A győri Xantus János Múzeum kapta ajándékba Timaffy László néprajzkutató hagyatékát, az anyagból hamarosan kiállítást rendeznek.
Április 14-től egy új rendezvénysorozat várja az érdeklődőket a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Tavasztól őszig magyar tájakon címmel, amely a magyar tájakat, vidéki életformát és hazai termékeket hivatott népszerűsíteni. Április 14-én a legelők világával, a pásztorélettel, a csikós, gulyás, juhász, kondás, kanász, csordás szavak jelentésével és mögöttes tartalmával ismerkedhetnek meg a látogatók. Május 12-én az ébredő természet lesz a központi téma, június 2-án pedig a gyógyvizek. Július 28-án a magyarországi halfajokról tudhat meg többet a közönség, szeptember 29-én pedig a hazai borászatról. Az első alkalom részletes programja és a további időpontok és témák itt olvashatók.
Csütörtöktől új kiállítás látható a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Budapest Galériában: a Matéria Művészeti Társaság 13 művésze mintegy 60 munkát állít ki. A tárlat június 3-ig tart nyitva.
Fénydobozok címmel nyílik tárlata Csikós Nagy Zsuzsának Budapesten az Artus Kortárs Művészeti Stúdióban ma. A művésznő az ipari szemét és a környezetszennyezés témáját járja körül a modern művészet segítségével. A kiállítás május 11-ig tekinthető meg.
Öreg bútorok a háznál - A kastélytól a kúrián át a panelig címmel három múzeumot érintő ingyenes buszkörjárat indul szombaton. A járat a Nagytétényi Kastélyt, az érdi Magyar Földrajzi Múzeumot és a százhalombattai "Matrica" (Mátrika) Múzeumot kapcsolja össze. Április 14-én megy először, majd május 12-én és június 9-én. Nagytétényből 11 órától óránként, míg Érdről minden óra 20 perckor, Százhalombattán pedig minden óra 40 perckor indul a busz, amellyel mindhárom múzeumba el lehet jutni 11 és 16 óra között. A program keretében a múzeumok munkatársai ingyenes tárlatvezetést tartanak, családoknak kedvezményes a belépő, 14 éven aluliaknak pedig nem kell fizetni.
Csütörtöktől a budapesti Forrás Galériában mutatkozik be először Mara Kinga fiatal festőművész, mintegy 30 képpel. A kiállítás május 9-ig tart nyitva.
Balla Ildikó jelmez- és díszlettervező munkáit bemutató kiállítás nyílik csütörtökön az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben (OSZMI). A tárlat május 10-ig látogatható.
Makovecz Imre szakrális épületeiről, a kubai santería vallás misztikus hitvilágáról és a görög katolikus egyház sajátosságairól készült sorozatait mutatja be Máté Gábor fotóművész szombaton nyíló kiállításán Győrben a Magyar Ispitában. A tárlat május 30-ig látható.
A múzeumi lopások elérték Nagy-Britanniát is. Két, összesen 2 millió font értékű kínai műemléket tulajdonítottak el csütörtökön egy brit múzeumból. A Durham University's Oriental Museum gyűjteményének kiemelkedő darabjai azok a tárgyak - egy hatalmas jade tál, valamint egy Dehua porcelán szobor - amiket a rablók magukkal vittek. A körözést két férfi és egy nő ellen indították meg.
Az egyre gyorsabban fejlődő technika és a világunkat egyre jobban átszövő digitalizáció nemcsak kiegészítésként jelenik meg egy kiállításon, de műtárgyként is. Skóciai Travelling Galleryben egy utazó kiállítást készítettek a digitális kultúra által inspirált tárgyaknak. Június 9-ig különböző helyszíneken 11 alkotó munkáját (film, fotó, szobor, festmény, zenés installáció, stb.) nézhetik meg a látogatók.
Egy ágy, amit Shakespeare tett híressé. A The Great Bed of Ware nem egy egyszerű fekhely! Az 1590-es években vélhetően egy német mester által készített ágy ugyanis hatalmas méretével (3 méter széles!) be írta magát az irodalomba, és a történelembe. A V&A múzeumból egy időszaki kiállítás miatt visszaviszik eredeti helyére, Ware-be. A szállítása azonban nem is kis fejtörtést okoz a szakembereknek.
A hajósok kalauzai - a világítótornyok. A párizsi Chaillot-palotában lévő Tengerészeti múzeumban megnyílt kiállítás november 4-ig fényjátékkal tiszteleg a feltalálóknak, a működtetőknek és magának az építményeknek, melyek biztonságosabbá tették a hajózást. A palota padlójára helyezett nagy fényszórók segítségével a látogató megcsodálhatja a fényeket, a technikát, de megismerkedhet a tengeri vagy tengerparti építményekhez fűződő sok történettel, a fároszok költészetével is. A kiállítás nemcsak az épületekről, hanem az azokat működtető emberekről is szól. Mielőtt az 1990-es években automatizálták a világítótornyokat, mindegyiknek több őre volt, akik szabályos időközökben váltották egymást. Az őrtüzek gyújtásának, a fények bekapcsolásának megváltoztathatatlan ritmusa szerint osztották be saját idejüket is. Az épített örökség részeként évente 600 ezer látogatót vonzanak. 2010-ben a francia kulturális miniszter 14 világítótornyot műemléknek nyilvánított - közülük többet is a sziklás, veszélyes partjáról híres-hírhedt Bretagne-ban. (MTI)
Amikor a Nintendo és a Louvre összefog - akkor egy interaktív audioguide születik. A Nintendo 3DS három dimenziós képekkel animációkkal, audio és egyéb vizuális elemekkel segít abban, hogy a látogatók még jobban elmélyülhessenek az adott műtárgyban. Ezen felül pedig egy interaktív térképpel biztosítja azt, hogy a nézelődők véletlenül se tévedjenek el a múzeumban.
A Titanic tengermélyén lévő maradványai az UNESCO védelme alá fognak kerülni. A cél, hogy megvédjék a hajót az etikátlan és a tudományosságot nélkülöző felfedezésektől. Értesülések szerint ugyanis eddig több mint 700 búvár látogatta meg a 4000 méter mélyen fekvő roncsokat. Már volt, de hátha valaki nem olvasta a tegnapi hírt.
Sztálin grúziai múzeuma még mindig áll, csak most már kicsit árnyaltabban mutatja be a diktátor személyét. A múzeumot 1937-ben hozták létre. Magában foglalja Ioszeb Dzsugasvili szülőházát, és 47 000 különféle tárgyat, ami a személyéhez köthető. A rendezési elv azonban az évek folyamán változott, és most már azt is igyekeznek bemutatni, hogy a lakosságot milyen attrocitások érték a sztálini időszak alatt.
A Google Art Project oktatási hasznosításáról olvashatunk ezen az oldalon. Például lehetőségként említik a nagyon fiatalok megismertetését a művészettel; saját galéria létrehozását; a különböző stílusú képek kombinációjából egy új alkotás létrehozását; egy részletből a teljes kép kitalálását stb.
Andy Warhol nem sok mindent írt le élete folyamán, viszont 1974-től kezdve 1987-ben bekövetkezett halálig rengeteg tárgyat raktározott el dobozokban. A dobozok eredeti rendeltetése az volt, hogy megkönnyítsék a költözést új, a New York-i Broadway 860-ban található stúdiójába, de a művész utána is megtartotta szokását, hogy a leveleket, fényképeket, magazinokat, újságokat, de bármit, ami a keze ügyébe került papírdobozokba pakolja. Ezeket hívjuk ma időkapszulának, és több mint 600 darab létezik. Ma ezek az Andy Warhol múzeumban vannak, ahová a művész halála után kerültek.
A dobozkara sokan, csak úgy hivatkoztak, hogy "Andy cuccai", de a múzeum felismerte, hogy milyen fontos információkat nyújhatnak a dobozok Andy Warhol életére és művészi munkásságára vonatkozólag, így a múzeum három munkatársa csak azon fáradozik, hogy beleltározza az anyagokat. A TC21 doboz tartalmába például itt lehet bekukkantani. Nem minden időkapszula egyszerű papírdoboz! Akad például egy hatalmas utazóbőrönd is, aminek a kicsomagolását egy videóblog keretében is dokumentálta a múzeum. Íme:
Szerencsére azt nem kell végignéznünk, ahogy beleltározzák a sok tárgyat, de arról szintén készült videó, hogy pár hónap elteltével visszapakolják a dolgokat. Itt azt is megfigyelhetjük, hogy milyen módon próbálják védeni a tárgyakat.
Hogyan készülnek a Google Art Project hiperrészletes felvételei? Az epikus küldetéshez képest, hogy a kiállítási terek és a múzeumok festményeinek minden egyes miliméterét digitalizálják a valóság prózaian egyszerű. Egy gondnoknak kinéző 40-es fehér férfi egy kocsit tol maga előtt, amire rá van szerelve egy kamera. A videón a Google csapata a Fehér Házat digitalizálja be, ami a műtárgyak gazdagságát elnézve simán elmenne egy múzeumnak is.
A Walt Disney Múzeum restaurátora beszél arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembe néznie a munkája során.
Jól mesélnek történetet a múzeumban? - teszi fel a kérdést az ask the audiance blog szerzője. A történetmesélés két dologból áll a cselekmény időrendben történő elmondásából és a karakterizációból. Ez utóbbi ritkán jelenik meg a múzeumban.
A Nemzetközi Űrállomáson komoly projecteket végeznek, komoly kutatók. A legutóbbi kísérlet célja a whisky molekuláinak vizsgálata gravitáció nélküli térben, ami talán segít megérteni az ízek tudományát. A Science Museum ennek kapcsán kérdezi, hogy szerintünk milyen az ételek íze az űrben?
Mi is az a V-faktor? A New York-i Natural History Museum működésében fontos szerepet játszanak az önkéntesek, akik még egy V-faktor feliratú fehér köpenyt is kapnak. Ha érdekelnek az Indonéziában talált fosszíliák és épp ráértek ti is csatlakozhattok.
A Smihonian Múzeum egy videón mutatja be, hogy milyen érdekes és látványos lehet az élet a mikroszkóp lencséi alatt.
Neil MacGregor jövő héttől kezdve Shakespear világát fogja bemutatni a BBC Radio 4-en. A British Múzeum igazgatója 20 tárgyat választott ki, aminek a segítségével a 400 évvel ezelőtti Londonba kalauzolja hallgatóit.
Philbrook Museum of Art sikertörténete, hogy lehetett egy jól kiválasztott tartalom megosztásával sok millió emberhez eljutni.
Még egy hétig látható a British Múzeum Hajj kiállítása.
A Pinterest hamarosan túl lép early-adoper fázisán. 5 ok, amiért a múzeumoknak itt az ideje elkezdeni használni.
„Tudod, a Bazilika alatt, a Várhegy lábánál balra egy kis barna ajtó, csak egy jelentéktelen tábla jelzi, de hidd el nekem, hogy ott van.”
Ha Esztergomról mostanában csámcsogást hallunk, talán nem a város sokrétű kulturális életéről megy a diskurálás. Pedig igenis létezik, bár elég látens formában próbálja mutogatni magát. Elég csak körülnézni a régi Esztergom ódon belvárosában és az érseki Vízivárosban, amely a Bazilikával föléje emelkedő Várhegy alján helyezkedik el közvetlenül a Duna partján. Ahogy eléri az ember ezt a városrészt, a tobzódó művészeti alkotásokhatására és a középkori királyi vár lenyűgöző látványától elkezdődik az átszellemülés időszaka, a turista egyszerre átváltozik kultúraéhes látogatóvá. De ekkor lassítani kell lépteinken, különben sok észre nem vehető értékes látnivalót hagyhatunk magunk mögött.
Tehát, amit én ajánlok, hogy mielőtt felmerészkednél a várba és a Bazilikához, ahová a révülettől meggyorsuló lábaid hajszolnak majd – hidd el, így lesz, még húsz év után is ezt tapasztalom magamon - érdemes bepillantanod Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteményét őrző kiállítóterébe, a Keresztény Múzeumba, amely a várhoz vezető ún. Macskalépcső bejáratánál az impozáns neoreneszánsz kiképzésű Prímási Palota keretein belül kapott helyet. A múzeumi profil elsősorban képzőművészeti alkotásokra fókuszál, a gyűjtemény alapvonulatát a különböző korok (12-20. század) vallásos témájú festményei, faragásai illetve falikárpitjai adják.
Éppen olvasom a museumandtheweb.com cikkét arról, hogy a softwarek tekintetében a fejlődés még gyorsabb, mint Moore törvénye, aki kimondta, hogy az integrált áramkörök összetettsége 18 hónaponként megduplázódik. Ezen belül is a mobil eszközök nyernek hatalmas teret napról napra és ezen nem csak a mobiltelefonokat kell érteni, mert itt a mobilitáson, a hordozhatóságon van a hangsúly, tehát minden olyan kütyü, amit magunkkal tudunk vinni. Egy 2011-es felmérés szerint a megkérdezett múzeumok öt éven belül tervezik, hogy házon belül oldják meg a mobil platformokra a tartalomfejlesztést, vagyis a tervek között szerepel a mobil eszközök kihasználása.
Szóval éppen ezeket olvastam, mikor csipogott a twitter, hogy új bejegyzés érkezett a Museumlinestól 'Az audioguide rövid története' címmel, amire rákattintottam, gyorsan végigpörgettem és ott terpeszkedett a poszt alján a Google új, csúcstechnikát és a jövőt kézzelfogható közelségbe hozó víziója. A Project Glass egy hangvezérelt szemüveg, ami digitális információt vetít a viselője szeme elé, kiegészítve ezzel a valóságot (AR). A videó már rég körbe járta netet, kétszer is, mi meg elfelejtettük, de most itt van.
Hogyan hasznosulhat az eszköz a múzeumon belül és kívül? Az első cikk kapcsán, az a kérdés ötlött fel bennem, hogy jó-e az, ha egy múzeum early adopter, tehát minél hamarabb használja, kísérletezik az új technológiával? Elmennétek-e egy kiállításra, ami mellett az egyik érv, hogy használhattok egy ilyen szemüveget?
Amerikában is roppant nagy a versenyhelyzet, ha valaki múzeumban akar elhelyezkedni. A MuseumMinute bloggere meséli el, hogy sikerült múzeumban munkát szerezni.
A USHMM és az Ancestry.com közös alkotása a 'Yes, this is my father' nyerte a 2012 DoGooder videóversenyét. A 4 és fél perces rövidfilm azt tárja elénk, hogy a múzeum segítségével Sol Finkelstein hogyan találta meg apja sírját, és több mint 60 év után hogyan pillantotta meg ismét az arcát egy régi fényképen.
Tudtátok, hogy Amerikában csak a múzeumok 4%-a van akkreditálva? Vagyis az American Associaton of Museum, tehát az ottani szakmai szervezet által lefektetett standardoknak is csupán a múzeumok egy töredéke felel meg! Részletek és további gondolatok Linda Norris tollából olvashatóak a blogján.
Tudj meg minden fontosat Vincent van Gogh Csillagos Éj című képéről 13 perc alatt. És még szórakoztató is.
A Smithonian összegyűjtött öt darab tényt a nyúlról, ha már húsvét van.
A kulturális szervezetekben a hosszú távú stratégia tervezése a siker kulcsa a digitális fejlesztések esetében is. Mindez az Imperial War Museum és a National Gallery London példáján keresztül.
Mi a Google Art Project következő lépése? Szinte minden világhírű múzeum a rendszerben van, de a Louvre és főleg az ott őrzött híres festmény, a Mona Lisa nincs.
Több tucat rövid tömör esszé érkezett Lengyelországból, Nigériából, Dél-Afrikából, Kolumbiából, Új Zélandról, Angliából, röviden a világ minden tájáról a Museum ID felhívására, amiben a múzeumok jövőjéről fejtették ki véleményüket a szakemberek. Annak ellenére, hogy a legkülönfélébb kultúrában, környezetben és múzeumban dolgozó emberek tollából érkezett írás, találhatunk visszatérő témákat:
Személyreszabható tartalom
Elkötelezettség a jelenleg fontos társadalmi és környezeti kérdésekben
A közösségi háló és a crowedsourcing segítségével a látogatók bevonása; megosztva a múzeum irányítását
Alkalmazkodni a digitális korban született generáció elvárásaihoz
Ellentrend: a minden kapcsolódik mindenhez helyett a "valóság" és a csendes elmélkedés felértékelődése
A CFM elemezte a Museum ID-ra beérkezett szövegeket, összeállította a fenti listát, amihez címszavakban még hozzá lehet kapcsolni a múzeum szerepéről szóló, valamint a technológiai írásokat, valós és virtuális közti feszültség élesedését, interdiszciplinalitást. Az esszékben leggyakrabban előforduló szavakból az alábbi szövegfelhőt sikerült összeállítani.
Egy, kettő, három és a negyedik, egyben utolsó adag a Museum Next előadásainak szinopszisfordításait közlő sorozatunknak. Egy ideje már publikálni akartuk, de az utolsó utáni pillanatokban is mindig felkerült egy-két újabb előadás, de nyugaton a helyzet változatlan és egy nindzsa se csempészett be újabb prezentációkat a programba. Akkor nézzük mit is kínál még Európa legnagyobb múzeumi konferenciája!
Egy