Muzgo

A hős, a hősnő és a művész

Csütörtökön egy újabb kiállítás megnyitóján vehettek részt azok, akik elzarándokoltak a Ludwig Múzeum Duna parti épületébe. Megérte: a kinti forrósággal ellentétben a falakon belül kellemes hűvös fogadott, a második emeleten megnyiló kiállítást először egy tárlatvezetés keretében nézhettem végig, majd 8 órától a nagyközönség számára is elérhetővé vált. Az előző két tárlat megnyitójához, a Robert Mapplethorpe-hoz és a Socéité Réaliste: empire, state, building-hez képest - amin volt szerencsém jelen lenni - a mostani kevésbé tűnt nagyszabásúnak. Mintha kicsit kevesebb embert vonzott volna, mint ahogy azt a Ludwig kiállításain eddig megszoktam.

tovább »
--> komment

Hétvégi nagyvilági sokadalom

--> komment

Az elveszett művek galériája!

Egy zseniális online kiállítást mutatunk be most nektek, ami azokra a műalkotásokra fókuszál, amelyek elvesztek, elpusztultak, vagy amiket az idők folyamán elloptak: ez a tárlat a Gallery of Lost Art vagyis Az elveszett művek galériája. A projekt művészettörténeti feléért a Tate munkatársai felelősek, a virtuális kiállítás kurátora Jennifer Mundy, így foglalja össze a tárlat jelentőségét:

A művészettörténet a megmaradt műalkotások története szokott lenne. De a hiány olyan módon formálja a művészettörténetet, amivel gyakran nem is vagyunk tisztába. Normális esetben a múzeumok a gyűjteményeikben található tárgyakon keresztül mesélnek, de ez a kiállítás azokra a tárgyakra fókuszál, amiket már nem láthatunk.

Az összesen negyven 20. századi művész elveszett munkáit bemutató virtuális tárlat egy évig lesz megtekinthető az interneten. A kiállítás július 2-án nyitotta meg kapuit 20 művésszel, köztük olyan nagy nevekkel, mint Malevich, Frida Khalo és Diego Rivera, Joan Miró, Willem de Koonig, vagy Rachel Whiteread. A tárlat úgy fogja elérni a tervezett 40-es számot, hogy szűk fél éven keresztül hetente egy újabb művésszel bővül a kínálat.

De hogyan mutatunk be olyan műtárgyakat, amiket nem lehet? Archív felvételek, filmek, interjúk, blogok és esszék segítségével. Joan Miró 1937-ben a Világkiállítás spanyol pavilonjába festett Kaszás című képét csak fekete-fehér fényképen keresztül ismerjük. A párizsi Világkiállítás után Miró a Spanyol Köztársaságnak ajándékozta, de a hajóúton az 5 méter magas kép ismeretlen körülmények között eltűnt. A virtuális kiállítás asztalain további információkat tudhatunk meg a műről, az alkotóról és eltűnés körülményeiről, így például azt, hogy Miró a spanyol polgárháború elől Párizsba menekült. Korabeli fényképeken láthatjuk a spanyol pavilont, ahol az említett mű mellett Picasso ma már világhírű Guernica című képe is ki volt állítva. Ez elkerülte a Kaszás sorsát, mert Picasso az utolsó pillanatba úgy döntött, hogy nem a spanyol államnak adja, hanem külföldi túrára küldi. A fenti információkat egy látványos rendszeren keresztül érhetjük el, egy virtuális oknyomozás keretében. Az asztalokon akták hevernek, mellettük nyomozók állnak. A honlap természetesen lehetőséget biztosít az interakcióra, hogy hozzászoljunk, beszélgessünk vagy a közkedvelt közösségi média csatornáin megosszuk, amit találtunk.

Jane Burton a Tate Media kreatív igazgatója így jellemzi a kiállítást:

Az Elveszett Művek Galériája egy szellemmúzeum, az árnyak és nyomok helye. Csak virtuálisan létezhet. Az igazi kihívás az volt, hogy hogyan mutassuk be a tárgyakat és a történetüket, amikor  legtöbbször csak egy rossz minőségű kép állt rendelkezésre. Az eredmény egy új formája annak, ahogy a művészetre nézünk. Az immerzív weboldal egy elhagyatott raktárház, ahol a látogatók felfedezhetik az eléjük állított bizonyítékokat.  

--> komment

Hová tűnnek a molinók?

A múzeumok közkedvelt reklámeszközei a hatalmas molinók, amik a múzeum frontjára kiaggatva hirdetik az épületben helyet kapó kiállításokat. De mi történik velük miután az időszaki kiállítás bezárt? A raktárakban fognak porosodni vagy a szemétdombon végzik? Biztosan erre is van példa, de a Medence Csoportnak köszönhetően új életre is kelhetnek. A hétvégén megrendezett ArtMoments keretében a Deák térre látogatók akár a Múzeumok Majálisának molinójából is készíthettek táskát. Ahogy mi is tettük. 

--> komment

Ez történt ma

--> komment

Szellemirtók Kettő

1984. Ebben évben indult el egy paranormális jelenségek ellen harcoló alakulat történetét bemutató franchise, ami nem is lehet más, mint a Ghostbusters vagyis a Szellemirtók. A komikus Dan Aykroyd fejéből kipattant ötlet mára már klasszikussá vált. A sikerre való tekintettel az 1984-ben elkészült filmet 1989-ben követte a folytatás, amit most mélyebb elemzésnek vetünk alá. Nem csak azért mert kult, hanem mert - gondolom már kitaláltátok - főszerepet kap benne a múzeum. Nem is akárhogy! A Manhattan Museum of Art a cselekmény központi helyszínévé avanzsál, egy műtárgy a főgonosz, az egyik szellemírtó a restaurátorba lesz szerelmes, a kurátor a gonosz oldalára áll és persze ott van Bill Murray... Bill “fuckin” Murray.

tovább »
--> komment

Pénteki hírmozsák

Forrás: MTI

--> komment

Pénteki nagyvilági sokadalom

--> komment

Teszteltük a BKV hajóit

Veletek is sokszor előfordul, hogy múzeumból múzaumba jártok? Ugye. Velünk sokszor megesik. Rá kellett jönnünk, hogy a budapesti tömegközlekedés - sok más egyéb pozitiív tulajdonsága mellett - nem arra lett kitalálva, hogy megkönnyítse a közlekedést a múzeumok között. Persze a belvárosban közel vannak egymáshoz az intézmények, így gyalog is könnyen leküzdhetjük a távolságokat és természetesen kedvenc kerékpárunk is segíti a mobilitást, de így is sokszor előfordul, hogy nem egyszerű A múzeumból eljutni B-be. Ezért tudunk örülni annak, amikor a főváros tömegközlekedését fejlesztik, azt stílusosan teszik mint ahogy a héten is törént: július 1-jével elindultak a BKV hajói a Dunán. Úgyhogy irány, a Muzgo csapata letesztelete múzeumi szemmel a “lélekvesztőket”.

tovább »
--> komment

Gödöllői tárgyak New York-ban 1. rész

IMG_7115 másolata_1.JPGA New York-i The Museum of Modern Art (MoMA) több műtárgyat kért kölcsön egy magyar intézménytől. Ráadásul egy kisebb, helytörténeti gyűjteményt, a Gödöllői Városi Múzeumot érte ez a megtiszteltetés. Gaálné Merva Máriával  találkoztunk néhány napja a közelgő nagy esemény kapcsán. A tárgyakat az igazgatónő személyesen kíséri ki. Az utazás előkészületeiről és részleteiről beszélgettünk.

tovább »
--> komment
Vissza a lap tetejére
süti beállítások módosítása