gondoljunk csak a sokat emlegetett és népszerű Art Projektre vagy a nem rég indult Wonder World Projektre, de valamilyen téren ezek is javítják a cég pozícióit. Az Ngram Viewer is egy ilyen vadhajtás a Google széles portfóliójában, ami érdekes, szórakoztat 5 percig, de elsőre nehéz megérteni, hogy miért is hasznos. Az ijesztő geek elnevezés egy, a számítástechnikai nyelvészetben és valóságszámításban használatos fogalmat jelöl: N hosszúságú, tetszőleges kombinációjú karakterláncot. A Google is pontosan ezt csinálta, megszámolta és egy adatbázisba gyűjtötte a Google Books állományát alkotó könyvek szavait, így évekre lebontva meg tudja mondani, hogy egy szó hányszor, hány könyvben fordult elő.

Mit is jelent ez gyakorlatban? Az Ngram Viewer maga szolgál egy jó példával. A kincsvadászok, okkultisták, elvadult történészek és természetesen az átlagember fantáziáját is megmozgató két mítosz összehasoníltásával. Eldoradó, Amerika elveszett aranyvárosa és Atlantisz, az elsüllyedt, fejlett civilizáció népszerűsége feszül egymásnak a diagrammon. Az elmúlt 80 évben Atlantiszról sokkal több könyv jelent meg, ami érthető, hiszen ahogy tűntek el a fehér foltok a térképről, úgy vált Eldoradó története egyre hiteltelenebbé az emberek számára.

Érdemes megemlíteni az Ngrams Viewer egyik hátulütőjét, ugyanis a keresés érzékeny a kis és nagybetűkre, amire pont egy témába vágó példával tudunk szolgálni, mert teljesen eltérő eredményeket kapunk a “museum” és “Museum” szóra. Egy grafikonon ábrázolva megfigyelhető, hogy a nagybetűs válozatt többször fordul elő, mint a kisbetűs. Mindkét adatsor osztozik hasonló jellegzetességeken ilyen a folyamatosan növekvő tendencia, az 1870-es években megfigyelhető ugrás és a két világháború okozta esés. Elsőre meglepő, de 1970-es évek múzeum boomja nem okoz látványos emelkedést a publikációk tekintetében. Érdekes megjegyezni a “Museum” egyik csúcsát 1930 körülről, amit csak az 1980-as években sikerült újra elérnie. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a művészetet és a háborút vagyis az “art” és “war” kulcsszavakat hozzáadva a képhez az I. világháború negatív hatásai egyértelműen láthatók.

Az Ngram Viewer használhatósága csak rajtunk múlik, a Google csak az eszközt adja. A legfontosabb a jó kérdésfeltevés, ami mint a minden esetben a puszta kíváncsiságon múlik. Ki a népszerűbb filozófus: Platón vagy Arisztotelész? Vallás vagy tudomány? Melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás?

A Ngram Viewer a könyvek szövegeinek kvalitatív vizsgálata helyett a kvantitatívat teszi lehetővé, amit természetesen a helyén kell kezelni. Pontosan arra jó, hogy a Guttenberg galaxis évszázadokon átívelő trendjeit vizsgáljuk, ami végső soron ahhoz vezet, hogy jobban megismerjük önmagunkat. A grafikonokon szenvedélyek, gondolkodásmódok, vallások, háborúk, forradalmak rajzolódnak ki és amit nem lehet elfelejteni: minden hatással van mindenre.

Világhy Gergely

--> komment
Vissza a lap tetejére
süti beállítások módosítása