Muzgo

Induljunk a múzeumok olimpiáján! Több mint egy hete zajlik a Twitteren a #MuseumOlympics, amiben az intézmények gyűjteményei mérettetnek meg. Míg az aréna homokjában az atléták kiválóságai vívnak egymással, addig a kíbertérben kurátorok tárják a világ elé gyűjteményük ötkarikás játékokhoz kapcsolódó tárgyait. Persze a vetélkedő nem korlátozódik csak a professzionális “játékosokra”, bárki nevezheti a versenyen kedvenc, sport tematikájú múzeumban található műtárgyát.

A múzeumoknak senki sem szólt, hogy elindult a Sziget? Hatalmas tömeg hömpölyög a fesztivál területén már a nulladik, minuszegyedik, időszámítás előtti napokon is! Egyszóval kicsit értetlenül állok azelött, hogy miért nem lehet egy kicsit hamarabb nyitni, mielőtt az egymást érő koncertek felszívnák az embereket? Tudom, hogy a jubileumi fesztivál hivatalos első napja a szerda, így a Óbudai-szigetre kitelepült mini Múzeumi Negyed is csak holnap fogadja látogatóit.

Utolsó állomásához érkezett pénteken Múzeumok éjszaka sorozatunk: a budai Vár, majd Pest belvárosa után most a Városligetben jártunk.

• Egyre hevesebb a szakmai vita Olaszországban a milánói Sforza-kastély gyűjteményében július elején felfedezett Caravaggio-rajzok eredetiségét illetően. A felfedezők szerint a rajzok alapján születtek a későbbi Caravaggio művek. A kritikusok viszont azt állítják, hogy a rajzok a Caravaggio utáni korszakból származnak. Bernardelli Curuz és Conconi Fedrigolli eredményeit az interneten közölt e-bookban hozta nyilvánosságra, ez azonban a művészettörténészek szerint a mai napig nem olvasható, és azt sem tudni, hogy a páros miért tanulmányozta ezeket a rajzokat, megfigyelők szerint korábban soha nem foglalkoztak Caravaggio munkásságával. A felfedezés bejelentését követően a rajzok származásának megállapítására szakmai bizottság alakult, amely az ősszel hozza nyilvánosságra véleményét.
• Csaknem húsz évvel elrablásukat és külföldre csempészésüket követően több mint nyolcszáz műkincs térhetett haza Afganisztánba a British Museum segítségével. A műtárgyakat brit vámosok foglalták le, amikor át akarták azokat csempészni a szigetországon, hogy a feketepiacon értékesítsék őket. Az előkerült afgán műtárgyak megőrzését a londoni múzeum vállalta hazaszállításuk előtt. Neil MacGregor, az intézmény igazgatója elmondta: a műkincsek hazaszállítása a brit és afgán kulturális intézmények között folyó párbeszédnek valamint a hatóságok támogatásának köszönhető. Az afgán gyűjteményből törvénytelenül eltulajdonított egyes darabokat a British Museum szakértői azonosították.
• A levendula, Dél-Franciaország és Provence jelképe, augusztus végéig folyamatosan virágzik, a mezők melletti túraútvonalakon megcsodálhatók a hatalmas, lilavirágos táblák, sőt még fesztivált is rendeznek a növény tiszteletére Saultban, a levendula "fővárosában." A Földközi-tenger vidékéről származó nemes növénynek múzeuma is van 20 kilométerre Avignontól, a Luberoni Regionális Nemzeti Park szívében, ahol külön programokkal várják a levendula szezonban a látogatókat.
• Egyiptomi múmiaportrékban gyönyörködhet a közönség a Manchesteri Egyetem Könyvtárában: a ritkán látható kétezer éves műtárgyakat a Manchesteri Múzeum „kölcsönözte ki”. A Kr.u. 1-4. századból származó múmiaportrékat Kairó közelében, a Fajjúmi oázisban tárta fel 1881 és 1911 között Sir William Fliders Petrie, angol régész. Ásatásai során összesen hatvan ilyen lelet került elő. A római kori Egyiptom művészetének egyedi emlékeit, a kisméretű, fatáblákra festett arcképeket vélhetően még az ábrázolt egyén életében készítették, majd az elhunyt múmiájára helyezve a temetés során használták fel őket. Campbell Price, a Manchesteri Múzeum egyiptológiai gyűjteményének kurátora közlése szerint a múmiaportrék "meglepően modernek".
• A Királyi Légierő is olimpiai lázban ég! A Királyi Légierő Múzeuma új tárlatával a légierő azon tagjait, és azok eredményeit, mutatja be, akik a szolgálat mellett helyt álltak a nyári vagy éppen a téli olimpiai játékokon is. A játékok a fizikai állapot javítása mellett a megfelelő erkölcsi szint elérését is segítik. Ennek megfelelően a csapatmunka, a magabiztosság és a merészség is egyaránt hívó szava lehet a Királyi Légierőnek és az Olimpiai játékoknak.
• Csontig hatoló kiállítás a londoni Florence Nightingale Museumban. Az emberi csontok változásai a különböző betegségekre és a csontból faragott gyertyatartó elfér egymás mellett, ahol a csont, mint testünk szilárdító anyaga és, mint értékes alapanyag áll a középpontban! Kiváló ötvözése lehet az anatómiának és a woodonak!
• Pókiszonytól szenvedőknek belépni tilos! Az American Museum of Natural History egy egész tárlatot szentelt a sokakban félelmet keltő nyolclábú állatoknak, bízva abban, hogy a látogatók a kiállítás megtekintése után jobban meg tudnak birkózni egy-egy otthonukba belopakodó látogatóval. Bár az élethű és többszörösére nagyított pókok látványa nem biztos, hogy a legjobb fóbia elleni terápia!    

Kulisszatitkok rovatunkban a muzeológus egyik fő feladatát, a gyűjtést járjuk körbe a továbbiakban. Természetesen a "főszereplőket" hívjuk segítségül, vagyis a gyakorlott múzeumi szakembereket szólaltatunk meg, akik sok éves tapasztalatukról mesélnek. A sorozatunk nyitányaként a kortárs jelenségek, pontosabban azok tárgyi vetületeinek utókorra hagyományozását vesszük górcső alá. E téma egyik specialistája, Frazon Zsófia válaszol nekünk, aki a Néprajzi Múzeum munkatársa és a MaDok-program kurátora.

• A végéhez közeledik Rippl-Rónai József (1861-1927) festőművész egykori lakóhelyének, ma emlékmúzeumának, a kaposvári Róma-hegyi villának a felújítása, és az azt körülvevő egyholdas park rekonstrukciója. A beruházással október 15-én végeznek. Az akadálymentes, föld alá süllyesztett látogatóközpont kiállítótere alkalmas lesz irodalmi és zenei estekre, tanácskozásokra. A Róma-villa a tervek szerint különböző alkotótáboroknak, szakköröknek, előadásoknak is otthont ad majd. 
• Több kiállítással is csatlakozik az idei szegedi Hungarikum Fesztivál programjaihoz a Somogyi-könyvtár; a témához kapcsolódó könyvtári dokumentumok mellett iparművészek munkáit is láthatják az érdeklődők péntektől. Részletek az augusztus 9-12. között megrendezésre kerülő fesztiválról itt.
• A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal feljelentést tett a rendőrségen a kecskeméti Katona József Múzeumból az elmúlt évtizedekben eltűnt gyűjteményi tárgyak, képzőművészeti alkotások miatt - mondta Kerényi János kormánymegbízott csütörtökön Kecskeméten. A 2012 elején elrendelt revizori vizsgálat során derült ki, hogy 103 tárgy hiányzik, amelyek biztosítási értéke 50 millió forint. Az eltűnt tárgyak között van például Tóth Menyhért festőművész mintegy hatvan festménye is, a műtárgyak jegyzéke a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal és a kecskeméti Katona József Múzeum honlapján elérhető lesz.
• Évtizedekig lappangó, a széles nyilvánosság előtt ismeretlen Munkácsy-képet mutatott be Pákh Imre műgyűjtő pénteken a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A mintegy hatvan esztendőn keresztül lappangó Egy legény az asztalnál című alkotás egy kis francia aukciósház árverésén bukkant föl néhány hónapja, ott vásárolta meg egy - Pákh Imre szavai szerint - szemfüles magyar kereskedő, s tőle került a mű a gyűjtőhöz.
• Barrique Art: De Gustibus címmel 22 hordóból készült installációt és képzőművészeti tárlatot szervezett a Budapesti Román Kulturális Intézet, amely a kiállítás anyagát a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal megosztva mutatja be. Az intézetben kedden, a múzeumban szerdán lesz a megnyitó.
• Augusztus 7-én 11 órakor a Közlekedési Múzeumba látogat Ron Fellowes 70 éves motoros, aki Nepálból utazik Angliába 102 éves motorkerékpárján. Az ausztrál motoros útjáról itt lehet olvasni. (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)
• Lezárult az Iparművészeti Múzeum tervpályázata! A Múzeum augusztus 10-én, pénteken 10 órakor tartja nemzetközi építészeti tervpályázatának nyilvános eredményhirdetését a múzeum Üvegcsarnokában. (Iparművészeti Múzeum)

(Forrás: MTI)

Az Olimpia hazánkban és külföldön egyaránt megihlette a múzeumokat is. Az Egyesült Királyságbeli Walsall Múzeum például az Olimpiai sportok eredetéről, történetéről és eszközeik fejlődéséről készített tárlatot. Az érdeklődők többek között olyan információkkal találkozhatnak, hogy a teniszt eredetileg faütőkkel, az asztaliteniszt pedig először könyvekkel és golflabdákkal játszották, vagy hogy az atlétika már az ókori olimpiák óta minden nyári játékokon szerepel. 

A szexbomba fogalmát ő testesítette meg. Az első színésznő, aki szőke loknijaival, kecses lábával, formás idomaival az “igazi nő” karakterét elevenítette meg a filmvásznon éveken át. Legismertebb filmjei között emlegetjük a Szőkék előnyben (Gentlemen Prefer Blondes), Hogyan fogjuk milliomost? (How to Marry a Millionaire) vagy Van, aki forrón szereti (Some Like It Hot) című alkotásokat.

Ahogy már megszokhattuk, tavasztól őszig minden hétvégén különleges programokkal vár bennünket a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Minden szombaton Szöszmötölésre hívnak a szervezők, ami alatt nem csupán kézműves foglalkozásokat kell érteni, hanem különböző tematikájú előadásokat is. Persze minden a hagyományos népi kultúra jegyében telik, vagyis a nagyi lekvárfőző fortélyaitól elkezdve, a házi szabászati rejtelmein át a méhészetig. A Régimódi Vasárnapokon bővül a paletta, lesz gyöngyékszer készítés, szappanfőzés, sütisütés és zene. Ha nem vagy ismert ezekben, semmi gond, a segítőkkel könnyedén elsajátíthatod magad is a fortélyokat!

Az olimpiai láz a Skanzent is elérte, ám a közvetítések helyett kipróbálhatod magad az egyes sportágakban. Nem kell kvalifikálni, nincs korhatár, egyénileg vagy csapatostúl is indulhatsz. A család apraja-nagyját várják a szervezők a következő számokban:

Magasabbra ugrom, mint egy béka! - helyből magasugrás
A szöcske kisebbet ugrik! - helyből távolugrás
Pont a közepébe!  -tőrvívás
Ki az erősebb? - súlyemelés fasúlyzóval és petrencésrúd-tartás
Kislabdadobás távolságra
Dárdahajítás
Íjászat
Uccu neki vesd el magad! - akadályfutás
Kosárlabdadobás
Röplabdázás
Lóugratás - díjugratás
Tollaslabda
Vitorlázás - nádlevélből készült hajók versenye egy teknőben

Miben próbálod ki tehetséged?

Villangó-Török Ivett

Russell Crowe, mint gladiátor, a Colosseum, a minden húsvétkor lejátszott Ben Hur, Julius Caesar, vagy Spartacus. Ugye már mindenkinek eszébe jutottak a rómaiak? Az asszociáció persze fordítva is működik. Hollywood vagy a BBC tehet róla, én nem tudom, de a sorozatok, filmek, dokumentumfilmek hatására sok ismeretünk van már az ókori Itália harcmodoráról, a gladiátorok véres küzdelmeiről, a császárok tündökléséről és bukásáról. De mennyire mély és pontos a tudásunk? Menjünk el és teszteljük le a Hadtörténeti Múzeumban!